Magyarországon az elmúlt húsz évben mintegy 40 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása, miközben globálisan tovább növekedett a kibocsátás – mondta Bencsik János, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának alelnöke a Klímabarát Települések Szövetsége által rendezett konferencián.

A szakpolitikus kijelentette: Magyarország nem tudja érdemben befolyásolni a globális éghajlat-változási folyamatokat, ezért „bután viselkednénk, ebben a helyzetben az alkalmazkodási feltételeket nem teremtenénk meg”. A 2014–2020-as uniós költségvetés is kényszerhelyzetet teremt, mivel a források 25–30 százalékát az éghajlatváltozással kapcsolatos kibocsátás csökkentésre, illetve az alkalmazkodási feltételek megteremtésére kell fordítani.

„A klímaváltozással kapcsolatban a településeknek is van dolguk” – fogalmazott Pokorni Zoltán polgármester, aki kiemelt feladatnak nevezte az alkalmazkodási folyamat alapos vizsgálatát, és a klímaváltozás lassítását. A politikus arról is beszélt, hogy az általa irányított önkormányzat építésigazgatási eszközökkel ösztönözi az új épületek tervezőit, hogy eredményesen igazodjanak a változó körülményekhez. Tájékoztatása szerint a XII. kerület igyekszik jó példát mutatni, példaként hozta fel a napelemes rendszerek kiépítését, az elektromos autók használatát, illetve a komposztálás támogatását. Az önkormányzat által fenntartott intézményekből kitiltották a PET-palackos ásványvizeket és üdítőket – tette hozzá.

Fancsik Tamás, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet igazgatója közölte, hogy intézmény által létrehozott Nemzeti Alkalmazkodási Központ szakmai hátteret nyújt a klíma- és alkalmazkodási stratégiák kidolgozására. A közeljövőben egy olyan térinformatikai rendszer indítanak be, amely komplex tudásbázist nyújt majd a településvezetők, a politikai döntés-előkészítők, szakpolitikusok, és a kutatók számára is – ismertette a szakember.

Szerző: VG

Forrás

Kép