Jogi program írja a fellebbezést, majd megmondja, mi lesz az ítéletben

Egy fiatal brit programozó évekkel ezelőtt olyan algoritmust készített, amely a jogtalan parkolási díjat vitató ügyfél helyett megírja a fellebbezést, és azt el is juttatja a bírósághoz. 

Aztán a felhasználók sorra nyerni kezdték a kártérítési pereket.

Egy másik program pedig kiszámítja annak valószínűségét, hogy az ügyben eljáró bíró helyt ad-e az indítványnak, de azt is, meddig tart az eljárás a határozathozatalig. A szoftverek lassan átveszik egyes hagyományos jogi szakmák helyét. A jogászok többsége azonban ma még nem tart a robotoktól, igaz, a programozók sem a jogászoktól.

Jogtalan parkolási bírságok

Joshua Browder brit programozó 19 évesen írt egy algoritmust, ami ingyen fellebbez a fél helyett, ha véleménye szerint jogtalan parkolási bírságot kapott. A fiatalember az alkalmazást 2015-ben indította, és pár hónap leforgása alatt hárommillió dollárnyi bírságot fellebbezett meg sikeresen. A robotügyvédes honlapra belépve az ügyfélnek több kérdésre kell válaszolnia, például arra, ki vezette az autót, láthatóak voltak-e a parkolót jelző táblák. Mindebből aztán az algoritmus elkészíti a fellebbezést, amit e-mailben el is küld a bíróságnak. A robotügyvéd folyamatosan tanul az elvállalt ügyekből, mert a program analizálja a beérkező adatokat, és ezekből új megoldásokat készít.

A parkolási bírság ellen fellebbezni nemcsak idegesítő, de drága mulatság is: sokszor többe van az ügyvédi honorárium, mint maga a parkolási bírság.

A ROBOTÜGYVÉDNÉL VISZONT NINCS ÓRADÍJ, FÉLFOGADÁSI IDŐ, HISZEN A GÉP 24 ÓRÁS MŰSZAKBAN DOLGOZIK, NEM TESZ FEL FÖLÖSLEGES KÉRDÉSEKET, RÁADÁSUL EGY MÁSODPERC ALATT KIDOBJA A VÁLASZT.

Persze a gép nem minden ügyben használható, a bonyolultabb esetekben kellő mértéktartással hús-vér ügyvédet is tud ajánlani. A jogászszakma kezdetben nem is jósolt nagy jövőt a DoNotPay elnevezésű programnak, aztán Browder maga is meglepődött, amikor a felhasználók sorra nyerni kezdték a kártérítési pereket. Például mert az Uber-sofőr rossz irányba fordult, és ennek megfelelően számolta fel a fuvardíjat.

Taxisofőrök, biztonsági őrök, recepciósok

Az elmúlt évtizedekben a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence) óriási fejlődésen ment keresztül. A programok egyre komplikáltabb feladatokat hajtanak végre. Az IBM Deep Blue számítógépe már 1997-ben megverte az akkori sakkvilágbajnokot, Garri Kaszparovot, aki a meccs után elismerte, hogy a komputer játéka mélyen intelligens és kreatív volt. A Deep Fritz sakkprogram 2006-ban szintén győzött az aktuális világbajnok, Vlagyimir Kramnyik ellen.

A GÉP A FEJLETT ALGORITMUSOKNAK KÖSZÖNHETŐEN 16-17 LÉPÉSRE TUDOTT ELŐRE SZÁMOLNI.

A mesterséges intelligencia nemcsak a sakkban, hanem a sakknál lényegesen bonyolultabb go nevű játékban is győzött: a Google birodalmába tartozó DeepMind AI, illetve a rá épülő AlphaGo program megadásra kényszerítette a világ egyik legjobb gojátékosát, Lee Sedolt, aki a találkozó után rezignáltan csak annyit mondott, hogy új játékot kell keresnie…

Hamarosan robotok tisztítják az ablakokat, tanítják az iskolákban a gyerekeknek a számolást és az idegen nyelveket, ápolják majd a betegeket. A Nomura Kutatóintézet adatelemzői szerint Japánban húsz év múlva már a helyi munkahelyek csaknem 50 százalékát robotok töltik be. A leginkább veszélyeztetett szakmák a taxisofőröké, a biztonsági őröké, a recepciósoké és az adatrögzítést végzőké.

