Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_palyazatok_aelnino.jpg 

Régen nem látott aszályok és árvizek kísérik az idei El Niñót, az extrém időjárás miatt százmillió ember nem jut elegendő élelemhez és vízhez Afrikában, Ázsiában, Latin-Amerikában.

Egyre többen lesznek kiszolgáltatottak betegségeknek, arról nem is beszélve, hogy az érintett országoknak milliárdokba kerül az újjáépítés. Utánajártunk, mit okozott a több évtized óta legerősebb El Niño.

Afrika és Ázsia falvaitól Dél- és Észak-Amerika városain keresztül Ausztrália partjaiig milliók életére volt hatással a generációk óta legerősebb El Niño. A világ egy részén nem volt elég eső, a másik részén pont hogy túl sok volt. Paraguayban egész városrészek néptelenedtek el az áradások miatt, Afrikában azonban száz éve nem látott szárazság köszöntött be. Országok gazdaságát, emberek millióinak életét tette tönkre a néhány évente kialakuló El Niño.

Hogyan alakul ki az El Niño?

Az El Niño a trópusok időjárásának fontos jelensége, először Dél-Amerikában figyelték meg, de hatása az egész világra kiterjed. Nem lehet pontosan megjósolni a kialakulását, annyi bizonyos, hogy három-hét évente alakul ki. Először Peru partjainál figyelték meg a halászok, hogy egyes években a karácsony utáni időszakban jóval kevesebb a hal. Innen ered a név is, amely spanyolul fiút jelent, és az újszülött Jézusra utal – mivel a jelenség karácsony után a legintenzívebb ezeken a partokon.

Dél-Amerika nyugat partjaira jellemző a hűvös, tápanyagokban gazdag víz, mert a keletről nyugatra tartó Egyenlítői-áramlat miatt elsodródó vizet alulról és a sarkvidékektől jövő, hideg víz váltja (ez a Humboldt-áramlat). Ez nagyon kedvező a halászatnak, cserébe viszonylag hűvös és száraz éghajlatot is jelent a nyugati parton élőknek.

Amikor a dél-amerikai partokhoz beáramlik a hideg víz, a keleti passzátszél nem csupán az óceán vizét, hanem a nedves légtömegeket is elsodorja a partoktól. Emiatt van ugye az említett csapadékhiány. Ez a Walker-cirkuláció.

Vannak azonban olyan évek, amikor az Egyenlítői-ellenáram annyira erős, hogy nem engedi felszínre törni a hűvösebb vizet. A Walker-cirkuláció helyett más áramlási folyamatok lesznek jellemzőek a térségben, gyengül a passzátszél, néha egyenesen nyugati szelek fújnak. Emiatt jelentősen megnő a partoknál a csapadék mennyisége és halakban jóval szegényebbek lesznek a vizek.

Ez az El Niño.

Az idei El Niño kialakulásának lehetőségéről még év elején kezdtek cikkezni a kutatók, a csendes-óceáni légköri nyomás és a felszíni tengervíz hőmérsékletének adataiból következtettek arra, hogy El Niño-év lehet az idei. Az év közepétől már biztosak voltak abban a meteorológiai szakemberek és a témával foglalkozó kutatók, hogy idén kialakul az El Niño. A Meteorológiai Világszervezet ki is adott egy nyilatkozatot erről, amelyben azt is megemlítik, hogy ez lehet a legerősebb El Niño az 1997–98-as jelenség óta.

Egészen mostanáig az akkori volt az egyik legintenzívebb El Niño, összességében az egyik legmelegebb telet hozta 1895 óta (pdf). Áradásokat okozott Kaliforniában, heves tornádószezont Floridában, erdőtüzeket Mexikóban, Brazíliában és Indonéziában, valamint látványos korallfehéredést az egész világon, még az ausztrál Nagy-korallzátonynál is.

Pusztulást hagy maga után

Hasonló jelenségeket idén is megfigyeltek. Ám hiába lehet előre sejteni, hogy mit hozhat egy El Niño-év, a kormányok nem tudnak minden esetben felkészülni az esetleges hatásokra. Dél-Amerikában szokatlanul sok eső esett decemberben és januárban, emiatt például Paraguay fővárosában, Asunciónban januárban több százezer embert kellett evakuálni, több tízezren még mindig ideiglenes szállásokon élnek. Három évtizede nem volt ilyen áradás a térségben. De az emberek lassan visszaszivárognak romos otthonaikba, ahol amerikaiaktól kapott mobil vécéket használnak, alig van lehetőség a zuhanyzásra, és rizsen, tésztán és babon élik túl a napokat.

Indiában pont ellenkezőleg, annyira kevés eső esett a monszunidőszak idején, hogy a földműveseknek el kellett hagyniuk földjeiket, és napszámosként vagy közmunkásként vállaltak munkát. Voltak olyan részei is Indiának, ahol negyven százalékkal esett kevesebb eső az átlagnál.

