Felfedezték az első Föld méretű távoli bolygókat, írja többek között az Origo is a napokban. Talán sokak számára már ez önmagában is egy érdekes hír, de a valódi kérdés nem ez, hanem az, hogy előfordulhat-e ezeken a bolygókon földszerű élet, és ha igen, értelmes, kommunikációra képes lények lakják-e.

Évente mennyi mobil telefon kerül a szemétbe? Nehéz megbecsülni, de a világ kb. 4 milliárd készülékkel számol. Ez az adat is napról-napra növekszik, hisz nincs olyan gyártó, mely évente ne rukkolna elő több új modellel.

Így sokan évente, kétévente cserélik a számukra elhasználódottnak tekintendő készüléket, mely azonban újra eladható vagy újrahasznosítható lenne. Mások számára uis az elhasználódott készülék még értékkel bírhat, hisz nem használják másra a telefont, mint értelemszerűen telefonálásra, esetleg sms küldésére.

Végülis a kérdésre kezdetek óta megvolt a válasz. Azaz a világszerte többmilliárd dolláros éves környezeti kárt mindig is meg lehetett volna szüntetni, ha a műanyag zacskó és csomagolás kiváltható lett volna olcsóbb és könnyen lebomló természetes anyagokkal. Akkor miért nem tettük, kérdezhetnénk. Talán nem volt itt az ideje. Természetesen ez nagyon rossz válasz, de sajnos az ember nem tökéletes, így egy-egy találmánynak vagy megoldásnak sok esetben akár évtizedekig is várnia kell ahhoz, hogy rendszerbe állítható legyen.  

(Csak érdekességként jegyzem meg, hogy a citrusféléket pl. felfedezésük után csak jó 150 évvel alkalmazták brit hadihajókon a skorbut ellen. Mi történt addig? Meghalt pár tízezer tengerész.)

A nürnbergi öko-találmányi verseny ez évi egyik aranyérmese egy maláj termék: a növényi rostanyagokból előállított, lebomló, újrahasznosítható és nem utolsó sorban olcsó csomagoló fólia.

A jelek szerint az építőiparban világszinten már múlóban a válság, legalábbis erre enged következtetnünk, hogy szinte naponta jelennek meg új és új felhőkarcolók terveiről szóló tudósítások. De hol vannak már az egysíkú, unalmas hasábok! A tervezők egymással versengve igyekeznek megbolondítani az egyszerű toronyházakat. Így tett az MVRDV iroda is, amely egy Szöulba álmodott házzal rukkolt elő. A The Cloud elnevezésű toronypár egy derékban pixelesen kissé szétesett ház látszatát kelti.

Századunk egyik sokat emlegetett környezetvédelmi problémája, Földünk nyersanyagforrásainak kimerítése már sokakban elültette a gondolatot, hogy egy bolygó sajnos már nem elég az emberiség életkörülményeinek fenntartásához.  Az űrkolóniák létesítése lehet a megoldás a számos Nap körül keringő véges erőforrással rendelkező bolygó benépesítésére. Az űrkolonizáció a sci-fi irodalom egyik meghatározó témája, ugyanakkor számos nemzetközi űrprogram távlati célja is. Miközben sokak a Mars és a Hold kolonizálásán gondolkodnak, mások szerint az első űrkolóniák bolygó körüli pályákon fognak keringeni. Egyes megállapítások szerint az ehhez szükséges nyersanyagok elegendő mennyiségben vannak jelen a Holdon és a Kisbolygóövben, valamint bőséges és könnyen hozzáférhető napenergia áll rendelkezésre. A telepesek bányászhatnának pl. a Holdon, vagy műholdhoz kötött napkollektorokkal akár kiválthatják a földi erőműveket is.

A kérdésre bárki azt válaszolhatná, hogy ez mindegy, hisz bárhol megépíthető ma már egy energiatakarékos ház megfelelő zöldtechnológiával együtt. Ez azonban nagy tévedés, ahogy a Francia Intézetben anno tartott előadásában utalt is erre Dr. Munkácsy Béla egyetemi adjunktus, tanár.

Egy manapság egyre inkább előtérbe kerülő kérdés okoz növekvő fejtörést a világ vezetőinek, ill. energetikai szakértőinek. A Capgemini francia tanácsadó cégnek a European Energy Markets Observatory (EEMO) számára készített tanulmánya szerint  idén télen az Európai Unió országaiban komoly áramkimaradások lesznek, és 2020-ig legalább 1,1 ezer milliárd eurót kell befektetni a térség energiaszektorába a biztonságos áramellátás garantálásához. A veszély egyik forrása nem más, mint hogy a fukusimai nukleáris reaktorbaleset tovább lassította az európai energetikai beruházások amúgy sem kielégítő mértékét, ami az áramhiány mellett az árak ugrásszerű növekedését is okozza. Emellett komoly befolyásoló tényezőnek számít Európa biztonságos energiaellátásával kapcsolatban az is, hogy a hírek szerint Németország a közeljövőben leállítja hét legöregebb atomerőművét, majd 2015-2022 között a megmaradt kilenc is erre a sorsra fog jutni. Adott helyzetben a németek és Európa többi országa az eddiginél is jobban függ majd az orosz gázellátástól. A Capgemini tanulmányából azt is megtudhatjuk, hogy Oroszország részesedése az uniós gázimportban a jelenlegi 33 százalékról 2030-ra feltehetőleg 50 százalékra fog emelkedni.

A fényszennyezés, mint a jelen gazdasági válsággal együtt is rohanó technikai fejlődés, a visszafordíthatatlannak tűnő urbanizáció, és még néhány ide sorolható tényező gyermeke.

Honnan indultunk?

Amikor 1879-ben Thomas Alva Edison feltalálta a szénszálas izzólámpát, nagy változást hozva az emberiség életében, bizonyára nem gondolta, hogy az első izzógyár üzembe lépésétől – alig több mint száz év múlva, az áhított és csodált lámpafény környezeti veszélyt jelent, és az emberek józanabb hányada harcolni kezd a túlzott megvilágítás és a négyzetkilométerekben mérhető reklámfény-felületek korlátozásáért.

Mi a helyzet ma?