Megszólalt a globális vészcsengő

Kutatók komoly vészhelyzetre figyelmeztetnek a megdőlt rekordok és a klímaváltozás hatásai miatt.

A globális felmelegedés példátlan hőmérsékleti szintet ért el: a minden eddiginél gyakoribb hőhullámok, áradások, erdőtüzek és hurrikánok hatása is egyre jelentősebb az emberiségre.

Veszélyt jelent a jövőre

A most közzétett statisztikák szerint az idei május sorban a 13. olyan hónap volt, amikor hőmérsékleti rekordok dőltek meg.

Mindezt a legutóbbi, 2016-os hihetetlen klímarekordok függvényében a kutatók „bombaként” és „vészhelyzetként” aposztrofálják.

A megdőlt globális rekordok sorozata – különösen a rendkívüli hőség februárban és márciusban – a klímakutatók döbbent reakcióját váltotta ki. A The Guardianban megjelent tanulmányuk arra figyelmeztet, hogy az éghajlatváltozás mértéke egyaránt veszélyt jelent a jelenre és a jövőre nézve.

A magas hőmérséklet mellett világszerte más rekordok is születtek: az eltűnő Északi-sarki jégtakarótól a perzselő indiai szárazságon át a korallfehéredésig a Nagy-korallzátonyon. Az Egyesült Királyságban élők olyan rekord árvizet éltek át, melyek országszerte közösségek életét keserítették meg, és több millió eurós károkat okoztak. Klímakutatók azonban előrevetítik, hogy a most tapasztalt árhullámok tovább növekednek a jövőben.

Aggasztó jelek

A perzselő hőmérséklet azt jelenti, hogy 2016 bizonyosan a valaha feljegyzett legforróbb esztendő lesz, megelőzve a korábban legmelegebbnek kikiáltott 2015-ös évet, amely maga is verte 2014-et.

A három, példa nélküli év sorozatának esélye a klímaváltozás nélkül egy az egymillióhoz lenne.

Scaife szerint az idei esztendőt is beleértve a mindeddig mért 17 legforróbb évből 16-ot 2000 óta jegyeznek, ami sokkoló statisztika. Az 1880-as évekig visszanyúló hőmérsékleti nyilvántartások szerint a fák évgyűrűi és a korallok mind azt mutatják, hogy a globális felmelegedésért az emberiség a felelős.

A fosszilis tüzelőanyagok és az erdők égetése olyan folyamatot indított el, melynek következményeként a bolygó hőmérséklete melegebb, mint ötezer évvel ezelőtt. „Az ember okozta éghajlatváltozás hatásai többé már nem kis mértékűek: most történnek és úgymond kijátszanak bennünket és előttünk járnak” – mondja Michael Mann a Penn State Egyetem professzora. – „Állandó emlékeztetőül szolgálnak arra, hogy mennyire fontos a részvételünk abban a törekvésben, amely elháríthatja a bolygó egyre inkább veszélyes és potenciálisan visszafordíthatatlan felmelegedését.”

Tavaly decemberben a világ nemzetei megpróbáltak alkut kötni Párizsban, hogy ezzel „legyőzzék” a globális felmelegedést. Stefan Rahmstorf, a németországi Potsdami Intézet Klímahatás Kutatóközpontjának professzora azonban szkeptikus.

„A most tapasztalt rekordok igen aggasztó jelek, és azt hiszem arra mutatnak, hogy a párizsi fő célok mentén egyfajta gyorstalpalót kell elvégeznünk, és változtatunk nagyon-nagyon gyorsan” – hangsúlyozza. –

„Remélem, hogy az emberek hamarosan rájönnek arra, hogy a globális felmelegedés nem csupán valami „bukkanó” az úton, hanem egy olyan jelenség, ami itt és most létezik, és hatással van az életünkre.”

 Soha nem látott számok

„Ez történik velünk most: katapultáljuk magunkat a holocén időszakból, pedig ez az a geológiai korszak, melyben a viszonylag stabil éghajlat miatt az emberi civilizáció képes volt fejlődni” – fejtegeti Rahmstorf. Ez a nomád életmóddal szemben kínált alternatívát, és lehetővé tette számunkra a mezőgazdaság felfedezését. Előidézett egy nagy népességnövekedést, és megteremtette a városok alapjait. Valamennyi elengedhetetlen egy stabil éghajlat fenntartásához.

Ám az elmúlt hónapokban mért globális felszíni hőmérsékletek már egyáltalán nem nevezhetők stabilnak.

A korábbi rekordok nem csupán megdőltek, hanem az újak teljesen eltörölték azokat.

„Ezek a számok teljes mértékben példa nélkül állnak.” – mutatott rá Adam Scaife az Egyesült Királyság Meteorológiai Intézetének (Met Office) munkatársa. – „Ugyanúgy kiugranak, mint egy fájós hüvelykujj.”

