Város / Közlekedés
A legújabb kutatások szerint a lassan legelésző tehenek észjárása jóval gyorsabb, mint korábban hitték.
Amikor az állatvilág legintelligensebb tagjait kell megnevezni, az emberek többsége valószínűleg olyan fajokat említ, mint a csimpánzok, a delfinek, az elefántok vagy a varjak. A tehenek jó eséllyel kimaradnak a top tízből.
hirdetés
A friss kutatások szerint azonban ezek a mezőgazdasági haszonállatok értelmesebbek, mint amilyennek ránézésre gondoljuk őket.
Döntéshozó képesség
Alexandra Green, a Sidney-i Egyetem hallgatója kidolgozott egy tesztet, amellyel bizonyította a tehenek kifinomult kognitív képességeit. Green azt tapasztalta, hogy
a tehenek képesek egy hangot követni egy labirintusban azért, hogy ennivalóhoz jussanak.
Ez magasabb rendű kivitelezési és döntéshozó képességre utal. Nem kellene meglepődnünk ezeken a képességeken, mondta Daniel Weary, a Brit Columbiai Egyetem állatjóléti programjának profeszora.
A tehenek rendkívül fejlett emlősök, amelyeknek igen régóta kell problémákat megoldaniuk”
– mondta a professzor a Huffington Postnak. „Rossz fényt vet ránk, hogy meglepődünk azon, hogy értelmesek ezek az állatok. Természetes, hogy azok.”
Nem egyformán intelligensek
A kísérlethez Green hat tejelő tehenet tanított be arra, hogy nagy, T alakú labirintusban navigáljanak. A labirintust egerek és patkányok számára készített útvesztő felnagyításával készítette el. A teheneket arra tanította be, hogy kövessenek egy hangot a labirintuson át azért, hogy ennivalót kapjanak.
Négy állat hibátlanul teljesítette a tesztet, míg a másik kettő 75 százalékos eredményt ért el.
Az egyik tehén 20 másodpercnél rövidebb idő alatt megtalálta az ennivalót már a labirintus megtanulásának első napján, ami arra utal, hogy az egyedek intelligenciája erős szórást mutat. A tehenek közt is akadnak „zsenik”és tompább felfogású példányok.
„A hangforrás felé fordították a fejüket” – mondta Green a New Zealand Farmer hírportálnak. „Valóban elgondolkodtak rajta, mivel döntést kellett hozniuk.”
Gyakorlati felhasználás
Az eredményeknek néhány fontos következménye lehet a szarvasmarhatartás szempontjából, mondta Cameron Clark, a Sydney-i Egyetem kutatója a publikációban. Például a farmerek beidomíthatják az állataikat, hogy
hangjelzésre odajöjjenek, ha elérkezett a fejés ideje.
Ezzel csökkenthető a kézi munka aránya és növelhető a hatékonyság. Az is elérhető, hogy egyes tehenek más és más hangokra reagáljanak, így a farmerek tetszés szerint hívhatják magukhoz az állataikat.
Érzelmi gazdagság
Egy másik kutatásból az is kiderült, hogy a tehenek meglepően érzelemgazdag lények. Weary szerint a borjakat rendkívül megviseli fizikailag és érzelmileg is, ha túl korán elválasztják őket az anyjuktól.
A tehenek rosszul viselik az elszigeteltséget is.Nyugtalanok lesznek, és sokkal rosszabbul teljesítenek a kognitív teszteken, mint a csordában tartott társaik.
Ez is felhívja a figyelmet a humánus állattartás fontosságára.
Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó cikkeink:
MIÉRT PELENKÁZZA TEHENEIT EGY BAJOR PARASZT?
MINDIG IS EGY TANYA ÉS AZ ÁLLATTARTÁS VOLT A GYEREKKORI ÁLMOM…
KEVESEBBET SZELLENTENEK A TEHENEK, MEGMENEKÜLT A VILÁG?
Kép: freestockphotos.biz
TOP 5
EU társadalom és jog
Város / Közlekedés
