Hamis sztereotípiák, aggodalmak a középiskolában megszerzett matematikatudás használhatóságával kapcsolatban, a lányok távolmaradása – többek között ezekre az okokra vezethető vissza, hogy jóval kevesebb informatikus kerül ki a hazai felsőoktatásból, mint amennyit a piac fel tudna venni.
Több tízezer szakember hiányzik a magyar informatikai szektorból, pedig az elhelyezkedési lehetőségek most minden korábbinál kedvezőbbek a frissen végzettek számára.
Bár különböző statisztikákat lehet találni arról, hogy mennyit keresnek a pályakezdő informatikusok, az adatokból az látszik, hogy300 és 400 ezer forint közötti havi bruttó jövedelemhez juthatnak átlagosan. Ráadásul a frissen végzettek körében ma már nem nagyon lehet arról beszélni, hogy nem találnak munkát, egy közelmúltban tartott rendezvényen az egyik nagy egyetem oktatója arról beszélt, hogy gyakorlatilag
lábon kelnek el”a tanítványaik, vagyis még kézhez sem kapják a diplomát, már le is csapnak rájuk az informatikai cégek.
20 ezer fölött van a betöltetlen állások száma
Nem számít újnak az információ, hogy rengeteg informatikus hiányzik a magyar piacról, a legújabb adatok alapján már 20 ezer fölött van azoknak az állásoknak a száma, amelyek azonnal betölthetők lennének, ha adott lenne az elegendő szakember. A hiány oka, hogy
a felsőoktatás kibocsátása nem követi a munkaerőigény növekedését,
ahogyan arra a Bell Research tanulmánya rámutat.
Az elemzés szerint a hazai informatikai és mérnöki felsőfokú oktatásra jelentkezők és felvettek száma csökken. A túljelentkezési arány alacsony, nincs valódi verseny a bekerülésért. Ez abból is adódik, hogy sok szülő és gyerek úgy gondolja, hogy a középiskolában megszerzett matematikatudás nem elegendő ahhoz, hogy teljesítsék az egyetemeken elvárt szintet. Ez egyébként részben igaz is, és a felsőoktatási intézmények az IVSZ-szel (Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége) folytatott egyeztetésen jelezték, hogy nem engedhetnek az elvárt matematikai tudásból, mivel arra épül a tananyag.
Alacsony tudásszint, sztereotípiák
A Bell Research tanulmánya is rámutatott arra, hogy a jelenlegi köznevelési informatikaoktatás céljaiban, mennyiségében, tartalmában és eszközeiben
nem alkalmas a felsőfokú képzés által igényelt bemeneti tudásszint átadására,
sem pedig a pályaorientációra, a szakma iránti érdeklődés felkeltésére. A csökkenő óraszámok tovább gyengítik az informatikaoktatást, és ellehetetlenítik az érettségit.
Emellett komoly problémát jelent az is, hogy még mindig számos sztereotípia él a társadalomban, és így a fiatalokban is arról, hogy milyenek az informatikusok. Sokan maguknak való, a megjelenésükre kevésbé odafigyelő, csak a munkájuknak élő embereknek tartják őket, az informatikát (IT) pedig olyan területnek, ami igencsak korlátozza a lehetőségeket.
Pedig a helyzet az, hogy köszönhetően annak, hogy ma már szinte mindenhol – a mezőgazdaságtól a bányászaton át a közlekedésig és egészségügyig - fontos szerepet játszik az IT, így az
ezt a területet választók is olyan szegmens felé fordulhatnak, ami a programozáson túl is érdekli őket,
legyen az akár a borászat, a környezetvédelem vagy éppen az oktatás.
Emellett a tudás gyarapodásával párhuzamosan gyorsan nőnek a jövedelmek is, ráadásul ma már egyre több IT-cégnél találkozhatunk alternatív foglalkoztatási formákkal, így már az sem igaz, hogy reggel 9-től délután 5-ig az irodában kell ülni a számítógép előtt.
Csábítanák a nőket
Hatalmasat lendíthetne az ellátottságon, ha sikerülne egy másik beidegződést legyőzni, miszerint a lányok nem valók erre a pályára. Szerencsére egyre több kezdeményezés indul világszerte és itthon is, hogy növeljék a nők számát a szektorban. Ez nemcsak a munkaerő biztosítása miatt fontos, de tanulmányok és felmérések igazolták már, hogy minél változatosabb egy vállalat vezetése, annál eredményesebben tud működni. Emellett pedig
a nők olyan látásmóddal és gondolatokkal járulhatnak hozzá a projektek sikeréhez, amire férfi kollégáik esetleg nem is gondolnak.
Nem véletlen, hogy akad már olyan informatikai vállalat, ahol odafigyelnek arra, hogy az egyes projekteken dolgozó csapatokban legyen legalább egy-egy nő.
Változtatni kell
A BellResearch tanulmánya szerint a köznevelési informatikaoktatás
teljes szemléletváltása és megújítása szükséges.
A digitális alapkészségek megszerzését általános iskolai szintre kell levinni, a középiskolában be kell vezetni a valódi informatikai tartalom (programozás) oktatását, és át kell venni a piaci alternatív oktatásban bevált gyakorlatokat, módszereket. A versenyeken való részvételt felvételi előnyökkel kell ösztönözni.
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó cikkek:
NEM SZÁMÍT, HÁNY ÉVES ÉS MIVEL FOGLALKOZOTT IDÁIG
TOP 5
