Találtak egy bolygót, aminek nem volna szabad léteznie

Izgalmas, mert sokáig nem tudtuk, hogy a Jupiterhez és a Szaturnuszhoz hasonló óriásbolygók kialakulhatnak-e ilyen kis csillagok körül. Az volt a vélekedés, hogy ilyen bolygók nem léteznek, de biztosak nem lehettünk benne, mert a kis csillagok igen halványak, ezért nehezen kutathatók, noha sokkal gyakoribbak, mint az olyan nagyok, mint a Nap" - idézte a BBC hírportálja Peter Wheatley-t, a Warwicki Egyetem tudósát, aki nem vett részt a kutatásban.

A kutatócsoport spanyolországi és amerikai űrtávcsövek adatait elemezte a csillag nehézségi gyorsulásait követve, melyeket a körülötte keringő bolygók okozhattak.

A vörös törpe nagyobb tömegű, mint a körülötte keringő, GJ 3512b jelű bolygó, ám a tömegük különbsége sokkal kisebb, mint a Napé és a Jupiteré.

A távoli csillag tömege legfeljebb 270-szer nagyobb a bolygójáénál, a Nap viszont mintegy 1050-szer akkora, mint a Jupiter. 

Az ilyen kicsi csillagok körül csak nagyjából akkora bolygók jöhetnek létre, mint a Föld vagy a valamivel nagyobb, úgynevezett szuperföldek" - magyarázta Christoph Mordasini, a Berni Egyetem csillagásza.

Az elméletet alátámasztja a Trappist-1 nevű csillag, mely 39 fényévnyire van a Földtől és hét, nagyjából Föld-méretű bolygó kering körülötte.

A GJ 3512b azonban óriásbolygó, fele akkora, mint a Jupiter, tehát legalább egy nagyságrenddel nagyobb, mint amekkora létrejöhetne egy ilyen kis csillag körül - mondta Mordashini. 

A felfedezés kétségbe vonja a bolygók kialakulásának általános elméletét. 

"Úgy véljük, az óriásbolygóknak kezdetben jeges magjuk van, a fiatal csillagtól távol, az őt körülvevő, gázokból, porból vagy plazmából álló, úgynevezett akkréciós korongjában keringenek, majd a gázokat magukhoz vonzva gyorsan nőnek nagyra. 

A tanulmány szerzői úgy érvelnek, hogy egy kis csillag körül nincs ehhez elegendő anyag, hanem valószínűbb, hogy a nagy bolygó akkor alakult ki hirtelen, amikor a korong egy része összeomlott" - mondta Wheatley.

A tudósok szerint az összeomlás akkor történhet, amikor a korong a csillag tömegének több mint tized része, ilyenkor ugyanis a csillag gravitációja nem elegendő, hogy egyben tartsa a korongot.

(BBC\MTI)

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat! 

Kacsolódó anyagok: 

VAN-E ÉLET A FÖLD MÉRETŰ BOLYGÓKON?

Forrás - Nyitókép: CARMENES/RENDERAREA/J. BOLLAÍN/C. GALLEGO