EU társadalom és jog

A mobil építheti Afrika jövőjét, ha lenne hozzá áram

Afrikában jelenleg mintegy 419 millió ember csatlakozik a világhálóra, de jelentős részük nem vezetékes hálózaton, hanem mobil szélessávon.

Ez a szám a várakozások szerint már 2020-ra meghaladja az egymilliárdot. Az elképesztő tempójú növekedés annak ellenére megtörténhet, hogy a földrész számos országának villamos energia ellátottsága még mindig hagy kívánnivalót maga után.

hirdetés

Ám úgy tűnik, a mobil hódításával kihagyható az a rész, amelyben Afrika vidéki térségeit koax- és optikai kábelekkel hálózzák be. Kérdés, honnan lesz mindehhez villamos energia.

Az Ovum nevű londoni elemzőcég jelentése szerint, a mobil szélessáv elterjedése a nagysebességű internetes gerinchálózatok kiépítésének és az okostelefonok olcsóbbá válásának köszönhető. A jelentés szerint, ez Afrika térségeinek fejlődésére kedvezően hat, mert elhozza a digitális médiát, a mobilon keresztül bonyolított pénzügyek világát, és egyes esetekben az okoseszközöket.

A mobil építheti Afrika jövőjét

Az impozáns növekedésért érzékelhető nyomás nehezedik a vállalatokra azért, hogy folyamatosan fejlesszék nagysebességű hálózataikat. Ezek nélkül nem lehetséges a digitális szolgáltatások kihasználása. Emellett óriási jelentőségű az, hogy számos vidéki, infrastruktúrával nem, vagy csak gyengén ellátott területeken megjelenhet a digitalizáció.

Afrika több országának számos vidékén jelenleg sincs olyan kiépített infrastruktúra, mint amilyen az európai országokban.

A mobilhálózatok fejlesztésével azonban úgy lehet bekapcsolni a lakosságot a digitális szolgáltatások világába, hogy előtte nem kell a hagyományos vezetékes infrastruktúrát kiépíteni.

A jelentés megerősíti egy másik társaság következtetését Afrika mobil-elátottságának fejlődésről. A GSM Association is azt várja, hogy2020-ra nagyjából 1 milliárd SIM-kártya lesz használatban Afrikában.Ezzel a döbbenetes arányú ugrással a kontinens válik a mobil infokommunikáció legggyorsabban növő piacává.

Az áramnál is fontosabb, még ha kell is hozzá

Ahogy a The Economist összeállítása is felhívja rá a figyelmet, a mobiltelefonok milliók életmódját változtatják meg. A hatalmas távolságok miatt, sokszor ezek

az eszközök jelentik az elszigetelt környezetben élők legfontosabb kapcsolatát a külvilággal.

Ugyanakkor a technológia, bár megoldani nem képes Afrika minden problémáját, segíthet azok kezelésében. Például egy becslés szerint, az M-Pesa nevű mobilfizetési szolgáltatás a kenyai háztartások 2 százalékát emelte ki a szegénységből 2008 és 2014 között.

Az ilyen alkalmazások szemléletmód-váltást hozhatnak magukkal, és megteremtik például a banki szolgáltatások elérésnek lehetőséget ott is, ahol ez a megszokott módon nincs kiépítve.

Ez persze egy másik problémára is ráirányítja a figyelmet. A kontinens több országábanaz emberek jelentős része nem fér hozzá az elektromossághoz a központi ellátórendszerekből.Ugyanakkor érdekes, hogy például azokban szubszaharai országokban sem sokkal rosszabb a mobil-penetráció aránya, ahol többen élnek folyamatos áramszolgáltatás nélkül. Ezt mutatja be a következő illusztráció. (A The Economistinfografikáját az országnevek magyarítása nélkül közöljük.)

Mobiltelefon-penetráció és elektromos ellátottság viszonya a szubszaharai régióban, Forrás: The Economist/Origo

Az elemzők úgy vélik, egyértelmű, hogy a szegényebb országokban nem, vagy nem csak a hagyományos földi hálózatokat, hanem mobil hozzáférési megoldásokat kell fejleszteni. Míg előbbieknek elsősorban a kormányzati és vállalati szektorban lehet nagyobb jelentősége,

a vidéki térségek bekapcsolása a digitális vérkeringésbe, inkább a vezeték nélküli kapcsolatok számát növelhetné.

