Skip to main content

 

Kutatók komoly vészhelyzetre figyelmeztetnek a megdőlt rekordok és a klímaváltozás hatásai miatt.

A globális felmelegedés példátlan hőmérsékleti szintet ért el: a minden eddiginél gyakoribb hőhullámok, áradások, erdőtüzek és hurrikánok hatása is egyre jelentősebb az emberiségre.

hirdetés

Veszélyt jelent a jövőre

A most közzétett statisztikák szerint az idei május sorban a 13. olyan hónap volt, amikor hőmérsékleti rekordok dőltek meg.

Mindezt a legutóbbi, 2016-os hihetetlen klímarekordok függvényében a kutatók „bombaként” és „vészhelyzetként” aposztrofálják.

A megdőlt globális rekordok sorozata – különösen a rendkívüli hőség februárban és márciusban – a klímakutatók döbbent reakcióját váltotta ki. A The Guardianban megjelent tanulmányuk arra figyelmeztet, hogy az éghajlatváltozás mértéke egyaránt veszélyt jelent a jelenre és a jövőre nézve.

A magas hőmérséklet mellett világszerte más rekordok is születtek: az eltűnő Északi-sarki jégtakarótól a perzselő indiai szárazságon át a korallfehéredésig a Nagy-korallzátonyon. Az Egyesült Királyságban élők olyan rekord árvizet éltek át, melyek országszerte közösségek életét keserítették meg, és több millió eurós károkat okoztak. Klímakutatók azonban előrevetítik, hogy a most tapasztalt árhullámok tovább növekednek a jövőben.

Aggasztó jelek

A perzselő hőmérséklet azt jelenti, hogy 2016 bizonyosan a valaha feljegyzett legforróbb esztendő lesz, megelőzve a korábban legmelegebbnek kikiáltott 2015-ös évet, amely maga is verte 2014-et.

A három, példa nélküli év sorozatának esélye a klímaváltozás nélkül egy az egymillióhoz lenne.

Scaife szerint az idei esztendőt is beleértve a mindeddig mért 17 legforróbb évből 16-ot 2000 óta jegyeznek, ami sokkoló statisztika. Az 1880-as évekig visszanyúló hőmérsékleti nyilvántartások szerint a fák évgyűrűi és a korallok mind azt mutatják, hogy a globális felmelegedésért az emberiség a felelős.

A fosszilis tüzelőanyagok és az erdők égetése olyan folyamatot indított el, melynek következményeként a bolygó hőmérséklete melegebb, mint ötezer évvel ezelőtt. „Az ember okozta éghajlatváltozás hatásai többé már nem kis mértékűek: most történnek és úgymond kijátszanak bennünket és előttünk járnak” – mondja Michael Mann a Penn State Egyetem professzora. – „Állandó emlékeztetőül szolgálnak arra, hogy mennyire fontos a részvételünk abban a törekvésben, amely elháríthatja a bolygó egyre inkább veszélyes és potenciálisan visszafordíthatatlan felmelegedését.”

Tavaly decemberben a világ nemzetei megpróbáltak alkut kötni Párizsban, hogy ezzel „legyőzzék” a globális felmelegedést. Stefan Rahmstorf, a németországi Potsdami Intézet Klímahatás Kutatóközpontjának professzora azonban szkeptikus.

A most tapasztalt rekordok igen aggasztó jelek, és azt hiszem arra mutatnak, hogy a párizsi fő célok mentén egyfajta gyorstalpalót kell elvégeznünk, és változtatunk nagyon-nagyon gyorsan” – hangsúlyozza. –

„Remélem, hogy az emberek hamarosan rájönnek arra, hogy a globális felmelegedés nem csupán valami „bukkanó” az úton, hanem egy olyan jelenség, ami itt és most létezik, és hatással van az életünkre.”

 Soha nem látott számok

„Ez történik velünk most: katapultáljuk magunkat a holocén időszakból, pedig ez az a geológiai korszak, melyben a viszonylag stabil éghajlat miatt az emberi civilizáció képes volt fejlődni” – fejtegeti Rahmstorf. Ez a nomád életmóddal szemben kínált alternatívát, és lehetővé tette számunkra a mezőgazdaság felfedezését. Előidézett egy nagy népességnövekedést, és megteremtette a városok alapjait. Valamennyi elengedhetetlen egy stabil éghajlat fenntartásához.

Ám az elmúlt hónapokban mért globális felszíni hőmérsékletek már egyáltalán nem nevezhetők stabilnak.

A korábbi rekordok nem csupán megdőltek, hanem az újak teljesen eltörölték azokat.

„Ezek a számok teljes mértékben példa nélkül állnak.” – mutatott rá Adam Scaife az Egyesült Királyság Meteorológiai Intézetének (Met Office) munkatársa. – „Ugyanúgy kiugranak, mint egy fájós hüvelykujj.”

