A Snapchat egy nap alatt megcsinálta, amihez a Facebooknak másfél év kellett

A csütörtök reggeli New York-i tőzsdenyitással elkezdődött az év legizgalmasabb eseménye a techvilágban: a Snap Inc (a Snapchat anyacége) tőzsdére lépése.

A részvénykibocsátást elég baljós előjelek övezték, az elemzők mindenkit óva intettek a gyors befektetéstől, mondván, túlértékelt a cég, vastagon veszteséges, és a növekedése is nagyon belassult az utóbbi időben. Az induló árfolyam (17 dollár) még ehhez képest is meglepte a szakembereket, akik 14-16 közé lőtték be a reális árfolyamot.

Minden adott volt tehát, hogy megismétlődjön a Facebook tőzsdére lépésének forgatókönyve. Akkor is óriási volt a lelkesedés (igaz, a Facebook akkor már keményen nyereséges volt), aztán beszakadt az árfolyam, és egy évébe telt a cégnek, mire újra elérte az induló szintet.

Na ehhez képest a Snap csütörtök reggel már 24 dolláron indított, nap közben súrolta a 26-ot is, aztán a zárás utáni kereskedelemben a 24-25 közötti sávban hullámzik azóta is. Vagyis 45%-ot emelkedett az árfolyam egyetlen nap alatt. Összehasonlításként: a Facebooknak 18 hónapra volt szüksége ugyanehhez.

A Snap piaci értéke ezzel 28 milliárd dollár körül áll. A Techcrunch összeállítása segít egy kicsit ezt kontextusba helyezni: a cég többet ér, mint a Twitter, a Ferrari, a Hilton szállodalánc, vagy az American Airlines légitársaság. Az alapítók, Evan Spiegel és Bobby Murphy fejenként úgy 5-6 milliárd dolláros Snapchat-vagyonon ülnek most, de jól jártak a cég korai befektetői is. A Lightspeed Venture Partners volt a Snapchat első befektetője, még 2012-ben, akkor 485 ezer dollárral szálltak be, a részesedésük most 2 milliárdot ér. A második befektetői körben érkezett Mitch Lasky 2013-ban dobott be 21 milliót a cég 13 százalékos tulajdonrészéért, ez most 3,5 milliárdnál is többet ér. A cég 2000 alkalmazottjából több száz lett hirtelen dollármilliomos a fizetés mellé kapott részvényopciók beváltásával.

Pénz van, nyereség nincs

A befektetői rohamot jól érzékelteti, hogy a tőzsdefelügyelet szerint a részvények előjegyzésére tízszeres volt a túljelentkezés. Annak ellenére, hogy a befektetők a pénzükért csak tulajdonrészt kapnak, szavazati jogot a cég ügyeiről döntő igazgatótanácsban nem. Egyelőre az osztalék is távoli álomnak tűnik csak, lévén a Snapchat 2015-öt 373 millió dolláros, míg 2016-ot félmilliárd dolláros veszteséggel zárta - vagyis egyelőre csak felélik a befektetők pénzét, próbálgatják az üzleti modellt, de nyereséget nem termelnek. Az mindenesetre bíztató, hogy a reklámbevételek elég meredeken emelkednek a cégnél. A Snap most mindenesetre a részvénykibocsátással kb. 3,4 milliárd dollár készpénzhez jutott, amiből jó ideig tudja finanszírozni saját magát.

A látványos sikersztoriról részben éppen a nagy konkurens Facebook tehet. A befektetők részben azért rohantak minden figyelmeztetés ellenére Snap-részvényeket venni, mert attól tartottak, hogy megismétlődhet a Facebook sztorija (az első egy-két év után az árfolyam elindult felfelé, ma már az induló szint 330 százaléka körül jár), ők meg kimaradnak belőle az óvatoskodás miatt. A Snapchat nagy erősségének egyébként is az számít, hogy egyetlen komolyabb cégként képes állva maradni a közösségi médiában a Facebook mellett, sőt, folyamatosan elszipkázni a reklámozók szempontjából különösen értékes tizenéves korosztályt. A Facebook még 2013-ban meg is próbálta felvásárolni a céget, mostanában pedig leginkább másolják az új ötleteiket és szolgáltatásaikat.

Persze az is lehet, hogy mégis az óvatos elemzőknek lesz igazuk, és a Facebook helyett a Twitter sztoriját fogja megismételni a Snap a tőzsdén. A mikroblog a 2013 novemberi tőzsdei bevezetése után karácsonyra 50 százalékos árfolyamnövekedést produkált, mindenki lelkesedett érte, de aztán kiderült, hogy a nagy látogatottságát nem tudja bevételre váltani - és azzal a befektetők is elfordultak tőle, és a piaci pozíciója is összeomlott. Ma az induló árfolyama harmadán vegetál, és hónapok óta kétségbeesetten, és mindeddig sikertelenül keres valakit, aki felvásárolná.

Forrás