Kell-e félniük a Tesco pénztárosainak, mert már minden hatodik kassza önkiszolgáló a multinál? Egy tanulmány szerint a nőknek jobban kell aggódniuk munkahelyük elvesztése miatt, mint a férfiaknak. A vállalatok pedig nagyítóval keresik a megfelelő munkaerőt.

Öt, tíz év múlva egy piros tálkáért már nem a vasedény boltba vagy az IKEA-ba indulunk, hanem a sarki 3D-nyomtatószalonba megyünk. Ott a kis piros tálkát saját igényeinkre szabva, akár fehér virágokkal is elkészítik, egyedi méretben.

hirdetés

A mesterséges intelligencia miatt nagyon sok tevékenység átalakul, mert kevesebb emberre lesz szükség a gyártósorok mellett, viszont sok szakember kell, aki az egyedi igényeket felveszi a piros tálról, és aki megtervezi azt a szoftvert, ami a piros tálkára a fehér virágokat rányomja – mondta az Origónak Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője.

A múlt héten Svájcban tartották a davosi konferenciát, ahol a világ vezető politikai, társadalmi és gazdasági döntéshozói megvitatták a legégetőbb globális kérdéseket, illetve meghatározták a jövőre vonatkozó legfontosabb feladatokat.

Itt a negyedik ipari forradalom

A davosi konferencia egyik tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia és a robotok alkalmazása miatt,

1 millió munkahely szűnik meg a következő négy évben, 2020-ig a világ 15 vezető országában.

Ez a vizsgált 15 ország foglalkoztatja a világ teljes munkaerejének 65 százalékát. A tanulmány szerint a munkaerő kétharmada a hivatalokban és az adminisztratív területen válik hamarosan feleslegessé.

A davosi tanulmány a robotizációt, a nanotechnológiát, a 3D-s nyomtatást és a biotechnológiát említve egészen egyszerűen „negyedik ipari forradalomról" beszél. A forradalom minden iparágat érint, hatása azonban eltérő lesz, a legjobban az egészségügyet rázza majd meg a telemedicina elterjedésével.

Eszik vagy isszák a telemedicinát?

A telemedicina olyan egészségügyi szolgáltatás, amikor az ellátásban részesülő és az ellátó személy közvetlenül nem találkozik, a kapcsolat valamilyen távoli adatátviteli rendszeren keresztül jön létre.

"Ma már ósdi dolog az orvosi rendelőben órákat ülni és várni", hogy felírják a gyógyszert vagy megvizsgáljanak. A jövő az, hogy a betegeket ellátják valamilyen mérőműszerrel, ami adatokat küld egy telefonos applikáción vagy az interneten keresztül az orvosnak.

Például ha az orvos által felírt gyógyszert beszedtük, de továbbra is magas a vérnyomásunk, semmi gond, mert a telemedicinában az információt azonnal látja az orvosunk, és reagálni tud a diagnózisra.

Ettől persze Magyarország még nagyon messze van – mondta Némethné Pál Katalin, de a folyamatos csekkolásról fog szólni az életünk.

Van mitől félni

Már Magyarországon is egyre több területre hömpölygött be a technika. Olyan webáruházakban vásárolunk, ahol nincs eladó, online intézzük bankügyeinket, és az áruházak pénztáraiban is egyre több az önkiszolgáló kassza. Magyarországon még nem jelent valós veszélyt, hogy a robotok vagy gépek elvennék a munkát az emberektől – mondta Botos Katalin közgazdász.

Japánban a Suzuki-gyárban az autókat már 25 évvel ezelőtt az első csavartól az utolsóig gépek szerelték össze. Emberi kéz szinte nem is ért az autókhoz – mesélt élményeiről a közgazdász.

Ameddig a tőke nagyon olcsó, addig kiváltja a munkaerőt. Magyarországon egyelőre nagyon olcsó a munkaerő, de ahol a bérköltségek magasak, ott igenisérezzék magukat fenyegetve a munkavállalók, mert a robotvilág legyőzheti őket.

Botos Katalin szerint, amit nyugaton feltaláltak, az hozzánk is átgyűrűzik. Valós probléma a munkaerőhiány, mondta a közgazdász, de nem az automatizálástól kell félni, hanem inkább attól, hogy a szolgáltatóipar nem tud bővülni, és mert nincs elég fizetőképes kereslet.

