Akkora üzlet az akkugyártás, hogy már a hulladék is értékessé vált

A világ egyik legnagyobb bányászati cége, a Glencore már a kidobott akkumulátoroknál keresi az alapanyag-ellátási problémákra a megoldást. 

A társaság 200 millió dollárt fektet a lítiumionos cellák újrahasznosításába, de ez még csak az első lépés.

Elektromos járművek, elektromos szerszámok, okosórák – a lítiumion-akkumulátorok már mindenütt jelen vannak. Az előállításukhoz szükséges anyagok azonban végesek, és ezek beszerzése környezeti és humanitárius válságok sorát váltotta már ki. Az újrahasznosítás kulcsfontosságú lehet az alapanyagok újrahasznosításában, a szennyező anyagok kezelésében. Viszont ezzel egyelőre kevesen próbálkoznak: egy nemrégiben készült tanulmány szerint a lítiumion-akkumulátorok nagy részét soha nem hasznosítják újra.

Az Indian Institute of Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint a lítiumion-akkumulátorok kevesebb mint 1 százaléka kerül újrahasznosításra az Egyesült Államokban és az EU-ban, szemben az ólom-sav akkumulátorok 99 százalékával, amelyeket a hagyományos meghajtású járművekben használnak. A tanulmány szerint az újrahasznosítással kapcsolatos kihívások a folyamatosan fejlődő akkumulátortechnológiától kezdve a veszélyes anyagok költséges szállításán át a nem megfelelő kormányzati szabályozásig terjednek.

Most viszont az elektromos autók forradalma miatt egyre inkább felértékelődnek a lítium különböző beszerzési forrásai: a nagy kereslet miatt egyre drágábbak a jelenlegi készletek, ezért folyamatosan fektetnek be a bányászati cégek új bányák nyitásába. Közben viszont az egyik legnagyobb piaci szereplő, a Glencore más irányba is elindult: szerződést kötöttek a Li-Cycle Holdings céggel, hogy visszanyert akkumulátorfémeket szállítsanak be a számukra.

A megállapodás révén a Glencore elhasznált lítiumion-akkumulátorokat és selejtet küld a torontói székhelyű startupnak, amely a svájci óriáscéget a Li-Cycle létesítményeiből visszanyert fémekkel, többek között lítiummal, mangánnal, kobalttal és nikkellel is ellátja. A Glencore emellett egy brit üzem építésére vonatkozó tervet is bemutatott, amely a Britishvolt Ltd. által Nagy-Britannia első nagy méretű EV-akkumulátor-üzemének kifejlesztésére irányuló megállapodás részeként valósul meg – írja a Bloomberg.

Az ólomnál már bejött

Az elektromosautó-gyártók, a bányavállalatok és a vegyipari beszállítók versenyeznek azért, hogy nagyobb mennyiségű anyagot tudjanak szállítani, amelyek kulcsfontosságúak a világ tisztább energiaforrásokra való átállásában. Az autógyártók és az iparági elemzők arra számítanak, hogy az újrahasznosított akkumulátorok hosszú távon létfontosságú szerepet játszanak majd az ellátási korlátok kezelésében. Az újrahasznosítás segíthet a nyersanyagárak emelkedésének megfékezésében is, ami legalább 2010 óta először fenyeget az akkumulátorok árának emelkedésével – írja az Ars Technica.

A BloombergNEF, a Bloomberg energia- és adatelemző egysége szerint tavaly mintegy 62 000 tonna használt elektromos és helyhez kötött akkumulátor töltötte ki az élettartamát, és ez a szám 2035-re 4 millió tonnára fog emelkedni. A BNEF becslései szerint 2030-ig a fogyasztók és a vállalatok világszerte várhatóan évente közel 26 millió EV-t vásárolnak majd, és a roncstelepek közel 1,7 millió tonna selejtes akkumulátort vesznek majd át.

A Glencore a közlemény szerint 200 millió dolláros befektetést is eszközöl a Li-Cycle-be egy ötéves futamidejű átváltható kötvény megvásárlásával. A Li-Cycle beleegyezett, hogy Kunal Sinhát, a Glencore újrahasznosításért felelős vezetőjét nevezze ki igazgatótanácsába. Ami jól mutatja, hogy egyre nagyobb üzlet lesz ez.

Minta például már van is rá: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2021-es jelentése szerint 2021-ben egy tonna akkumulátorminőségű lítium-karbonát átlagos ára 17 000 dollár volt, míg az ólomé 2425 dollár az észak-amerikai piacokon, és a nyersanyagok ma már az akkumulátorok költségének több mint felét teszik ki. De az alacsonyabb árszintet az is magyarázza, hogy a hagyományos akkumulátorok esetében 99 százalékos az újrahasznosítási arány. Az ólom esetében a piac méretét dollármilliárdos nagyságúra becsülik, ráadásul stabil beszállítói a gyártóknak.