Dél-Afrikában szintén szárazsággal küzdenek. Etiópiát gyakran sújtja az El Niño, és ez idén sem volt máshogy, az egyik leginkább veszélyeztetett országgá vált. Ötven éve nem volt ekkora szárazság itt, több mint tízmillió ember nem jut elég vízhez és ételhez. De a környező országokban sem sokkal jobb a helyzet, a világélelmezési szervezet szerint a térségben több mint ötvenmillióan nem jutnak elég ételhez.

Egy másik példa a Dél-Afrikai Köztársaság, amely nagy kukoricaexportőrnek számított, Ázsiában adta el a felesleget. Idén azonban több millió tonna kukoricát kénytelenek vásárolni Brazíliából és a többi dél-amerikai országból. A Fülöp-szigeteken több mint százezer halásznak kell más munka után néznie, miután a kifogható halak száma húsz százalékkal csökken, vagyis 447 ezer tonnával kevesebb halat fognak idén, mint más években.

De nem csak gazdasági hatásai vannak az El Niñónak. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint hatvanmillió ember van közvetlen veszélyben El Niño okoza alultápláltság vagy víz és szúnyog okozta betegségek miatt. A nagy esőzések miatt Dél-Amerikában jóval több lehet a szúnyog, amelyek többek között a zikavírust is terjesztik.

A természetnek sem jó

Az ausztrál Nagy-korallzátony is 15 éve nem látott módon fehéredik. A helyzet annyira komoly, hogy a kutatók a legmagasabb szintű riasztást rendelték el.

Még a globális felmelegedés is kapott egy lökést az idei El Niñótól. Az amerikai Nemzeti Óceáni és Meteorológiai Szolgálat (NOAA) szerint a légkörben lévő szén-dioxid-növekedés egyik évről a másikra 56 év nem volt ilyen nagy. Részben az El Niñónak köszönhető ez is, az általa okozott szárazság miatt kevesebb növény nőtt ki az érintett területeken. A kevesebb növény pedig kevesebb szén-dioxidot tudott megkötni.

A kutatóknak azonban óriási lehetőség az idei El Niño vizsgálata, mert nagyon ritkán ilyen erős a jelenség, nagyon sokat megtudhatnak a légköri viszonyokról, a globális időjárásról és a légköri viszonyokról. A NASA és a NOAA több közös kutatást is indított, a légkörben, az óceánokban, az űrből is figyelik a változásokat. Bólyákat, mérőállomásokat telepítenek, hogy minél több adatot tudjanak később kielemezni és fejleszteni tudják a meglévő modelljeiket.

Az El Niño következményei

Az utóbbi néhány hétben a csendes-óceáni hőmérséklet lassan csökken a dél-amerikai partoknál, ez azonban nem jelenti azt, hogy az El Niño okozta időjárási jelenségeknek hirtelen végük szakadna. A légkörben tapasztalható késleltetett reakció miatt az extrém időjárás még eltarthat jó ideig.

A extrém időjárás ráadásul évekre rányomja bélyegét az érintett régiókra. A szárazság sújtotta területeken élőknek még évekig tart kiheverni az élelmiszerhiányt. Az ENSZ szerint a következő években több millió embernek lesz szüksége élelmiszersegélyekre Afrika több országában, például Zimbabwéban, Mozambikban, Dél-Afrikában, Zambiában és persze Etiópiában, ahol a legsúlyosabb a helyzet.

A kormányok minden lehetséges eszközzel próbálják enyhíteni a károkat, de nehéz helyzetben vannak. Az élelmiszerárak a térségben nagyon megemelkedtek, általánossá vált, hogy egész családok hagynak ki étkezéseket, mert egyszerűen nem tudják megfizetni azt. És nem várható áresés, mert az idei termés is katasztrofális lesz, figyelmeztet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete.

Több afrikai ország vészhelyzetet hirdetett emiatt. Az etióp kormány például 300 millió dollárt tudott összegyűjteni az élelmiszerhiány enyhítésére. A több mint tízmillió éhezőnek azonban ez kevés, 1,4 milliárd dollárra lenne szükség, ebből ugye 800 millió hiányzik. Az Egyesült Államokban működő, nemzetközi vészhelyzeteket előrejelző szervezet szerint Afrikában súlyos válság alakulhat ki, amely 2017-re is áthúzódhat.

És hogy még nagyobb legyen a bizonytalanság, az El Niño könnyen átalakulhat La Niñává. A hosszú távú modellek azt mutatják, hogy nagy ennek a valószínűsége, de biztosra persze semmit nem lehet mondani. A NOAA ötven százalék esélyt lát erre, ami egyáltalán nem kevés. La Niña nagyjából az ellentéte El Niñónak, ilyenkor a dél-amerikai partoknál az átlagosnál alacsonyabb a tenger hőmérséklete. Úgy alakul ki, hogy Közép- és Dél-Amerika partjainál lehűl az óceán vize, Ausztrália, Indonézia és a Fülöp-szigeteken pedig felmelegszik. A víz hőmérséklete hatással van a légköri viszonyokra, módosítja a felső légköri áramlások rendszerét, megint megváltoztatva a csapadék mennyiségét az egész világon. Persze egyáltalán nem biztos, hogy ahol most nem esett, ott La Niña alatt fog.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás - A kép csak illusztráció, forrás: pixabay