Három az öt ellen

A davosi tanulmány szerinta folyamat legnagyobb vesztesei a nők lesznek, akik munkakörét részben kiváltja majd a mesterséges intelligencia és a robotizáció. Miközben a következő öt évben a férfiak esetében minden három megszűnő munkahely mellett egy új állás teremtődik, a nőknél lényegesen rosszabb az arány, több mint öt megszűnőre jut majd egy új munkahely.

Ezt a folyamatot nem lehet megállítani, de azért én ezekkel a számokkal óvatosan bánnék – mondta a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője. A mesterséges intelligencia átvehet sok tevékenységet, ez valós veszély. De kétirányú folyamatról van szó. A hagyományos munkahelyek, mint a pénztáros tényleg eltűnhetnek - mondta a GKI kutatásvezetője.

Minden hatodik kasszában már nem ül pénztáros

A magyarországi Tescókban 3 ezer kassza működik, ebből 519 önkiszolgáló kassza – írta az Origónak a multi. Az önkiszolgáló kasszák népszerűsége folyamatosan nő, a vásárlók megszokták, jól és gördülékenyen használják a készülékeket. Van, aki a nagybevásárláskor is az önkiszolgáló kasszánál fizet, de jellemzően a 15 vagy annál kevesebb termék vásárlásánál használják a vevők.

Olyan áruházban, ahol mindkét kasszatípus elérhető, körülbelül 30 százalékos az önkiszolgáló kasszák forgalma.A Tesco szerint a kasszásoknak nem kell féltékenynek lenniük az önkiszolgáló pénztárakra. Az önkiszolgáló kasszák bevezetése miatt nem rúgtak ki egyetlen pénztárost sem – közölte a Tesco. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az önkiszolgáló kasszák nem váltják ki a hagyományos kasszákat, csak innovatív és kényelmes alternatívát jelentenek a vásárlóknak.

A kasszázás egy testet-lelket igénybe vevő, monoton szakma. Keményen rongálja az ember ízületeit. A magyar IKEA-áruházakban is már 28 önkiszolgáló kassza van. A bútoráruház célja, hogy az önkiszolgáló és a hagyományos kasszák fele-fele arányban legyenek a jövőben – mondta az IKEA az Origónak.

A helytakarékos megoldásnak köszönhetően egy hagyományos pénztár helyére két új, önkiszolgáló kassza került.Az IKEA sem tervezi egyelőre a hagyományos kasszák eltüntetését.

Ha már nem kell majd pénztáros, az persze a kasszásoknak munkahelyvesztést jelent, de arra is ösztönzi őket, hogy képezzék magukat. Munkakörök eltűnnek, de lesznek újjak. A technika fejlődik, és a tömeggyártást egyre inkább felváltja majd az egyedi áruk piaca. Asszisztensek kellenek, akik egyeztetnek az ügyfelekkel, például a 3D-nyomtatószalonokban, nagyon rövid időn belül már ez lesz a jövő - mondta Némethné Pál Katalin.

A fiatalok gátolják a robotika elterjedését

Magyarországon azért is zajlik lassabban a robotikai betörése, mert az iskolákból kikerülő diákokat ismeretekkel árasztják el, dea gyerekek képtelenek használni a tudásanyagot. Másfajta képzésre lenne szükség, mégpedig olyanra, amitől a diákok képesek váltani, nyitottak az újdonságok felé, rugalmasak.

A magyarországi vállalatok kórusban sírnak, hogy nincs megfelelő munkaerő" – mondta GKI-s szakember.

Őrületes bajok lesznek. Nem 20-30 évről van szó, hanem tegnapról. Fizetnének többet a munkáltatók, de hiányzik egyfajta képesség a munkavállalókból. A cégek nem tudják megtanítani az újdonságokra a munkaerőt, mert ők nem tudják megtanulni a cégek szabványait.

Az építőiparban is másképp dolgoznak, a részeges kőműves már ezért nem talál munkát, mert olyan speciális anyagokból épülnek a házak, amivel még soha, álmában sem illesztette össze a téglát. Több ezer éves iparágak alakulnak át. Némethné Pál Katalin szerint