A hagyományos mezőgazdasági tevékenységek mellett egyre fontosabbá válik az energetikai célú növénytermesztés. Bioüzemanyag vagy biomassza-erőmű? Nem számít - a lényeg, hogy egy új és tőkeerős felvevőpiac lép be az agrártársadalomba.

Az emberiség sokáig csak természetes, mai szóhasználattal élve bio energia-forrásokra támaszkodhatott, amelyeket először a szén, majd később a fosszilis energiahordozók szorítottak ki. Ez utóbbi megállapítás azonban csak a világ "iparosodott" felére igaz, ma is számos területen a biomasszára korlátozódik az elérhető energiahordozók köre.

Az elmúlt évtizedben a nyugati világ ismét egyre nagyobb figyelmet fordít az alternatív, természetközeli energetikai megoldásokra - bár ennél a pontnál meg kell jegyezni, hogy ezen folyamatok gyökerei egészen a nagy olajsokkokig vezethetők vissza. A magas olajár ugyanis kifejezetten kedvez az alternatív energiaforrásokkal kapcsolatos kutatásoknak, hiszen ebben az esetben javul a helyettesíthető megoldások versenyképessége is. A természetes energiaforrások további nagy előnye, hogy többnyire belföldi termelés útján állíthatók elő, tehát érdemben képesek növelni az ellátásbiztonságot, illetve a fosszilis energiahordozókban szegény országok esetében a külkereskedelmi mérlegre is pozitív befolyással bírnak. Az elmúlt időszakban szintén a bioenergia-források melletti érvként szokták említeni az alacsony képzettségűek körében érvényesülő munkahelyteremtő-képességet is.

A bioenergiákkal kapcsolatos megoldások kutatása, illetve a természetes erőforrások felhasználása az elmúlt időszakban két területre össz pontosított: bioüzemanyagok és biomassza-alapú tüzelés, adott esetben áramtermelés.

Az első generációs bioüzemanyagok alapvetően cukornádra és kukoricára épülnek, amelyekből alkoholt, etanolt állítanak elő. Az etanol előnye, hogy a belső égésű motorokban jobb teljesítmény érhető el vele, azonban ez a fogyasztási oldalon is mintegy 10% körüli többletet jelent. Az Európai Unió energiahordozókban szegény közösség lévén maga is támogatja a bioüzemanyagok alkalmazását, a tagországokra már ma is vonatkoznak a bio üzem anyagok felhasználására vonatkozó kötelezettségek. Az üzemanyagtöltő állomásokon ma elérhető benzin 5%-ot meghaladó mértékben tartalmaz etanolt, amely bekeverési arányt az uniós irányelveknek megfelelően 2020-ig 10%-ra kell növelni. Ugyancsak sok helyen elérhető már a 85%-ban etanolt tartalmazó, E85 jelű üzemanyag is, ennek felhasználásához azonban már a motor átalakítására, egyes alkatrészeinek cseréjére van szükség.

Magyarországon sokáig a Hungrana és a Győri Szeszfőzde volt a két első számú etanolgyártó, nemrég azonban átadták az amerikai-ír hátterű Pannonia Ethanol dunaföldvári gigaüzemét, és a beruházók egy újabb, mohácsi üzem felépítéséről is döntést hoztak. A dunaföldvári gyárban évi 575 ezer tonna kukorica felhasználásával számolnak, amiből 240 millió liter bioetanolt gyártanak majd. A mohácsi gyárban hasonló kapacitásokkal terveznek.

Itthon az elmúlt években 1,1-1,2 millió hektáron takarítottak be kukoricát, ami hozzávetőlegesen 7-8 millió tonnányi termést eredményezett. Ez a hazai fogyasztáshoz mérten érdemi többletet jelent, az elmúlt években a kukoricaexport 3,5-4 millió tonna körül alakult, és pontosan ez az a mennyiség, amely kedvező környezetet teremtett az etanolgyártók számára.

A biodízel egyik elsőszámú forrása a repce, illetve az abból készített repceolaj. A magyarországi szükségletek kielégítését alapvetően a Rossi Biofuel társaság látja el, amelyben kisebbségi tulajdonosként jelen van a MOL olajvállalat is. Hazánkban jelentős mennyiségű repce terem, az elmúlt években megközelítőleg 250 ezernyi hektáron 0,5-0,6 millió tonna repce termett, amelynek jelentős részét külföldi biodízelüzemek dolgozták fel.

