Az amerikaiak és az oroszok között kelletlen szövetség van kibontakozóban. A szélsőséges iszlamisták csapatainak felszámolása közel sem elegendő. A Közel-Kelet sebei sokkal mélyebbről gyökereznek, amit néhány tonnányi bomba ledobásával nem lehet megoldani, és a régió megértéséhez sokkal mélyebbre kell ásni.
A Közel-Kelet rendbetételéhez nem elég az Iszlám Állam állásainak porrá bombázása. A fő gond ugyanis az, hogy Szíriában és Irakban egyaránt a szilárd államszerkezet és kormányzás hiányzik. A látszólagos stabilitást mindkét országban diktatúrák pénzelésével lehetett csak hosszabb távon fenntartani – írja az AP.
Darázsfészek
Az első világháború óta folyamatosan szélsőséges erők jutottak a hatalom közelébe. Muzulmánok több csoportja él egy-egy ország határain belül, mint szunniták, siíták és allaviták. A keresztények és a kurdok emellett a lakosság jelentős részét alkotják Szíria és Irak északi területein. Az együttélést pedig vallási és etnikai ellentétetek is nehezítik.
A sebeket először az amerikaiak iraki beavatkozása, majd a szíriai polgárháború tépte fel.
Wayne Merry amerikai külpolitikai szakértő szerint a halálos áldozatok ezreit követelő konfliktusok begyógyíthatatlan sebeket ejtettek a régióban.
Cseberből vederbe
Szaddám Huszein volt iraki diktátor és szunnita követői – akik Irakban vallási kisebbségét alkotnak –, brutális elnyomásban tartották a többségi síitákat.
Az amerikaiak Szaddám eltávolításával annyit értek el, hogy az elnyomóból csináltak elnyomottat.
Az USA egy siíta többségű kormányt állított fel Irakban, akik a szunniták jogait taposták sárba. Kizárólag katonai jelenléttel tudott egy látszólagos stabilitást fenntartani Irakban.
Hogyan lesz valakiből terrorista?
A síiták hatalomra segítése szinte egyenes arányosan radikalizálta a hatalmuktól megfosztott szunnítákat. Az elégedetlenkedőknek az al-Kaida terrorszervezet „ígért igazságtételt”.
A szélsőséges szunniták egyszerre három fronton támadtak. Nem kímélték a síita többséget, a régióban állomásozó amerikai egységeket és a mérsékelt szunnitákat sem. Csak idő kérdése volt, hogy polgárháború robbanjon ki a zömében síiták-alkotta kormányerők és az al-Kaidához csapódott szunniták között.
Az amerikaiak kivonulása Irakból szabad teret engedett az erőszaknak.
A radikalizálódott szunnita csoportok a 2011-es amerikai kivonulás után gyorsan hadrendbe állították magukat Irakban, és a világ hamarosan megismerhette az Iszlám Állam kegyetlenségét.
A jelenlegi amerikai adminisztráció ódzkodik attól, hogy ismét jelentős szárazföldi csapatok telepítésen Irakba – akkor is, ha ez hatékony fellépést jelentene az Iszlám Állammal szemben. Ezzel Obama szembemenne a választási ígéretével, hogy többé nem küld amerikai katonákat Irakba.
Franchise Irak
Az aszadi rezsimtől fuldokló szíriaiakat az Észak-Afrikából kiinduló arab tavasz sodorta magával. Az elnyomás ellen tiltakozók és a kormányerők között csakhamar fegyveres összecsapások bontakoztak ki, immáron öt éve. A destabilizálódott ország szinte tálcán kínálta magát at ISIS harcosainak.
Bassár el-Aszad szír elnök alavita muzulmán (az alaviták a síiták egy alcsoportja). A szír elnök kegyetlen elnyomásban tartotta a szunnita többséget egy Magyarországnál kétszer nagyobb területű országban. Az ISIS ezért legkönnyebben a jogfosztott szunniták között tudott követőket toborozni. Talán így már nem annyira meglepő, miként tudta az Iszlám Állam szinte hónapok leforgása alatt az ország egyharmadnyi területét ellenőrzése alá vonnni.
Ellenségből szövetséges?
Szíria – némileg sarkítva – nem más, mint ütközőzóna az Egyesült Államok és Oroszország között. A Kreml Aszadon keresztül érvényesíti az orosz befolyást a régióban. Szíria tengeri kikötői kijáratot jelentenek Oroszországnak a Földközi-tengerre. Nem mellesleg Aszad köztudottan az orosz fegyverek egyik legnagyobb vásárlója.
Az egyiptomi gép lelövése előtt az orosz bombázások fő célpontja az Aszad-rezsim ellenzéke volt. Az orosz turisták elleni merényletet azonban fordulatot hozott. A terrorcselekményt az Iszlám Állam vállalta, és ezt a Kreml is elismerte. Az incidens óta Putyin intezíven beszállt az ISIS elleni küzdelembe. A második világháború óta nem láttunk arra példát, hogy az amerikai és az orosz kormány közösen lép fel; akkor Hitlerrel, most az Iszlám Állammal szemben.
Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó cikkeink:
TERROR PÁRIZSBAN: MIÉRT ÉPPEN FRANCIAORSZÁG?
A FRANCIÁK ÓRIÁSIT HIBÁZTAK A TERRORTÁMADÁS KAPCSÁN?
MIBŐL SZÁRMAZIK AZ ISZLÁM ÁLLAM MÉRHETETLEN VAGYONA?
A kép 2013-ban készült Szíriában, forrás: erdekesvilag.hu
TOP 5
