Csaknem 200 korallfajt azonosítottak a kutatók az ausztrál Nagy-korallzátony mélyebben fekvő régiójában, amelyről eddig úgy vélték, hogy a virágállatok nagyjából 30 fajának otthona - derült ki egy új tanulmányból.
A Museum of Tropical Queensland munkatársa, Paul Muir szerint az eredmények azt sugallják, hogy a 30-45 méteres mélységben lévő élőhelyek fontos szerepet játszhatnak a biológiai sokféleség megőrzésében és segíthetik a sekélyebb vizekben lévő sérült zátonyterületek regenerálódását.
A Proceedings of the Royal Society B című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői távirányítású eszközöket és speciális búvárkodási technikákat alkalmazva kutatták fel a korallfajokat. A szakemberek szerint a mélyebben fekvő zátonyok némi védelmet nyújthatnak a tengeri élővilágot világszerte fenyegető korallfehéredéssel és pusztító viharokkal szemben.
A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. A korallok képesek regenerálódni, ha a tengervíz hőmérséklete csökken és az algák visszatérnek beléjük.
Az Ausztrália keleti partjainál 2300 kilométer hosszan elnyúló zátonyt az elmúlt években a töviskoronás tengericsillagok inváziója, a vízminőség romlása, az óceánvíz savasodása, 2016-ban és 2017-ben pedig többször is tömeges korallfehéredés sújtotta, ami a szakértők szerint helyrehozhatatlan károkat okozhatott.
A James Cook Egyetem professzora, Terry Hughes szerint a 2016-os és 2017-es tömeges korallfehéredéseket túlélő virágállatok "ellenállóbbakká váltak a meleggel szemben".
A Nature Climate Change című folyóiratban publikált eredmények szerint a korallzátony északi része, amely a legnagyobb károkat szenvedte 2016-ban, "jóval kevésbé" sínylette meg a 2017-es fehéredést, noha bizonyos részei ugyanolyan mértékű hőstressznek voltak kitéve mindkét nyáron. A zátony középső régióiban ugyanolyan mértékű volt a fehéredés mindkét évben, pedig tavaly nagyobb hőségnek voltak kitéve ezek a területek.
A déli szakasz koralljai pedig, amelyek csak kisebb mértékű károkat szenvedtek 2016-ban, érintetlenül átvészelték a 2017-es fehéredést.
Úgy tűnik, hogy az első év tapasztalata megedzette a korallokat, és a következő évre valamelyest alkalmazkodtak a hőséghez" - mondta Hughes.
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat!
Kapcsolódó anyagok:
VÉGVESZÉLYBEN A NAGY-KORALLZÁTONY
TOP 5
