Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

120414b1_hany_ev_hul.jpgAz illegális hulladéklerakás ma Magyarországon az egyik legsúlyosabb környezeti probléma, amely érinti azt az ingatlantulajdonost, akinek az ingatlanjára azt lerakják, és azt is aki e cselekményt elkövette. Ezért nem árt megismerkedni a cselekményre vonatkozó legfontosabb szabályokkal.

Sajnálatos tény, hogy az illegális hulladéklerakás problémája és a különféle házi kivitelezésű építőipari munkálatok és átalakítások gyakran találkoznak egymással, mivel az egyik leggyakoribb tárgya e tevékenységnek az építési törmelék.

Mi is az az illegális hulladéklerakás?

A hulladékgazdálkodás legalapvetőbb jogszabálya, mint arról már korábbi cikkünkben szóltunk, a hulladékgazdálkodásról szóló törvény, amely értelmében hulladék bármely olyan tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. Alapvető probléma tehát, hogy illegális hulladéklerakásról csak abban az esetben lehet szó, ha annak tárgya megfelel az előbbi meghatározásnak.

A hulladékgazdálkodásról szóló törvény kimondja, hogy tilos a hulladékot elhagyni, – a gyűjtés, begyűjtés, tárolás, lerakás szabályaitól eltérő módon – felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni. Ebből következik, hogy a keletkező hulladékot át kell adni feljogosított kezelőnek, és annak költségeit meg kell fizetni.

Az illegálisan lerakott hulladékot annak kell elszállítania, aki lerakta, amennyiben azonban e személy kiléte nem állapítható meg, az ingatlantulajdonos kötelezhető az elszállításra.

120414b2_hany_ev_hul.jpgA környezet károsításának szankciói

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX törvény 147. § (1) bekezdése alapján 150 000 Ft szabálysértési bírság szabható ki azzal szemben, aki a természetvédelmi államigazgatási szerv engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, természeti területen – beleértve a védett természeti területet is – a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, engedély nélkül tüzet rak, védett élő szervezet egyedét, származékát vagy barlangi képződményt jogellenesen megrongál, elvisz vagy elpusztít, illetve védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavar, a természet védelmére vonatkozó rendelkezéseket egyébként megsérti.

2012. április 15-én hatályba lép a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, amely a fenti természetvédelmi szabálysértést a jelenleg hatályos, előbb ismertetett szabályoknak megfelelően fogalmazza meg és szankcionálja.

Aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon veszélyezteti, olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre, vagy olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre, bűntettet követ el és 5, valamint 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Szabálysértés tehát az olyan szennyezés, amely nem jelentős mértékű, illetve amennyiben az eredeti állapot a szemét elszállításán túli beavatkozást is igényel. Ilyen eset például a veszélyes hulladék, sav, maró-, talajvizet károsító anyag elhelyezése, amikor az anyag elszállítását követően talajcserét, semlegesítést stb. is végre kell hajtani. A természetben okozott helyreállíthatatlan károkozás nem igényel különösebb értelmezést, a cselekmény büntetései tétele igen súlyos.

Mindazonáltal érdemes tudni azt, hogy a bűncselekményt, de akár a helyrehozhatatlan kárral járót sem feltétlenül csak szennyező anyagot tömegesen kibocsájtó vállalkozások követhetik el, mivel a jelentős mértékű szennyezés értelmezésemben akár egy magánépítkezés alkalmával is megvalósulhat, ha valaki rendszeresen építési törmeléket az erdőben, vagy külterületen helyez el, különösen ha abban a környezetre fokozottan veszélyes anyagok is kerültek. E bűncselekmény gondatlanságból is elkövethető, nem kell tehát a szennyező cselekménynek szándékosnak lennie.

A hulladék elégetése

A fenti, természetvédelmi szabálysértésen túl tűzvédelmi szabálysértést követ el, aki a tűzvédelmi jogszabályokban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírásokat, továbbá a kötelezően alkalmazandó tűzvédelmi szabványok előírásait megszegi, a jogszabályi tilalom ellenére az erdőterületen vagy annak közelében tüzet gyújt, vagy más módon az erdő tűz elleni védelmének jogszabályi előírásait megszegi, tűzesetet vagy tűzveszélyt észlel, és ezt a hatóságnak nem jelenti, tűzjelzésre távbeszélőjét nem bocsátja rendelkezésre, szándékosan megtévesztő tűzjelzést ad, nem tesz eleget a hatóság azon felhívásának, hogy a tűz oltásában személyesen közreműködjék, illetőleg hogy járművét vagy a tűz oltására alkalmas eszközét a tűz oltásához bocsássa rendelkezésre, tűz esetén a tűzoltás vezetőjének intézkedését nem hajtja végre, vagy a tűzoltás eredményessége érdekében szükséges felvilágosítást nem adja meg.