Az ilyen, ún. első generációs bio üzem anya gok esetében az elmúlt években igen jelentős aggályok is felmerültek, hiszen az ily módon energetikai célra felhasznált értékes földterületek szűkítik az élelmezési célra felhasználható területek mértékét. Az Egyesült Államokban az erős etanollobbi hatására oly mértékben esett vissza a kukoricaexport, hogy az globálisan gyakorolt hatást a gabonaféle árára, ami pedig nem egy helyen éhséglázadásokhoz vezetett. 

Az energetikai célú növénytermesztés másik nagy csoportját a fűtőművek, erőművek tüzelőanyag-ellátása adja. A biomassza-erőművek hagyományosan fával tüzelnek, de az utóbbi időben terjedőben vannak a kifejezetten energetikai céllal termesztett fás és lágy szárú növények is. Utóbbiak esetében főként olyan növényfajtákról beszélhetünk, amelyek rossz minőségű földben is igen komoly növekedést tudnak produkálni. A Magyarországon jelenleg üzemelő biomassza-, illetve vegyes tüzelésű erőművekben jelenleg még többnyire faipari hulladékokból, illetve tüzelésre alkalmas fából készült aprítékkal tüzelnek. Jelenleg is tart azonban Pécsett egy barnamezős beruházás keretei között megvalósuló erőműfejlesztés, amely az országban először lágy szárú tüzelőanyaggal, főként szalmával fog üzemelni.

Magyarországon a biomassza hasznosításában igen komoly potenciált látnak, ennek megfelelően az országnak az Európai Uniónak tett megújuló energetikai vállalásaiban is fontos szerepet kapott az ilyen típusú energiatermelés. A kormányzat elsősorban a hőtermelés tekintetében szán komoly szerepet a biomasszának, de további ösztönző mechanizmusokat terveznek beépíteni az ún. kapcsolt ener gia előállítás elősegítésére. Ez esetben a biomassza-alapú hőtermelést villamos energia termelése is kiegészítené. A jelenleg biomasszát tüzelő erőművek egyébként többnyire áramtermelésre vannak optimalizálva.

Bár a biomassza-alapú energiatermelés önmagában nem jár többletkibocsátással, hiszen csak a már megkötött szén-dioxidot ereszti vissza a levegőbe, nem szabad megfeledkezni a technológiához kapcsolódó logisztikai igényekről sem. A folyamatos tüzelőanyag-ellátáshoz igen komoly teherforgalom párosul, nem egy új erőmű építését fúrják meg a túlzott forgalomnövekedés által okozott problémák. A szállítási költségek okán, illetve a környezettudatosság szem előtt tartásával a jövőben olyan erőmű projektek engedélyezésé re lehet számítani, amelyek szűkebb térségük ben képesek biztosítani hosszú távú tü zelő anyag-ellátásukat.

Magyarországon számos egyetem és kutatóintézet folytat kísérleteket különböző energianövényekkel, a kutatások középpontjában a különböző energiafüvek, a nád, a nyár, a fűz és az akác áll. 2020-ig a biomassza-alapú energiatermelésnek jelentősen bővülnie kell majd az uniós vállalások teljesítése érdekében, így a várakozások szerint jelentősen növekedni fog a direkt energetikai célú növénytermesztés is. Ez új földterületek művelésbe állítását, valamint egy további bevételi forrást jelent majd a magyar mezőgazdaság számára. Az agrárszektor számára kedvező, hogy az erőművek folyamatos tüzelőanyag-igényük okán biztos és hosszú távon kiszámítható keresletet jelentenek a termelők számára, így kockázatkezelési eszközként is érdemes lehet az egyéb növények termesztése mellett energiaültetvények gondozásába fogni.

Forrás: http://www.portfolio.hu/ingatlan/termofold/a_foldbe_zart_energia_uj_lehetosegek_az_agrariumban.169266.html

Kép forrása: http://www.mfor.hu/cikkek/95870.html

TOP 5

Ne maradjon le
egy hírről sem

utajovobe.eu
Rendszerezett a fenntartható fejlődés oktatásához is felhasználható tudás. Segíti az oktatók környezeti nevelésének beépítését az oktatott tantárgyakba.

Copyright © 2011 Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel - Útajövőbe.eu. Minden jog fenntartva.
Weboldal programozás, karbantartás SelfMed.pro. Villám tárhely Szerver.eu