A queenslandi James Cook Egyetem szakemberei szerint 1996 és 2017 között a zátonyrendszer sekély és mélyebb vizeiben élő kis, közepes, valamint nagyméretű korallok száma is több mint 50 százalékkal csökkent.
Azokban a régiókban a legdrámaibb a helyzet, amelyeket a legsúlyosabban érintettek a rekordmagas hőmérséklet okozta tömeges korallfehéredések 2016-ban és 2017-ben.
Idén márciusban öt éven belül a harmadik korallfehéredés sújtotta a zátonyt,
AMELYNEK EZÚTTAL A DÉLI RÉGIÓJA SZENVEDETT SÚLYOS KÁROKAT.
A Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban publikált eredmények szerint azon fajok körében a legnagyobb a populációcsökkenés, amelyek a zátonylakó állatok, köztük a halak számára fontos élőhelyeket biztosítják.
Megnövekedett a veszélyes tengeri hőhullámok száma
Terry Hughes, a tanulmány társszerzője szerint a korallzátony regenerálódási képessége is veszélybe került. "Egy virágzó korallpopulációt milliónyi apró bébikorall, valamint számos nagyméretű virágállat alkot, utóbbiak azok a méretes „anyukák", amelyek a lárvák többségéért felelősek" - magyarázta a szakember.
Az Ausztrália északkeleti partjainál 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátony
A VILÁG LEGKITERJEDTEBB ZÁTONYRENDSZERE
és olyan fenyegetett fajok otthona, mint a dugong és a közönséges levesteknős. A szakemberek szerint a klímaváltozás a felelős a korallok számának hanyatlásáért, ugyanis növeli az olyan pusztító jelenségek gyakoriságát, mint a tengeri hőhullámok.
"Nincs több vesztegetnivaló időnk, amilyen hamar csak lehet drasztikusan csökkentenünk kell az üvegházhatású gázok kibocsátását" - húzták alá a tanulmány készítői.
(Forrás: MTI/dpa/Reuters)
