Jakab Áron társadalmi vállalkozásának a lényege, hogy ne könyörületből vásároljanak tőlük fogyatékosok által készített termékeket, hanem azért, mert minőségi áruhoz jutnak, amivel mellesleg még a fogyatékosok társadalmi integrációját is segítik.

Ami Magyarországon hiányzik, az nem a fogyatékosokat foglalkoztató szervezet, hanem az, hogy a termékeiket a piacra tudják juttatni. Jakab vállalkozása ezt az űrt tölti be termékfejlesztéssel, marketinggel és értékesítéssel.

„Kis beszédhibám inkább csak érzékennyé tett a hátrányos helyzetű emberek iránt, de a vállalkozás indításában a lehetőség mellett sokkal inkább az inspirált, hogy izgalmas és értékes dolgot csinálhatok” – mondta Jakab Áron, a fogyatékosok kézműves termékeit piacra juttató Fruit of Care Nonprofit Kft. tulajdonosa.

Cége azzal foglalkozik, hogy – partnerszervezeteiken keresztül – fogyatékosok által készített kézműves termékeket juttatnak el főként hazai vállalatokhoz, kisebb részben viszonteladókhoz, illetve egyéni ügyfelekhez. „Azt szeretnénk megmutatni, hogy akit érdekel a társadalmi felelősségvállalás, ne könyörületből vásároljon nálunk, hanem azért, mert minőségi termékekhez jut, amivel mellesleg segíti a fogyatékosokat is” – mondta Jakab Áron, aki hozzátette: jó lenne, ha ez a modell széles körben elterjedne, mert így a vállalkozások is, és nem csak az állam támogatná a fogyatékosok ügyét. Az Európai Unióban a hasonló társadalmi szervezetek már 11 millió fogyatékosnak szereznek munkát.

Ajándék, amivel kétszer ad

Az ötlet 2000-ben jött, ám ebből csak tíz évvel később lett valóság. Akkor Jakab Áron eredeti szakmájában, termékfejlesztő dizájnerként elnyert egy Moholy-Nagy formatervezési ösztöndíjat, amelynek segítségével egy fogyatékos emberek által gyártható termékkollekciót állított össze. Ez jelentette később a Fruit of Care márka alapját. Az üzleti koncepció pedig az volt, hogy három dolgot köt össze egymással: a fogyatékosokat, a vállalati vevőket és a kézműves termékeket. Ám szerinte 13 évvel ezelőtt még nem érett meg a társadalmi helyzet arra, hogy üzleti vállalkozást alapítsanak az ötletre. Így Áron a Bárka Alapítvány keretében segítette a fogyatékosok foglalkoztatását, több mint tíz évig.

A Fruit of Care nem foglalkoztat közvetlenül fogyatékosokat, hanem a partnerszervezeteiknek szereznek megrendeléseket a hazai vállalati körből. „Ami Magyarországon hiányzik, az nem a fogyatékosokat foglalkoztató szervezet, hanem az, hogy a termékeiket a piacra tudják juttatni. Mi ezt az űrt töltjük be termékfejlesztéssel, marketinggel és értékesítéssel” – mondja a tulajdonos. Jelenleg kilenc, fogyatékosokat foglalkoztató nonprofit magán partnerszervezettel állnak kapcsolatban, akik beszállítóként dolgoznak nekik. Van olyan foglalkoztató, amely 10 fogyatékossal dolgozik, de van, amelyik 600 megváltozott munkaképességű dolgozónak ad munkát.

A termékfejlesztésnek kiemelt jelentősége van a vállalkozásban. Fogyatékosokat, illetve az őket foglalkoztató szervezeteket hoznak össze termékfejlesztőkkel, iparművészekkel, akik a cég koncepciójának és a vásárlók igényeinek megfelelő jó minőségű kézműves termékeket fejlesztenek ki. Az elsősorban céges ajándéknak vásárolt tárgyaik között van gyertya, kézműves lekvár, képeslap, szappan, illóolajok, de kínálnak lakáskiegészítőket is. Eddig több száz nagyvállalat rendelt tőlük termékeket, mint például a Telenor, a Siemens, a Richter, az Egis. A vállalatok által legkedveltebb termékük az élelmiszerek, mint például az aszalt gyümölcsök, illetve a nettó 4-5 ezer forintos ajándékcsomagok.