Nagy szerepet játszik az El Niño

Szintén rekordot döntött a légkörben található szén-dioxid mennyiség, amely elérte a szimbolikus és történelmi 400 ppm-et (milliomod térfogatrészt). Ebben feltehetően szerepet játszik az El Niño nevű, természetes éghajlati jelenség is,

amely a világ számos táján érezteti hatását, pusztító természeti csapásokat okozva.

A kutatók egyetértenek abban, hogy az elmúlt hónapok kritikus hőmérséklet emelkedésének mintegy ötöde az El Niñonak köszönhető.

Gyanítom, hogy az El Niño nélkül is rekordokat döntögetnénk.”

– fejtegeti Scaife, rámutatva, hogy az El Niño jelenleg épp az ellentétes fázisában van, és ezt La Niña jelenségnek hívják. Ami azonban mégsem annyira megnyugtató.

„A La Niña nem lesz annyira hideg, mint amennyire meleg az El Niño. Ebben nagyon-nagyon biztosak vagyunk.”– hangsúlyozza Scaife. – „Ez valószínűleg azzal jár, hogy bár 2017 nem lesz rekordév, de a többi La Niña évvel összehasonlítva mégis melegebb hőmérsékleteket mérhetünk majd, mint „normális” állapotban.”

Azt feltételezi továbbá, hogy a jelenség mögött több minden lehet, mint amit látunk.

Scaife szerint valaminek még történnie kellett, ami ezeket a globális jelenségeket okozta.

A múltban ugyanis az El Niño csupán egyetlen olyan évhez vezetett, amely megdöntötte a korábbi rekordokat, de nem okozott ilyen, éveken át tartó, sorozatos változásokat.

Ötven fok Indiában

„Van néhány megmagyarázhatatlan része a most tapasztalható hőmérsékleti jelenségeknek, és ez azért is aggasztó, mert nem érjük, hogy mitől van még annál is nagyobb forróság, mint amire számítottunk.” – mondja. – „Remélem, hogy a következő hat hónapban beérkező adatok néhány fontos magyarázattal szolgálnak nekünk.”

A forróság már most is jelentős, beleértve a komoly aszályt okozó, indiai 51 Celsius fokos rekord hőmérsékletet, a rekordmeleg őszi hónapokat Ausztráliában és az Egyesült Államok egyes részein. Mann véleménye, hogy nagyon valószínűtlennek tűnt a Kaliforniában látott rekord szárazság vagy a texasi árvíz rekord, az észak-amerikai példátlan erdőtüzek és a mind az északi, mind a déli féltekén tapasztalható, igen heves hurrikánok. Ezekre szerinte nem csupán az ember okozta globális felmelegedés lehetett hatással.

Ötször gyakrabban fordul elő

Erősödnek a gyilkos hőhullámok, amely Rahmstorf meglátása szerint a globális felmelegedés legegyértelműbb hatása.

„A Földön előforduló, havi hőmérsékleti rekordok elemzése megmutatja, hogy manapság ötször gyakrabban megesnek, mint korábban.” – emelte ki. – „Ezek azok a melegrekordok, amelyek a legtöbb halálos balesetért is felelősek.”

Ma már érintett az Egyesült Királyság is, ahol tavaly megdőltek a decemberi hőmérsékleti és csapadék rekordok.

A klímaváltozás intenzívebb esőzéseket jelent, ami növeli az árvízveszélyt”

– mondta Bob Ward, a London School of Economics’ Grantham Éghajlat- és Környezet változási Kutató Intézet politikai igazgatója. – „A kormány látva a rekordmeleg és egyben legcsapadékosabb telet felébredt: egyre többen hallatják a hangjukat a kibocsátás csökkentése mellett, és támogatják a zöld energiák elterjesztését.”

Még rengeteg meglepetés várható

Ward véleménye szerint ma már minden kormány tudja, hogy a probléma sürgős intézkedéseket igényel. Amit most látunk és tapasztalunk, az csak a kezdet, és a helyzet tovább romlik a következő néhány évtizedben, ha nem teszünk valamit a globális szén-dioxid kibocsátás csökkentésére.

„A 2016-os rekorddöntögetésekben az a legaggasztóbb, hogy egy eddig soha nem látott területre tévedtünk, és nem igazán tudjuk, hogy mindez milyen következményekkel fog járni.” – összegzik a jelenséget a kutatók. Nagyon valószínű, hogy még rengeteg meglepetés vár ránk, melyek közül néhány igen kellemetlen lehet.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkek:

FÉLMILLIÓAN IS MEGHALHATNAK 2050-IG A KLÍMAVÁLTOZÁS MIATT

30 ÉV MÚLVA NEMCSAK DUBAJ LESZ LAKHATATLAN...

Forrás - Nyitókép: Így fog festeni London, ha nem teszünk semmit, Forrás: Climate Central