Skip to main content

Fotó: Phil MooreEgy katonának teljesen mindegy, hogy környezetbarát-e a életét kioltó lövedék, de egy svéd lőszergyártó szerint meg kell szabadulni a mérgező ólmtól, mert az komoly környezeti károkat okozhat. A brit hadsereg mégsem akar átállni acélgolyókra.

Minden évben több millió ólomlövedéket pufogtatnak el világszerte a különböző csatatereken és harci zónákban, de kevesen gondolnak bele, hogy az ólom milyen káros hatást gyakorol a környezetre. Bár a gyilkos és környezetbarát lőszer ötlete hipokrízisnek tűnhet, a skandináv államok hadseregeinek vezérkara környezetkímélő lövedékekre cserélte a hagyományos lőszereket, és arra biztatják a brit fegyveres erőket, hogy kövessék a példájukat.

Urban Oholm, a fegyvergyártással foglalkozó Nammo alelnöke szerint lehet, hogy az elesett katonáknak mindegy, hogy ólomtartalmú vagy ólommentes lövedékkel ölik meg őket, a legtöbb lőszert a gyakorlótereken használják el. Oholm cége úttörőnek mondható a környezetbarát lövedékek kifejlesztésében. Az alelnök szerint, ha a világnak mindenképpen szüksége van fegyverre és lőszerre, legalább arra kéne törekedni, hogy környezetkímélők legyenek. Sokak szerint a kilőtt lövedékek a talajba fúródva megmérgezhetik a talajvizet is. Az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség külön útmutatót készítettek a lőterek üzemeltetői számára, hogy csökkentsék a lőgyakorlatokból eredő szennyeződést. Az egészségügyi ártalmak kapcsán az is szóba került, hogy a tüzeléskor kicsapódó lőporfüst káros lehet a katonák egészségére, különösen a nők fogamzóképes korában. Ez Svédországban azért jelenthet problémát, mert a katonák öt százaléka nő.

Norvégiában fejfájást okozott

A svéd kormány először 1995-ben hozakodott elő az alternatív lőszer ötletével. Négy évvel később előállították az első ólommentes golyókat. A Nammo azóta már 360 millió lőszert szállított le a svéd hadsereg számára; ezeket az avatatlan szem nem tudja megkülönböztetni az ólomból készült lövedékektől, csupán a zöld jelölés árulkodik a környezetbarát mivoltukról. A Nammo minden évben nyolcvanmilliót készít a zöld lövedékekből; ezekből nemcsak az ólmot távolították el, hanem a puskaporba kevert nehézfémeket is. A zöld golyók célja, hogy minimalizálják az egészségügyi és környezeti ártalmakat, de a gyártó azt is megjegyezte, hogy az új típusú lövedékek halálosabbak a korábbiaknál.

Az új típusú lövedékekre való átállással a Nammo évente 1200 tonna ólmot vont ki a lőszergyártásból, de a káros mellékhatásokat csak később sikerült mérsékelni. 2009-ben a norvég hadsereg katonái, akik a zöld lőszert használták egy új típusú gépkarabéllyal, fejfájásra és ízületi fájdalmakra kezdtek panaszkodni. Ekkor visszatértek a hagyományos lőszerek használatához. A vizsgálat kimutatta, hogy az új lőszereknek és az új fegyvereknek az átlagosnál magasabb a szén-dioxid-, ammónia-, és hidrogén-cianid-kibocsátása. A Nammo szerint a teljes újratervezés azóta megoldotta a problémát.

Az a szép zöld gyep

A brit védelmi minisztérium közleménye szerint a brit hadsereg nem tervezi a Nammo környezetbarát lőszerének bevezetését; szerintük a lövedékek felépítésénél az elsődleges vezérelv, hogy adott hatótávolságon belül megöljék vagy ártalmatlanná tegyék az ellenfeleket. Arról nincsenek pontos adatok, hogy az Egyesült Királyság lőterein évente hány lőszert pufogtatnak el, de az elmúlt évben az Afganisztánban állomásozó brit csapatok majdnem négymillió golyót lőttek el. A védelmi minisztérium hivatalos közleménye szerint jelenleg nem egy új lövedéktípus bevezetésére koncentrálnak, hanem arra, hogy elegendő hagyományos lőszert tudjanak szállítani a tűzvonalba.

Korábban a brit hadsereg is hajlandóságot mutatott a környezetbarát fegyvertípusok fejlesztésére; ilyen volt például a biológiailag lebomló taposóakna ötlete is. 2008-ban azonban a megnövekedett gyártási költségekre hivatkozva felhagytak a kísérletezéssel. A Nammo csalódottságának adott hangot a döntés kapcsán; szerintük szégyenteljes, hogy egy ilyen fejlett ország nem engedhet meg magának egy ilyen fontos befektetést.

Forrás: http://index.hu/tech/2012/08/07/eljott_a_kornyezetbarat_lovedekek_kora/

TOP 5