Skip to main content

 

Érdekes kutatást végeztek a Stanford Egyetemen, amelynek keretein belül egy mesterséges intelligenciát készítettek fel arra, hogy a neki megmutatott fotók alapján felismerje, hogy a fotó alanya heteroszexuális vagy meleg.

És, mint kiderült, erre a gép bizony elég nagy hatásfokkal képes, messze lekörözve az embereket.

hirdetés

Mindössze egyetlen fotó alapján az algoritmus férfiaknál 81%-ban, nőknél pedig 74%-ban mondta meg helyesen a szexuális orientációt. Ezek a számok ráadásul jelentősen javultak, amint nem egy, hanem öt képet mutattak meg a gépnek egy személyről: ilyenkor az arányok rendre 91%-ra és 83%-ra javultak. 

Összehasonlításként: egy emberekből álló zsűri ezt mindössze 61%-os pontossággal tudta megtippelni a férfiak, és 54%-os pontossággal a nők esetében. 

kutatáshoz összesen 130 741 képet használtak fel 36 630 férfiról, és 170 360 képet 38 593 nőről, amely képek mindegyike publikusan elérhető volt egy népszerű amerikai társkereső oldalon. Ezekre a képekre aztán ráengedtek egy algoritmust, amely eldöntötte, hogy az adott fotó megfelelő méretű és élességű-e ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia később elemezni tudja őket, így végül 35 326 kép maradt összesen 14 776 emberről. Szóval mondhatjuk, hogy a minta nem volt éppen kicsi.

Ezt követően szabadították rá a programot a fotókra, ami először is egy komplex, számokból álló adatsort állított elő minden egyes arcról, ami azok egyedi vonásait tartalmazta - tulajdonképpen úgy kell elképzelni a dolgot, mint az ujjlenyomatot, csak éppen az arcról. Ez után olyan összefüggéseket keresett a program, ami alapján kimutatható a kapcsolat az arc bizonyos jellemzői és az adott ember szexuális orientációja között (ez utóbbit ugyebár szintén megadják a közösségi oldalon).

A kutatók szerint a megoldás egész egyszerűen az, hogy az arcunk jóval több információt hordoz a szexuális beállítottságunkról, mint amit az ember észre tudna venni, a gép viszont ebben jóval hatékonyabb. 

Még messze van a tökéletestől

Azt viszont a kutatás is megjegyzi, hogy a programnak azért még megvannak a maga limitáció, és a fenti, tényleg kiemelkedő eredmények leginkább ideális esetben jönnek össze - például akkor, ha két férfit mutatnak meg a mesterséges intelligenciának, akik közül az egyik biztosan homoszexuális. 

Ha viszont teljesen valós körülmények között próbálkozunk, a program is egyre többet hibázik. 

Ennek tesztelése érdekében a kutatók véletlenszerűen kiválasztottak ezer férfit, fejenként legalább öt feldolgozható fotóval. A trükk az volt, hogy igazából nem volt trükk: az ezer férfi közé nagyjából annyi homoszexuális kevertek, hogy ez az arány tükrözze a valós életben tapasztaltakat: vagyis százból körülbelül hetet.

Ez után arra kérték a programot, hogy válasszon ki száz férfit, akit a legnagyobb valószínűséggel gondol homoszexuálisnak, azonban a kiválasztottak közül végül mindössze 47 esetben volt igaza.

Ami azt jelenti, hogy a gép számos heteroszexuális férfit előbb gondolt homoszexuálisnak, mint azokat, akik tényleg homoszexuálisak voltak. 

Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy amikor arra kérték a mesterséges intelligenciát, hogy válasszon ki tíz arcot, amelyikről a legnagyobb biztonsággal tudja megmondani, hogy homoszexuális, a kiválasztott tízből kilenc esetben eltalálta a dolgot.

Vékony jégen

A kutatásban részt vevők elmondták, alapvetően nem egy olyan szoftver létrehozása volt a céljuk, ami meg tudja különböztetni a szexuális orientációkat, inkább azt szerették volna megmutatni, hogy a gép mennyi információt tud leolvasni és interpretálni az arcról. 

Ezzel együtt azonban olyan következtetéseket vontak le, amik szerintük megerősíteni látszanak, hogy egy ember szexuális orientációja már a születés előtt eldől. Ahogy a magzatok fejlődnek az anyaméhben, számos különböző hormonnak vannak kitéve, változó intenzitással. Ezek közül is jelen esetben a legfontosabb a tesztoszteron, amiről tudjuk, hogy fontos szerepet játszik az arc szerkezetének kialakításában, és úgy látszik, hogy köze lehet a szexuális beállítottsághoz is.

Miután elemezték az adatokat, kiderült, hogy a mesterséges intelligencia a férfiak esetében leginkább az orr, a szemek, a szemöldökök, az arccsont, az áll és a hajvonal alapján döntött, míg a nők esetében az orr, a száj, az ajkak szélei, a haj, és a nyakvonal játszottak fontos szerepet. 

Ráadásul az csak egy dolog, hogy ez az egész beledob egy jó nagy sziklát a szexuális orientáció kialakulása körüli vitába, a tudomány erre előbb-utóbb vélhetően úgyis egzakt választ fog adni, azonban a mesterséges intelligencia ilyen jellegű lehetséges felhasználása más kérdéseket is felvet. Például, hogy a közösségi oldalakon elérhető rengeteg kép alapján olyan emberekről is kideríthető a beállítottságuk, akik ezt inkább titokban tartanák. 

Nem nehéz elképzelni, hogy társak, barátok, haverok, üzleti partnerek lefuttatnák egymáson az algoritmust, de akár az sem, hogy például a heteroszexuálistól eltérő nemi beállítottságot büntető rezsimek a saját céljaikra használják fel, és ennek segítségével azonosítják be a társadalom egy részét.

Persze a technológia önmagában sosem rossz vagy jó, a kérdés az, hogy mire használják. Ez pedig hatványozottan igaz lesz a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Főleg, hogy egyébként a Standford kutatói már azt pedzegetik, hogy egy hasonló program más feladatokra is bevethető: szerintük az arc alapján például nagy bizonyossággal meg lehet mondani valakinek az IQ-szintjét, a politikai nézeteit, az egészségi állapotát, de még az alapvető személyiségéről is lehet leírást kapni.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat

Kapcsolódó anyagaink: 

Forrás - Nyitókép: LinkedIn

TOP 5