Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

hat hónap szárazság 

A nyarak ma már körülbelül 20 százalékkal hosszabbak, mint az 1950-es években. Ha az éghajlatválság változatlanul folytatódik, akkor az északi féltekén a nyár akár fél évig is eltarthat 2100-ra. De nem csak hosszabbak, hanem szélsőségesebbek is lesznek a legújabb előrejelzések szerint, amikor a kánikulák és a tűzesetek valószínűsége is megnő.

A kutatók a történelmi éghajlati adatok segítségével mérték fel, hogy mennyire változtak az évszakok az elmúlt évtizedekben.

Először azonban szükségük volt néhány lehatároló definícióra. A nyarat úgy határozták meg, mint ami a hőmérséklet a legmelegebb 25 százalékában kezdődik, a tél pedig a hőmérséklet leghidegebb 25 százalékának megjelenése.

Geophysical Research Letters folyóiratban közzétett eredményeik azt mutatják, hogy

AZ ÉSZAKI FÉLTEKÉN A NYÁR ÁTLAGOS HOSSZA 78-RÓL 95 NAPRA NŐTT 1952 ÉS 2011 KÖZÖTT, MIKÖZBEN A TÉL 76-RÓL 73 NAPRA ZSUGORODOTT.

Az adatok szerint a tavasz és az ősz is egye rövidebb, írja a The Guardian online portál.

A legfrissebb klímaváltozási modellek segítségével kimutatták, hogy még ennél is nagyobb változások várhatók: az északi félteke nyarai 2100-ig átlagosan 166 napig tarthatnak majd, ami kiszoríthatja az összes többi évszakot.

AZ ADATOK ALAPJÁN A TÉL MINDÖSSZE 31 NAPOS, TEHÁT MAXIMUM EGY HÓNAPOS LESZ.

Az előrejelzések szerint az emberiség a mediterrán térségben és a tibeti fennsíkon tapasztalhatja majd a legnagyobb változásokat, ám a mezőgazdaságra, az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt messzemenő hatások mindenütt érezhetők lesznek.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: A klímaváltozás egyre extrémebb szárazságokat is okoz - FORRÁS: SHUTTERSTOCK