Nagy szerepet játszik az El Niño

Szintén rekordot döntött a légkörben található szén-dioxid mennyiség, amely elérte a szimbolikus és történelmi 400 ppm-et (milliomod térfogatrészt). Ebben feltehetően szerepet játszik az El Niño nevű, természetes éghajlati jelenség is,

amely a világ számos táján érezteti hatását, pusztító természeti csapásokat okozva.

A kutatók egyetértenek abban, hogy az elmúlt hónapok kritikus hőmérséklet emelkedésének mintegy ötöde az El Niñonak köszönhető.

 

A térképen a világ tíz legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó állama/államszövetsége látható, összehasonlítva az Európai Unió kibocsátásával, Forrás: AFP/S. Ramis, V. Lefai 

Gyanítom, hogy az El Niño nélkül is rekordokat döntögetnénk.”

– fejtegeti Scaife, rámutatva, hogy az El Niño jelenleg épp az ellentétes fázisában van, és ezt La Niña jelenségnek hívják. Ami azonban mégsem annyira megnyugtató.

A La Niña nem lesz annyira hideg, mint amennyire meleg az El Niño. Ebben nagyon-nagyon biztosak vagyunk.”– hangsúlyozza Scaife. – „Ez valószínűleg azzal jár, hogy bár 2017 nem lesz rekordév, de a többi La Niña évvel összehasonlítva mégis melegebb hőmérsékleteket mérhetünk majd, mint „normális” állapotban.”

Azt feltételezi továbbá, hogy a jelenség mögött több minden lehet, mint amit látunk.

Scaife szerint valaminek még történnie kellett, ami ezeket a globális jelenségeket okozta.

A múltban ugyanis az El Niño csupán egyetlen olyan évhez vezetett, amely megdöntötte a korábbi rekordokat, de nem okozott ilyen, éveken át tartó, sorozatos változásokat.

Ötven fok Indiában

„Van néhány megmagyarázhatatlan része a most tapasztalható hőmérsékleti jelenségeknek, és ez azért is aggasztó, mert nem érjük, hogy mitől van még annál is nagyobb forróság, mint amire számítottunk.” – mondja. – „Remélem, hogy a következő hat hónapban beérkező adatok néhány fontos magyarázattal szolgálnak nekünk.”

A forróság már most is jelentős, beleértve a komoly aszályt okozó, indiai 51 Celsius fokos rekord hőmérsékletet, a rekordmeleg őszi hónapokat Ausztráliában és az Egyesült Államok egyes részein. Mann véleménye, hogy nagyon valószínűtlennek tűnt a Kaliforniában látott rekord szárazság vagy a texasi árvíz rekord, az észak-amerikai példátlan erdőtüzek és a mind az északi, mind a déli féltekén tapasztalható, igen heves hurrikánok. Ezekre szerinte nem csupán az ember okozta globális felmelegedés lehetett hatással.

Ötször gyakrabban fordul elő

Erősödnek a gyilkos hőhullámok, amely Rahmstorf meglátása szerint a globális felmelegedés legegyértelműbb hatása.

A Földön előforduló, havi hőmérsékleti rekordok elemzése megmutatja, hogy manapság ötször gyakrabban megesnek, mint korábban.” – emelte ki. – „Ezek azok a melegrekordok, amelyek a legtöbb halálos balesetért is felelősek.”

Ma már érintett az Egyesült Királyság is, ahol tavaly megdőltek a decemberi hőmérsékleti és csapadék rekordok.

A klímaváltozás intenzívebb esőzéseket jelent, ami növeli az árvízveszélyt”

– mondta Bob Ward, a London School of Economics Grantham Éghajlat- és Környezet változási Kutató Intézet politikai igazgatója. – „A kormány látva a rekordmeleg és egyben legcsapadékosabb telet felébredt: egyre többen hallatják a hangjukat a kibocsátás csökkentése mellett, és támogatják a zöld energiák elterjesztését.”

Még rengeteg meglepetés várható

Ward véleménye szerint ma már minden kormány tudja, hogy a probléma sürgős intézkedéseket igényel. Amit most látunk és tapasztalunk, az csak a kezdet, és a helyzet tovább romlik a következő néhány évtizedben, ha nem teszünk valamit a globális szén-dioxid kibocsátás csökkentésére.

 

A sötétvörös foltok mutatják, hol melegszik fel leginkább a klíma a század végére. A NASA elemzése szerint a Föld valóban a korábbi számítások szerinti mértékben érzékeny az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésére, Forrás: NASA SVS/NASA Center for Climate Simulation 

A 2016-os rekorddöntögetésekben az a legaggasztóbb, hogy egy eddig soha nem látott területre tévedtünk, és nem igazán tudjuk, hogy mindez milyen következményekkel fog járni.” – összegzik a jelenséget a kutatók. Nagyon valószínű, hogy még rengeteg meglepetés vár ránk, melyek közül néhány igen kellemetlen lehet.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkek:

Forrás - Nyitókép: Így fog festeni London, ha nem teszünk semmit, Forrás: Climate Central

TOP 5