Emellett a bővülés kulcsát vélhetően nem az jelenti, ha a felfutó ágazatban működő szolgáltatók bevételeiből próbálja a gazdasági növekedést beindítani az állam.

Ennyibe kerülne elektromos árammal ellátni a kontinenst

A számítások szerint, a villamos hálózatok bővítésével, 2030-ra a kontinens nagyjából kétharmadát el lehetne látni villamosenergiával. Történhetne mindez úgy, hogy az energiatermelés megújuló források, elsősorban nap- és vízenergia felhasználásra épülne.

Ennek évenkénti költsége 63 milliárd dollár lenne a számítások szerint– ehhez képest a kontinens országai most évente összesen 8 milliárd dollárt fordítanak erre.

Valamennyi elemzés kiemeli, hogy a mobilellátottság bővülése – bár még elég lassú – idővel lehagyja az elektromos ellátás fejlesztését, és jelentősen hozzájárul az egyes államok szervezett működéséhez és a gazdasági növekedéshez.

Ugyankkor több millió ember a kontinensen már most is közvetlenül hozzáfér a tiszta energiához, napi néhány dollárért, például a házaikra felhelyezett napelemek révén.

A következtetés az, hogy

a kormányoknak támogatni kellene mind a technológia, mind az elektromossághoz való hozzáférés mind gyorsabb elterjedését,nem pedig gátolni a szektor növekedését, vagy túladóztatni szereplőit.

Az IMF előrejelzése szerint ugyanis a szubszaharai régió két évtizedes recesszió után, ha kis lépésekkel is, de megindulhat a növekedés útján. Ugyan a tavalyi régiós GDP növekedés csak 1,4 százalékos volt az előző évhez képest, deidén már valamivel több, 2,6 százalék várható. Ez azonban még nem elég ahhoz, hogy a gazdaság elbírja a növekvő népesség igényeit – de az sem jelentheti a megoldást, hogy a most erőre kapó ágazatokat tartsák folyamatosan prés alatt. A GSMA adatai szerint,12 afrikai országban akkorák a szektor szereplőit sújtó állami terhek, hogy bevételeik 35 százalékától is megfosztja a mobil- és internetes szolgáltatókat.Még a Kongói Demokratikus Köztársaságban is (az ország zavaros bányaügyeiről itt írt az Origo), ahol az egyik legalacsonyabb a terhelés mértéke és az egyik leggyengébb penetrációval bíró ország, a cégeknek bevételük 17 százalékát kell betenni a közösbe különböző jogcímeken.

Kérdés persze, honnan lesz a mobilokhoz és más informatikai eszközökhöz energia, ha az ellátó-hálózatról nem.

Erre a megújuló energiákhoz való közvetlen hozzáférés biztosítása lehet a válasz.

A számítások eredménye ugyanis azt mutatja, hogy nem mindenütt és nem mindenáron kell erőltetni a központi infrastruktúrák fejlesztését. Sokkal

egyszerűbb és olcsóbb például kompakt napelemes eszközöket adni a háztartások számára,akár bérlet formájában is.

Forrás: pixabax

A mobilfizetési megoldásokkal így közvetlen a szükséges és felhasznált villamos energiáért fizetnek csak – ami nem utolsó sorban, megújuló forrásból származik és biztosításáért nem kellett horribilis költségű hálózatbővítést végezni, vagy fosszilis energiaforrást használó generátorállomásokat létesíteni.

Nem csak az ázsiai út létezik

Egyes vélemények szerint, a korszerű energetikai és informatikai megoldásokat szinergiában alkalmazva,Afrika ugrásszerű fejlődésre lehet képes.Kérdés az, hogyan lesz képes felvenni a versenyt a globális világgazdaság más szereplőivel. Vannak közgazdászok, akik szerint Afrikának nehéz lenne Ázsia útjára lépnie, hiszen a gyártás automatizálódása ott is hatással lesz az élőmunkaerő értékére.

Mások szerint nem kell célként kitűzni, hogy az afrikai mezőgazdasági termelők felhagyjanak munkájukkal és bevonuljanak a gyárakba dolgokat összeszerelni. Ők úgy vélik,