Lehet-e baseball-labda méretű a jégeső?

Magyarországon is egyre gyakoribb jelenség a jégeső, tavaly nyáron golflabdanagyságú jégdarabok vertek több megyét, és ez valószínűleg idén is így lesz.

Két évvel ezelőtt Calgaryban hetvenezer otthont és járművet tett tönkre a teniszlabda-méretű jégeső.

Ez volt az egyik legköltségesebb időjárási katasztrófa az országban, összesen 1,2 milliárd kanadai dollár (több mint 856 millió euró) javítási költséggel. A jégdarabok csúcstartói között van Texas, Alabama és Colorado állam 16 centiméteres jégdarabokkal, de őket is megelőzte 2020-ban Líbia fővárosa, Tripoli, ahol 18 centiméteres jéggolyók okoztak kárt. A rekorder a 2010-es dél-dakotai jéglabda a maga húsz centiméteres átmérőjével.

Az éghajlatváltozás sok mindent befolyásol a Földön és a légkörben, és ezek egyike a jégeső mérete. Jelenleg az Egyesült Államokat és Kanadát veri a legtöbb jég, de ez változhat. Ahogy a bolygó fokozatosan melegszik, a jégeső egyre több területre lesz jellemző, mivel a most még száraz éghajlatú régiók nedvesebbé válhatnak a klímaváltozás hatására. 

Hogy keletkezik?

A jégeső darabkái esőcseppekből születnek, amelyek a zivatar felfelé tartó légáramlataival utaznak a légkör hideg rétegeibe, itt fagynak szilárd halmazállapotúvá. A legtöbb zivatarra jellemzők a jégszemcsék, de általában elolvadnak, mire leesnek.

A JÉGESŐ KIALAKULÁSA ATTÓL FÜGG, HOGY MENNYIRE NŐNEK MEG A JÉGSZEMEK A FELHŐBEN, MERT HA ELÉG NAGYOK, NEM TUDNAK ELOLVADNI ESÉS KÖZBEN, ÉS SZILÁRDAN KOPPANNAK.

A jégszemek fagyott vízcseppekből álló jégszemcséken alakulnak ki, és tovább növekednek nedvesen (fagypont alatt, de nem extrém hideg környezetben) vagy szárazon (fagypont alatti nagyon alacsony hőmérséklet esetén). A felszínre hulló jégszemek mérete annál nagyobb, minél intenzívebb a zivatarfelhő. Golflabdaméretű jéghez például tízmilliárdnál több vízcsepp kell, nagyobb, öt centimétert meghaladó jég a sok feláramlással járó szupercellákban születik. A jégeső mérete a levegőben lévő nedvességtől függően változik: minél több nedvesség éri a jégdarabot, annál több réteg kerül rá, és a mérete csak nő és nő. Ez a növekedés addig folytatódik, amíg az áramlat már nem elég erős ahhoz, hogy magasan tartsa. A National Oceanic and Atmospheric Administration szerint 103 km/órás áramlatban születik a golflabdányi jégeső, az ennél 27 százalékkal gyorsabb áramlat pedig már baseball-labda-méretű jégesőt hozhat létre.

A klímaváltozás hatása

A globális felmelegedés megváltoztatja a Föld légkörének hőmérsékletét és a levegő páratartalmát is. A melegebb levegő több vízgőzt tud visszatartani, a magasabb hőmérséklet pedig nagyobb párolgással jár. A két jelenség együtt több csapadékot és egyre szélsőségesebb viharokat okoz. A jégeső legnagyobb átmérőjét nehéz megjósolni, de Matthew Kumjian, a Pennsylvaniai Egyetem meteorológusának szimulációi szerint a maximális méret nem haladhatja meg a 27 centimétert, amely egy tekegolyó méretének felel meg. Ebben bizakodjunk, mert nem lenne jó, ha egy tekegolyónyi jég kupán vágna.

(Earthsky)