EU társadalom és jog
Kép forrása: Midjourney
Egy friss tanulmány szerint, még akkor is, ha a globális felmelegedést sikerül 1,5°C-ra korlátozni a párizsi megállapodás célkitűzéseinek megfelelően, a tengerszint emelkedése elkerülhetetlen és katasztrofális következményekkel járhat.
A Grönlandon és az Antarktiszon található jégtakarók olvadása felgyorsult, ami olyan mértékű tengerszint-emelkedést eredményezhet, hogy alacsonyan fekvő part menti területek lakhatatlanná válnak, és milliók kényszerülhetnek belső területekre költözni, írja a THE TIMES OF INDIA.
hirdetés
A tengerszint emelkedésének üteme
A tanulmány kiemeli, hogy a grönlandi és antarktiszi jégveszteség az 1990-es évek óta megnégyszereződött, és ez vált a tengerszint emelkedésének fő hajtóerejévé. A század végére a tengerszint évente akár 1 cm-rel is emelkedhet, ami még a leggazdagabb országok számára is túlterhelheti a part menti védelmi rendszereket.
Milliárdnyi ember veszélyben az alacsonyan fekvő területeken
Jelenleg 230 millió ember él mindössze 1 méterre a jelenlegi tengerszint felett, és közel 1 milliárd ember él 10 méteren belül. Olyan part menti nagyvárosok, mint Mumbai, New York, Bangkok és Lagos különösen veszélyeztetettek. Már egy 20 cm-es emelkedés 2050-re évente 1 billió dolláros árvízkárokat okozhat a világ legnagyobb városaiban
A kritikus hőmérsékleti küszöb átlépése
Bár korábban az 1,5°C-ot tekintették "biztonságos határnak", a kutatók most úgy vélik, hogy a valódi küszöb közelebb lehet az 1°C-hoz. A folyamatos felmelegedés növeli a jégtakarók összeomlásának kockázatát, ami hosszú távon akár 12 méteres vagy annál is nagyobb tengerszint-emelkedést eredményezhet.
A közelgő klímamigrációs hullám
A tengerszint emelkedése otthonokat, mezőgazdasági területeket és infrastruktúrát fenyeget, ami elkerülhetetlenné teszi a tömeges migrációt a part menti régiókból. Ez az elmozdulás egyenlőtlenül fogja érinteni a világot, különösen a szegényebb országokat, amelyeknek kevesebb erőforrásuk van az alkalmazkodáshoz.
Az idő fogy, de minden tizedfok számít
A világ jelenlegi pályája szerint 2,5–2,9 Celsius-fokos globális felmelegedés felé tartunk, ami jóval meghaladja a párizsi klímaegyezményben kitűzött 1,5 fokos határértéket. Ugyanakkor minden tizedfoknyi mérséklés számít – minél lassabban emelkedik a hőmérséklet, annál több idő marad a társadalmaknak az alkalmazkodásra, és annál kevesebb emberi szenvedéssel kell szembenézni. A fosszilis energiahordozók kibocsátásának azonnali visszafogása és a határozott, átfogó klímapolitikai lépések jelentik az egyetlen hatékony megoldást a károk mérséklésére.
A múlt tanulságai, a jövő figyelmeztetései
Legutóbb, amikor a globális CO₂-szint ilyen magas volt – körülbelül 3 millió évvel ezelőtt – a tengerszint 10–20 méterrel magasabb volt. A tanulmány szerint még akkor is, ha a globális hőmérséklet később csökken, a jégtakarók regenerálódása évezredeket vehet igénybe, ami azt jelenti, hogy a tengerszint emelkedése által elveszett területek generációkon keresztül elvesznek. A szakértők hangsúlyozzák, hogy ezek az eredmények sürgetik a globális felmelegedés 1,5°C-on belül tartását. Ez nem csupán számokról vagy politikákról szól, hanem emberekről. Családok milliói veszíthetik el otthonaikat, munkahelyeiket és életmódjukat, ahogy a partvonalak eltűnnek. Az 1,5°C-os határértéken belül maradás azt jelenti, hogy megvédjük a számunkra fontos helyeket, az élelmiszerünket, az ivóvizünket és a közösségeinket.
Kapcsolódó anyagok:
Klímakatasztrófa, 2100-ra több nagyváros víz alá kerülhet, de van ennél rosszabb is
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Balázs Somos from Pixabay
TOP 5