Profitra törekednek

Bár a vállalkozás nonprofit formában működik, amellett, hogy társadalmi célokat is szolgálnak, bevallottan pénzt is akarnak keresni. Erre cégjogi lehetőségük is van, hiszen a nonprofit vállalkozási forma csak abban különbözik a kft.-től, hogy a tulajdonosok nem vehetnek ki osztalékot, illetve jelentős társaságiadó-kedvezménnyel is élhetnek, egyébként ugyanúgy működik, mint egy kft. Áron szerint az is képmutatás lenne, ha csak azzal árusítanák a termékeiket, hogy a vételárral támogathatod a fogyatékosokat. A nonprofit formát is azért választották, mert nagyobb bizalmat kelt a vállalatok körében, és mégiscsak a fogyatékosok foglalkoztatása a legfontosabb, illetve így könnyebb európai uniós pályázatokon indulni. „Ugyanakkor, ha újrakezdenénk, elképzelhető, hogy sima kft. formában működnénk, a gyakorlatban ugyanis kevésbé látom jelentőségét a cégformának, sokkal fontosabb, hogy az üzleti koncepció hiteles és gazdaságilag fenntartható legyen” – mondta Jakab Áron.

A Fruit of Care hároméves fennállása alatt gyakorlatilag minden évben 13-14 millió forint árbevételt produkált. Az első tört évben 8 millió forint nyereséget értek el, ami annak is köszönhető, hogy a céget az alapítás évében az egyik magyarországi telekommunikációs vállalat alapítványa támogatta. A válság hatását a cég is megérezte, az elmúlt két évben ugyanis tartósan mínuszban (2,4 és 4,3 millió forintos veszteségben) zártak. Jakab Áron arra számít, hogy 2013-ra újra nyereséges lesz a cég, úgy, hogy 22 millió forint árbevétel várnak. „Az eddigi veszteséget az amerikai NESsT finanszírozta. A fejlesztésekhez azonban uniós forrást nyertünk el, amivel reményeink szerint a céget növekedő pályára állíthatjuk” – mondta Jakab Áron.

Átalakult az állami támogatás

Magyarországon 2013 óta jelentősen átalakult a fogyatékosok foglalkoztatása. 1983-tól az volt a rendszer, hogy az állam a korlátozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek (az úgynevezett akkreditált foglalkoztatók) számára a fogyatékos emberek teljes bérét és azok járulékait is kifizette. Így mintegy 60-70 ezer fogyatékkal élő honfitársunk dolgozott, például seprűkötőként, sérült társaival együtt. 2013-tól a kormány csak a foglalkoztatás költségeinek 75 százalékát állja. Így saját bérének 25 százalékát a dolgozó fogyatékkal élőnek és az őt foglalkoztató vállalatnak kell kigazdálkodnia. Ugyanakkor könnyítés, hogy ha egy nem akkreditált cég fogyatékosokat foglakoztat, akkor utánuk nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. Ezzel a lehetőséggel tavaly 5200 cég élt, amelyek összesen 18 ezer fogyatékost foglalkoztattak így.

Jakab Áron szerint a változás jó irány, mivel a szervezeteket nyereséges működésre ösztönzi. Ugyanakkor a mostani szabályozás nem kellően differenciál a fogyatékos személyek munkaképességét tekintve, illetve nem biztosítja a cégek számára nélkülözhetetlen beruházási forrásokat és a piacképes működéshez szükséges tudás megszerzését. További probléma, hogy az állami támogatás nem teszi lehetővé az egyes munkavállalók közötti differenciálást. „Vagyis, aki jobban teljesít a kézműves tárgyaival, azt nem tudják jobban megfizetni a foglalkoztatók” – mondta.

Forrás