A World Gold Council számításai szerint tavaly a világ összesen 3531 tonna aranyat termelt, ami 1 százalékkal maradt el a megelőző év kibocsátásától. 2019 ezzel az első csökkenést mutató év volt 2008 óta.
A jövőben pedig el is kezdhetünk hozzászokni az aranykitermelés csökkenéséhez – mondja Hannah Brandstaetter, a World Gold Council szóvivője.
A bányák kibocsátása ugyanis fokozatosan lassulhat a következő években, ahogy a jelenlegi készletek kimerülnek, az új jelentősebb feltárások pedig egyre ritkábbak lesznek.
Mindazonáltal az elemzők többsége szerint egyelőre még nem kell drámai fordulatra számítani. Az aranykitermelés lapos vagy lefelé mutató trendet produkál, de egyelőre még nem drámaian – tette hozzá Ross Norman, a MetalsDaily.com szakértője.
Ezzel együtt a lassulásra utal az is, hogy bár fedeznek fül új aranybányákat, a kibocsátás döntő része régebbi bányákból származik.
Napjainkban a világ működő bányáinak nagyjából 60 százaléka felszíni, míg a fennmaradó része földalatti bánya.
A problémát az jelenti, hogy a nagyobb, kevésbé költséges bányák (például Dél-Afrikában) kezdenek kimerülni, míg például a kínai bányák jóval kisebbek, vagyis sokkal költségesebbek is – emelte ki Norman.
KÍNA MANAPSÁG A VILÁG LEGNAGYOBB ARANYKITERMELŐJE, MÍG AZ ÉLVONALBAN OLYAN ORSZÁGOK TALÁLHATÓK MÉG, MINT KANADA, OROSZORSZÁG VAGY PERU.
Az új feltárások tekintetében Nyugat-Afrikában vannak jelenleg a legkedvezőbb lehetőségek.
Mindemellett pedig az is optimizmusra ad okot, hogy más nyersanyagokkal ellentétben az arany újrhasznosítható. Vagyis várhatóan a jövőben is kitart még az aranykínálat, azonban a bányák kitermelésének csökkenése izgalmas folyamatokat idézhet elő a fém árfolyamában is.
