Érdekes kutatást végeztek a Stanford Egyetemen, amelynek keretein belül egy mesterséges intelligenciát készítettek fel arra, hogy a neki megmutatott fotók alapján felismerje, hogy a fotó alanya heteroszexuális vagy meleg.
És, mint kiderült, erre a gép bizony elég nagy hatásfokkal képes, messze lekörözve az embereket.
Mindössze egyetlen fotó alapján az algoritmus férfiaknál 81%-ban, nőknél pedig 74%-ban mondta meg helyesen a szexuális orientációt. Ezek a számok ráadásul jelentősen javultak, amint nem egy, hanem öt képet mutattak meg a gépnek egy személyről: ilyenkor az arányok rendre 91%-ra és 83%-ra javultak.
Összehasonlításként: egy emberekből álló zsűri ezt mindössze 61%-os pontossággal tudta megtippelni a férfiak, és 54%-os pontossággal a nők esetében.
A kutatáshoz összesen 130 741 képet használtak fel 36 630 férfiról, és 170 360 képet 38 593 nőről, amely képek mindegyike publikusan elérhető volt egy népszerű amerikai társkereső oldalon. Ezekre a képekre aztán ráengedtek egy algoritmust, amely eldöntötte, hogy az adott fotó megfelelő méretű és élességű-e ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia később elemezni tudja őket, így végül 35 326 kép maradt összesen 14 776 emberről. Szóval mondhatjuk, hogy a minta nem volt éppen kicsi.
Ezt követően szabadították rá a programot a fotókra, ami először is egy komplex, számokból álló adatsort állított elő minden egyes arcról, ami azok egyedi vonásait tartalmazta - tulajdonképpen úgy kell elképzelni a dolgot, mint az ujjlenyomatot, csak éppen az arcról. Ez után olyan összefüggéseket keresett a program, ami alapján kimutatható a kapcsolat az arc bizonyos jellemzői és az adott ember szexuális orientációja között (ez utóbbit ugyebár szintén megadják a közösségi oldalon).
A kutatók szerint a megoldás egész egyszerűen az, hogy az arcunk jóval több információt hordoz a szexuális beállítottságunkról, mint amit az ember észre tudna venni, a gép viszont ebben jóval hatékonyabb.
Még messze van a tökéletestől
Azt viszont a kutatás is megjegyzi, hogy a programnak azért még megvannak a maga limitáció, és a fenti, tényleg kiemelkedő eredmények leginkább ideális esetben jönnek össze - például akkor, ha két férfit mutatnak meg a mesterséges intelligenciának, akik közül az egyik biztosan homoszexuális.
Ha viszont teljesen valós körülmények között próbálkozunk, a program is egyre többet hibázik.
Ennek tesztelése érdekében a kutatók véletlenszerűen kiválasztottak ezer férfit, fejenként legalább öt feldolgozható fotóval. A trükk az volt, hogy igazából nem volt trükk: az ezer férfi közé nagyjából annyi homoszexuális kevertek, hogy ez az arány tükrözze a valós életben tapasztaltakat: vagyis százból körülbelül hetet.
Ez után arra kérték a programot, hogy válasszon ki száz férfit, akit a legnagyobb valószínűséggel gondol homoszexuálisnak, azonban a kiválasztottak közül végül mindössze 47 esetben volt igaza.
Ami azt jelenti, hogy a gép számos heteroszexuális férfit előbb gondolt homoszexuálisnak, mint azokat, akik tényleg homoszexuálisak voltak.
Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy amikor arra kérték a mesterséges intelligenciát, hogy válasszon ki tíz arcot, amelyikről a legnagyobb biztonsággal tudja megmondani, hogy homoszexuális, a kiválasztott tízből kilenc esetben eltalálta a dolgot.
Vékony jégen
A kutatásban részt vevők elmondták, alapvetően nem egy olyan szoftver létrehozása volt a céljuk, ami meg tudja különböztetni a szexuális orientációkat, inkább azt szerették volna megmutatni, hogy a gép mennyi információt tud leolvasni és interpretálni az arcról.
Ezzel együtt azonban olyan következtetéseket vontak le, amik szerintük megerősíteni látszanak, hogy egy ember szexuális orientációja már a születés előtt eldől. Ahogy a magzatok fejlődnek az anyaméhben, számos különböző hormonnak vannak kitéve, változó intenzitással. Ezek közül is jelen esetben a legfontosabb a tesztoszteron, amiről tudjuk, hogy fontos szerepet játszik az arc szerkezetének kialakításában, és úgy látszik, hogy köze lehet a szexuális beállítottsághoz is.
Miután elemezték az adatokat, kiderült, hogy a mesterséges intelligencia a férfiak esetében leginkább az orr, a szemek, a szemöldökök, az arccsont, az áll és a hajvonal alapján döntött, míg a nők esetében az orr, a száj, az ajkak szélei, a haj, és a nyakvonal játszottak fontos szerepet.
Ráadásul az csak egy dolog, hogy ez az egész beledob egy jó nagy sziklát a szexuális orientáció kialakulása körüli vitába, a tudomány erre előbb-utóbb vélhetően úgyis egzakt választ fog adni, azonban a mesterséges intelligencia ilyen jellegű lehetséges felhasználása más kérdéseket is felvet. Például, hogy a közösségi oldalakon elérhető rengeteg kép alapján olyan emberekről is kideríthető a beállítottságuk, akik ezt inkább titokban tartanák.
Nem nehéz elképzelni, hogy társak, barátok, haverok, üzleti partnerek lefuttatnák egymáson az algoritmust, de akár az sem, hogy például a heteroszexuálistól eltérő nemi beállítottságot büntető rezsimek a saját céljaikra használják fel, és ennek segítségével azonosítják be a társadalom egy részét.
Persze a technológia önmagában sosem rossz vagy jó, a kérdés az, hogy mire használják. Ez pedig hatványozottan igaz lesz a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Főleg, hogy egyébként a Standford kutatói már azt pedzegetik, hogy egy hasonló program más feladatokra is bevethető: szerintük az arc alapján például nagy bizonyossággal meg lehet mondani valakinek az IQ-szintjét, a politikai nézeteit, az egészségi állapotát, de még az alapvető személyiségéről is lehet leírást kapni.
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó anyagaink:
A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA SZERINT NEM AZ EMBER FELELŐS A KLÍMAVÁLTOZÁSÉRT
ELON MUSK MIELŐBB SZABÁLYOZTATNÁ A MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁT
Forrás - Nyitókép: LinkedIn