Megállja a helyét az esküdtszék előtt

A programozási eredmények alapján az algoritmusok lassan átveszik egyes hagyományos jogi szakmák helyét. A robotok már manapság is gond nélkül elkészítik az egyszerűbb biztosítási, adásvételi szerződéseket, míg a jogi kutató (e-discovery) szoftverek gyorsabban és olcsóbban végzik a kutatómunkát, az iratok elemzését, mint a jogi asszisztensek vagy az ügyvédek. Amy Webb, a Webbmedia Group alapítója szerint az olyan formanyomtatvány-alapú rendszerek, mint a LegalZoom, fölöslegessé teszik a nem peres ügyekkel foglalkozó ügyvédek munkáját. Mivel ezek a megoldások alkalmasak egyszerű feladatok elvégzésére,

AZ ÜGYFELEKNEK NEM KELL JOGÁSZHOZ FORDULNIUK, HA VÉDJEGYET SZERETNÉNEK BEJEGYEZTETNI, MEGÍRNI A VÉGRENDELETÜKET VAGY ELVÁLNI A HÁZASTÁRSUKTÓL.

Több jogi szolgáltató-technológia is van már a piacon. Az amerikai Ross adatbázisa állami és szövetségi jogszabályokból, bírósági és közigazgatási határozatokból áll, amelyből bizonyos kimeneteleket is meg lehet jósolni. A program segít abban, hogy az elkészített dokumentumban az ügyvédi érvelés mennyire helytálló, illetve abban is, hogy létezik-e az adott ügyhöz hasonló eset, amelynek eredménye természetesen megtekinthető.

Ross egyik „kolléganője”, a Lex Machina nem az adatbázis kezelésére helyezi a hangsúlyt, hanem az elemzésére. Feldolgozza a peres adatokat, összefüggéseket és mintákat állapít meg a bírókról, ügyvédekről, az ügy alanyairól.

OLYAN KONZEKVENCIÁKAT VON LE A MÁSODPERC TÖREDÉKE ALATT, AMELYEKET EGY ÜGYVÉD ÖNÁLLÓAN A PERANYAG HÓNAPOKIG TARTÓ TANULMÁNYOZÁSA SORÁN IS CSAK CSEKÉLY ESÉLLYEL.

A Lex Machina kiszámítja annak valószínűségét, hogy az ügyben eljáró bíró helyt ad-e az indítványnak, de azt is, meddig tarthat az eljárás a határozathozatalig.

Ronald P. Loui amerikai professzor az érvelés számítógépes modellezésének fejlődéséről írt cikkében arról értekezett, hogy a manapság létező mesterséges intelligenciák képesek újfajta, a korábbinál jóval emberibb okfejtésre. A számítógéptudós szerint hamarosan megjelenhetnek az első olyan szoftverek, amelyek nemcsak az információk összegyűjtésében, a bizonyítékok átnézésében segítenek majd a jogászoknak, hanem a meggyőző védőbeszéd elkészítésében is, amely megállja a helyét az esküdtek és a bíróság előtt.

Vállalhat-e konkrét ügyet egy robotjogász?

A robotjogászok térhódításának egyik legfőbb gátja azonban éppen a jog lehet. Bradley Moss washingtoni ügyvéd szerint, ha egy robot konkrét ügyet vállalna, az már jogi praxisnak lenne tekinthető, amit törvényesen csak ember végezhet. Nem szólva az etikai és jogi határokról, ezért Moss nem különösebben aggódik amiatt, hogy a robotok veszélyeztetnék a nagybetűs jogi szakmát, szerinte legfeljebb a mechanikus feladatok elvégzését vehetik át.

A technológiai újítások valószínűleg „csak” átalakítják, és nem megszüntetik a munkahelyeket. Sokan ezért a foglalkozások automatizálása helyett a feladatok automatizálásáról beszélnek. Dana Remus, az Észak-Karolinai Egyetem jogi karának oktatója és Frank S. Levy, az MIT munkaerővel foglalkozó kutatója megfigyelték, hogy az ügyvédi tevékenységek jelentékeny része esik abba a kategóriába, amit Polányi Mihály nehezen kódolható emberi magatartásként definiált.

Ha egy feladat kevésbé strukturált, akkor is gyakran nehéz minden eshetőséget előre látni

– állapították meg tanulmányukban. Ezért szerintük a jogi kutatószoftverek alkalmazása elképzelhetetlen valódi ügyvédek közreműködése nélkül. A tényleges jogi munkamódszereket a kiszámlázott órák alapján elemezve úgy becsülték, hogy a jogi tevékenységek mintegy 13 százaléka eshet az automatizálás áldozatává. Hozzátették: ha ennyi munka egy év alatt tűnne el, az borzasztó hatással lenne, azonban fokozatos, többéves bevezetéssel mindez kevésbé lesz észrevehető