Valószínűleg sokan emlékeznek még az uborkák görbületének meghatározását célzó uniós rendelkezésre, amely az Európai Unió túlterjeszkedő szabályozó hatalmának szinonimája lett. Méltó utóda lehetett volna az a szabály, amely megtiltaná a nyitott kancsós olívaolaj kínálást az éttermi asztalokon.

Múlt csütörtökön az uborkák görbületét szabályozó híres-hírhedt előíráshoz hasonló ügyben kényszerült visszakozni az Európai Bizottság (EB). Dacian Colos agrárügyi uniós biztos a komoly kritikák és sajtónyomás miatt kénytelen volt kiállni a kamerák elé és bejelenteni, hogy visszavonják azt a javaslatot, mely szerint a jövőben szigorúan tilos lett volna az Európai Unió tagországainak éttermeiben nyitott kancsóból vagy már megbontott palackból kínálni az olívaolajat.

Az első hallásra igencsak abszurd, sőt groteszk tervezet mögött ismét észak-dél ellentét húzódik meg. A javaslat ugyanakkor nem a brüsszeli fejekben fogant, a tagállamok kérték fel az EB-t a cselekvésre az olivaolaj minőségének védelmében. A felvetés visszafelé sült el.

Csak kancsóban ne!

Május közepén az EU illetékes testületének jóváhagyásán átcsusszant az a tervezet, miszerint 2014. január 1-jétől az olíviaolajnak mindig zárt, nem újratölthető edényben kell a vendég elé asztalra kerülnie. Az EB szóvivője a tervezet jóváhagyása után azt mondta, hogy ez jó hír a fogyasztóknak. "Az étteremlátogatók így végre biztosak lehetnek abban, hogy az üvegben tényleg az az olaj van, amely a címkéjén szerepel" – tette hozzá a szóvivő. A bizottságot több tagállam is arra kérte, hogy foglalkozzon a nyitott olívaolajas üvegekkel, és szabályozza a kérdést.

Az olívaolaj éttermi, kancsóban történő kínálásának tilalmát elsősorban a déli, olívaolajat komoly mennyiségben előállító uniós tagok kérhették, tekintve, hogy Spanyolország például egymaga adja a világ termelésének 47 százalékát, amihez Olaszország, Görögország és Portugália további 40 százalékkal járul hozzá. Az uniós mezőgazdasági támogatások komoly mértékben járulnak hozzá az olívatermelők jövedelméhez is: például a görög termelők 2006-2009 közötti jövedelmének mintegy 48 százalékát tették ki az EU-s források.

A szabályozással az lett volna a cél, hogy az éttermek ne kínálhassák minőségiként a rosszabb minőségű olívaolajat asztalaiknál, a csomagolt, lezárt palackok pedig garanciát kínálhatnának arra, hogy senki nem "nyúl bele" az üvegekbe.

Az északi államokat, amelyek értelemszerűen nem az olívatermesztéssel tűnnek ki, ugyanakkor ez az érv úgy tűnik, nem hatotta meg. A német fogyasztóvédelmi minisztérium már korábban kritizálta a tervezetet, mert attól tartottak, hogy a szabályozás túl sok élelmiszer és csomagolóanyag hulladékba kerülésével járhat. A holland és a brit kormány azonban ennél is tovább ment, szerintük ez a tervezet újabb bizonyítéka az uniós túlszabályozásnak. David Cameron brit kormányfő szerint ráadásul pont az ilyen ügyekbe nem kellene, hogy beavatkozzon az EU, Mark Rütte horvát miniszterelnök szerint pedig a tiltásról még csak beszélni is igen bizarr.

A szabályozás túlmutat az olívaolajon

Az abszurd történet mögött ugyanakkor a fő termelő országok súlyos válsága húzódik, melyek egyre nyomottabb áron tudják csak eladni az olívaolajat. Tavaly 10 éves mélypontra estek az árak, mivel a mediterrán államokban csökkent a fogyasztás, ráadásul nagy mennyiségű olaj került a piacra, ez is lejjebb hajtotta az árakat. Bár idén a spanyol árak növekedésnek indultak, mindez csak a durva aszálynak köszönhető, amit jelez az is, hogy a 2012-2013-as szezon első négy hónapjában 62 százalékkal zuhant a a spanyolországi betakarított olívamennyiség.

Az ibériai állam belföldi fogyasztása és uniós exportja is esett, sok termelő pedig

a történésekkel. Egyes spanyol régiókban az olívatermelők a helyi foglalkoztatás motorjai. Ha ők nem tudnak megbirkózni a válsággal, akkor a már így is csúcsokat döntögető spanyol munkanélküliség tovább kúszhat felfelé. Az uniós szabályozás a nem minőségi olíva és a hígítás ellen vette volna fel a harcot, amivel a termelők is jól járnának.

A kialakult helyzet arra a anomáliára világít rá, amely az unió agrártámogatási rendszerét régóta jellemzi. Az északi tagállamokban a mezőgazdaság jóval kisebb szeletet hasít ki a gazdaságok teljesítményéből, kevesebb embert is foglalkoztat és hatékonyabban működik, mint déli társaik. Az EU-büdzsé majdnem harmada továbbra is a közös agrárpolitikára megy el, melynek hatékony felhasználásáról igencsak megoszlanak a vélemények (például a nagybirtokosok komoly területalapú támogatást kapnak).

Az agrárszektor fontos elem a déli államok gazdaságában, melyet különösen válság idején nem szabad elhanyagolni. Sem a gazdasági teljesítmény, sem a foglalkoztatottsági súlya miatt. A szorult helyzetben lévő termelők és feldolgozók helyzetére megoldást kell találni, az EB ezért is léphetett az ügyben egy területen, ám a téma megfelelő interpretálása már félresiklott. Az ügyről való egyeztetést az EB most újra elölről fogja kezdeni, egyeztetnek a fogyasztókkal és termelőkkel is, mielőtt egy új olívaolaj-kezdeményezéssel állnak elő.

Elstartolt a hvg.hu gazdasági rovatának Facebook-oldala, a hvg gazd. Nyomjon rá egy "Tetszik"-et, ha ezt a cikket érdekesnek találta, és kövesse a rovat híreit a közösségi oldalon. Plusztartalmakkal!

Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20130528_Igy_teszi_magat_nevetsegesse_az_EU#utm_source=hvg_daily&

Kép forrása: http://lakoniaoliveoil.blogspot.hu/