A mobil telefon egykor arra szolgált, hogy bárhol, akár az otthontól, irodától távol tudjanak beszélni egymással az emberek. Mára viszont a szerepe megváltozott.
Olyan eszközzé vált, amely egyben munkaeszköz, szórakoztató termék, multimédia központ, játékgép, zenelejátszó, könyv, naptár, társkereső, sokoldalú kommunikációs berendezés és még sorolhatnánk napestig a példákat.
Emiatt aztán az emberek egy része rengeteg, túlzás nélkül állíthatóan kórosan sok időt tölt a telefonjával. Sokan észre sem veszik, de kialakul egyfajta addikció a készülék, illetve a készülékkel végzett tevékenységek irányába.
Egy idő után pedig ezen felhasználók hasonló tüneteket produkálnak, mint a szerhasználók vagy szerencsejáték függők.
Bár a modern orvostudomány még nem kezeli külön betegségként, mentális rendellenességként, de már vizsgálja a mobiltelefon függést, és specifikus fóbiaként kezeli. Nem hivatalosan nomofóbiának nevezik egyre több esetben, amely az angol "No Mobile Phone Phobia" (magyarul: "nincs nálam a mobilom fóbia") kifejezésből ered.
Richard Shambare, Robert Rugimbana és Takesure Zhowa egyetemi professzorok egy elhíresült 2012-es cikkükben egészen odáig merészkedtek, hogy a
"mobiltelefon függés a 21. század legnagyobb mértékű, nem drog alapú addikciója"
Tünetek és kiváltó okok
A kutatók megállapították, hogy impulzusvezérlési problémákat okozhat sok ember számára, ha nincs a közelében, vagy szó szerint a kezében a mobilja. Előfordulhat csapkodásban vagy kiabálásban jelentkező kontrollálhatatlan dühroham, amely azonnal csillapodik, ha a visszakerül hozzá a berendezés. Ahogyan az alkohol és a drogok megváltoztatják a hangulatot, úgy szabadít fel dopamint a mobilfüggők agyában az a tudat, hogy a készülék náluk van, és bármikor használhatják.
Ennek súlyosabb esete ha már ehhez a nyugodt, "boldog" érzéshez arra van szükség, hogy a képernyőt is lássák működés közben. Ráadásul a vizsgálatok szerint a toleranciaszint folyamatosan nő, így egyre több időt kell eltölteni a kijelző előtt a kívánt jutalom érzethez.
A telefon használata során sokan produkálnak kényszeres tüneteket.
Tehát például percenként frissítik ugyanazt a weboldalt, megállás nélkül pörgetik az Instagarmot vagy Facebookot. Ezt maguknak és a külvilágnak azzal magyarázzák, hogy nem akarnak "lemaradni semmiről".
Pedig ha józan ésszel belegondolunk, akkor sem maradna le senki semmi valóban fontos dologról, ha akár egy hétig vagy hónapig nem nézne a még a közösségi oldalak felé sem.
Rengeteg ember van, akinél nem maga a hardver, hanem a futtatott alkalmazás vált ki különféle tüneteket. Tehát például teljesen rákattannak egy játékra, miközben a "rendes" sportokat és a mozgást elhanyagolják. Megállás nélkül chatelnek, de a való életben nem kommunikálnak.
Virtuális kapcsolatok tömegét építik ki vadidegen emberekkel különféle online kommunikációs platformokon, és közben az eredeti szociális hálójuk teljesen leépül.
Mindez pedig végül stresszhez, szorongáshoz és depresszióhoz vezethet.
Számos esetben beszámoltak arról, hogy sokan az okostelefonjukat egyfajta biztonsági takaróként használják társaságban, hogy csökkentsék a kellemetlen érzetet és a szorongást, ha emberek közé kell menniük. Visszamenekülnek tehát a biztonságot adó, megszokott, korlátokkal teli, behatárolt virtuális univerzumukba. Ezzel pedig pont megtagadják maguktól a való élet szociális interakcióit, a társas kapcsolatokat, a beszélgetést, a testbeszédet, a mosolyt vagy akár az érintést, amely segíthetne oldani a szorongásukat és a magányérzetüket. Az alvászavarokért gyakran a túlzott mobiltelefon használatot teszik felelőssé, az mindenesetre bizonyított tény, hogy a kijelzők kék színkomponense rossz hatással van a koncentrációra, és nehezebben engedi pihenni az agyat.
Lehet kezelni
Természetesen van megoldás a telefonfüggésre is. Aki észleli a tüneteket magán az fordulhat szakemberhez, orvoshoz, aki segíthet a problémán. Emellett vannak házi gyógymódok is, amelyek sokat segíthetnek. A cél az, hogy szép fokozatosan csökkenjen az addikció, amelyre különféle módszerek vannak.
Ilyen például a Mobilmentes Zóna létrehozása, azaz egy olyan terület kijelölése a lakásban, ahova tilos mobilt vinni.
Hasznos lehet törölni az appok jó részét, értelemszerűen azokat, amelyekhez nincs szükség a munkához vagy tanuláshoz. Szokták még tanácsolni a telefon totális kikapcsolását bizonyos időszakokban. Tehát például este, evés, sétálás vagy kirándulás közben. Ez ugyanis meggátolhatja, hogy csak úgy odanyúljon valaki, és azonnal elmerüljön a digitális tartalmakban.
Amennyiben valaki valamely családtagjánál, rokonánál tapasztalja az ilyen típusú addikciót, akkor komoly segítséget nyújthat neki a leszokásban. Fontos a beszélgetés, hogy rávezesse a probléma meglétére, és hogy ezen azért lehet változtatni. A kiabálás, erőszakos viselkedés nem segít, sőt csak fokozhatja a stresszt és a szorongást. Amennyiben közösen használnak valamilyen telefonos alkalmazást, például azon kommunikálnak egész nap, vagy együtt játszanak, akkor bizony érdemes megfontolni ezen applikációk letörlését.
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat!
Kapcsolódó anyagok:
A FIÚK VAGY A LÁNYOK HAJLAMOSAK-E JOBBAN AZ OKOSTELEFON-FÜGGŐSÉGRE?
KÜLÖN SÁVOT KAPTAK A MOBILT NYOMKODÓK
TOP 5