Sajnálatos, de az elmúlt hetek rendkívül súlyos tűzesetei miatt érdemes tudni, hogy szabálysértést természetesen csak a gondatlanságból okozott erdő-, tarló-, nád-, stb. tüzek képeznek. Aki a tüzet szándékosan idézi elő enyhébb esetben rongálásért, súlyosabb esetben közveszély okozás alap vagy minősített esetéért tartozik büntetőjogi felelősséggel. Abban az esetben, ha a gondatlanul okozott tűz közveszélyt idéz elő az elkövető gondatlanságból előidézett közveszély okozás vétségéért (és nem szabálysértését tartozik felelősséggel) tartozik felelősséggel, amely alap esetben 3 évig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

Ezzel kapcsolatban jó megfontolni, hogy a közveszély bekövetkezése jellemzően szándékon túli, tehát az abszolút hanyag gondatlanság is megalapozhatja a rendkívül súlyos büntetőjogi felelősséget. Például a magára hagyott parázsló tűzgyújtó hely, ha abból súlyosabb következmény nem származik „csak” szabálysértési felelősséget alapoz meg. Azonban, ha ebben az esetben a szél feltámad, a parázs lángra kap, és kigyullad az erdő, amit a lángok tovaterjedése előtt – tehát a közveszély bekövetkezése előtt – nem sikerül eloltani, az elkövető bűncselekményt követ el, amit az okozott eredményre tekintettel – különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozva, egy vagy több ember halálát idézi elő – rendkívül szigorúan, adott esetben 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntet a törvény.

Gondatlanságból előidézett közveszélyokozás lehet akár egy házkörüli növényi hulladék égetésből, ha az elkövető a tüzet pár percre magára hagyja vagy szeszesitalt fogyaszt, de még abban az esetben is megállapítható a büntetőjogi felelősség, ha az időjárási viszonyokat nem vette figyelembe, és erős szélben gyújtott tüzet.

Persze ha szándékosan idézi elő valaki a közveszélyt, alapesetben 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, amely az eredményre tekintettel 5 évtől 20 évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés is lehet. A törvény értelmében korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a közveszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.

Hulladék elhelyezésének szankciói

A hulladékgazdálkodás rendjének megsértését valósítja meg, aki arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékkezelési tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez. E bűncselekmény büntetési tétele 3 évig tartó szabadságvesztés. A büntetés bűntett miatt 5 évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el.

Jól látható, hogy a hulladék elhelyezése hatóság által nem engedélyezett helyen, akkor is bűncselekmény, ha abból különösebb természete gyakorolt káros következmény nem is származik. A korábban említett természetvédelmi szabálysértés és e bűncselekmény közötti elhatárolása alapja a „szemetelés” és a „hulladék elhelyezés”, mint elkövetési magatartások közötti különbségben ragadható meg. Nyilvánvaló, hogy egy műanyag palack eldobása, esetleg kisebb mennyiségű szemét hátrahagyása, tegyük fel kirándulás esetén, szabálysértést valósít meg.

A hulladék, mint arról szó volt már bármely tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. A „szemét” fogalmát nem határozza meg a törvény. Ebből az következik, hogy szemétnek csak az tekinthető, ami nem éri el a hulladék fogalomban meghatározottakat. Márpedig egy zsák háztartási „szemét” a fogalmat alapul véve már hulladéknak tekinthető, nem beszélve az építési törmelékről. A tényállás egyik elkövetési magatartása, mint láthattuk az arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen történő hulladék elhelyezés. Az „elhelyez” kifejezés véleményem szerint nem igényel különösebb értelmezést. A hulladékot a gyűjtés céljából arra rendszeresített gyűjtőedényben, vagy egyéb gyűjtőeszközben, a gyűjtőszigeten vagy hulladékudvarban lehet elhelyezni. Aki ezeken kívül, különösen közterületen, magánterületen, vagy védett természeti területen, erdőben, mezőn hulladékot elhelyez, megvalósítja a törvényi tényállást, teljesen közömbös ebben a tekintetben a hulladék mennyisége.

Rendkívül gyakori elkövetési tárgya e bűncselekménynek – a háztartási hulladék mellett – az építési hulladék. Ezzel kapcsolatban nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet arra, hogy építési hulladék esetében a „szemetelés”, mint szabálysértési elkövetési magatartás, megítélésem szerint nem jöhet szóba, legyen bármilyen kis mennyiségű, akár egy-két talicskányi törmelék elhelyezéséről szó, a bűncselekmény megvalósul.

Forrás: ingatlanmagazin.com