A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tisztában van a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás jelentőségével, annak természeti, társadalmi valamint gazdasági következményeivel, és a stratégiai feladatokkal - közölte a klímapolitikáért is felelős szaktárca.

Ezt "az elmúlt napokban a sajtóban megjelent különböző, az alkalmazkodás tárgykörét érintő véleményekre" reagálva közölte az NFM. A minisztérium hangsúlyozza: a klímaváltozás kihívásaival kapcsolatos megelőző intézkedések és alkalmazkodási válaszlépések szükségességét szem előtt tartva továbbra is cél a tagállami tervek és intézkedések összehangolása, illetve az alkalmazkodási intézkedések hazai stratégiai megalapozása.

Egy tanulmány látott napvilágot a napokban, mely rámutat, hogy mely államokat fenyegeti leginkább a globális felmelegedés hatása. Brit tudósok kutatásai szerint a Föld népességének mintegy harmada tartozik a leginkább veszélynek kitett csoportba - főleg afrikai és dél-ázsiai, nagy szegénység sújtotta államokról van szó. Legkevésbé a jómódú észak-európai térséget érinthetik a felmelegedés által okozott további problémák.

Több mint harminc állam képviseletével zajlott le Berlinben a harmadik Petersbergi Klímadialógus. A konferencián Angela Merkel (CDU) kancellár és a szövetségi környezetvédelmi miniszter, Peter Altmaier (CDU) is egy kötelező környezetvédelmi szabályozás kialakítása mellett érvelt, valamint határozott cselekvésre sarkallta a nemzetközi közösséget. Az említettek elmaradása esetén várható súlyos következményekre is figyelmeztették a delegáltakat.

Montreal botanikus kertjének szakemberei óriás fecskefarkú pillangót láttak egy dél-amerikai sárgafán, ami szerintük Kanada hűvös éghajlatának felmelegedését jelzi. „A pillangó Montrealba érkezése nagyon tiszta példája az éghajlatváltozás hatásának. Az elmúlt évtizedekben az északabbra lévő területek enyhébb hőmérsékletei lehetővé tették, hogy túlélje a telet és benépesítse új élőhelyét.

Az óriás fecskefarkú pillangó fokozatosan jutott el Québecig, és az első itt született bábok éppen most mennek át metamorfózisukon a botanikus kertben" – áll a kutatók hétfői közleményében.

A letűnt maja kultúra legnagyobb gátját fedezték fel régészek Tikal egykori városállam területén. A 60-80 ezres város több mint 1500 éven át létezett. A mai Guatemala északi részén, az egykori Tikalban, az egyik legfontosabb ősi maja városállamban 2009 óta kutatnak amerikai archeológusok, antropológusok és földrajztudósok. A Cincinnati Egyetem (UC) kutatói által vezetett csoport nemcsak egy összeomlott zsilipkaput tárt fel, de megtalálta az eddigi legnagyobb maja gátépítményt is.

A kutatók a korabeli tájátalakítás és műszaki megoldások egyik legnagyszerűbb emlékére bukkantak.

A svájci Zürichi-tavon végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy egy toxintermelő cianobaktérium, a burgundi vörös algaként is ismert faj (Planktothrix rubescens) az elmúlt negyven évben jóval sűrűbb lett, mert az enyhe telek miatt elmaradt a szokásos szezonális kipusztulása. Thomas Posch, a Zürichi Egyetem kutatója szerint az elsődleges probléma az, hogy manapság két érzékeny tavi tulajdonságot változtatunk egyszerre, nevezetesen a tápanyagarányt, a globális felmelegedéssel pedig a vízhőmérsékletet.

Az európai vizek a Zürichi-tóhoz hasonlóan szennyezettek szennyvízzel, amely tápanyagot nyújt az olyan fotoszintetizáló baktériumoknak, cianobaktériumoknak, mint amilyen a Planktotrix rubescens is.

A Greenpeace-szel együttműködésben tudósok fogják feltérképezni a sarki jégtakarót, hogy először örökítsék meg háromdimenziós modellben annak valódi formáját. Első ízben modellezik három dimenzióban a sarki jégréteget a Greenpeace környezetvédő szervezettel együttműködő tudósok a Spitzbergákon a hét végén kezdődött expedíció keretében.

A Cambridge-i Egyetemen tanító Peter Wadhams vezette tudóscsoport július 9-től 3D-s szakemberekkel és mérnökökkel dolgozik együtt az északi-sarki jégréteg valódi formájának rögzítésén - olvasható a Greenpeace közleményében. A tudósok egy önjáró tengeralatti kabin segítségével mérik fel a jégtakaró tenger alatti részének vastagságát, lézerszkennerekkel pedig a kiemelkedő részt, hogy háromdimenziós modellt kapjanak, amely tartalmazza a jégfelszín felmelegedésének és lehűlésének váltakozása okozta úgynevezett turolásokat (a jéglemezek egymásra, illetve a partra tolódása) is."

Az északkeleti átjáró az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig, Oroszország szibériai partvidéke mentén húzódó egyik legészakibb tengeri hajózási útvonal. Az átjáró korábban legfeljebb évente két hónapig volt hajózható, ám az előrejelzések szerint idén nyáron a tavalyi időpontnál is hamarabb jégmentes lesz.

Az orosz klímakutató hivatal már 2011 augusztusában is beszámolt arról, hogy az Északi-sark térségében 1936 óta mért harmadik legmelegebbnek számító 2010-es nyár után a kereskedelmi útvonalak jégtakaróinak az átlagosnál jóval több, 56 százaléka olvadt el. Az idei előrejelzések sem mutatnak mást.