Megvan, milyen energiaforrás segíthetné a válság enyhítését

Aktív szerepet vállalhatna a hidrogén az energiaválság enyhítésében, a zéró szén-dioxid-kibocsátási cél elérésében, illetve a teljes európai energiarendszer fenntarthatóságának megteremtésében. 

Bizonyos tekintetben az energiaforrás technológiája készen áll a sorozatgyártásra, azonban a komoly piaci térnyeréshez számos teljesítménymutatóban még fejlődés szükséges.

Az Európai Bizottság 2020-ban az európai zöldmegállapodás részeként hidrogénstratégiát is kiadott.

A célirányzat szerint az uniónak 2024-re évi 1 millió tonna tiszta hidrogén és 6 GW elektrolízis-kapacitást kell elérnie. Ezt 2030-ra évi 10 millió tonnára emelnék, legalább 40 GW elektrolízis-kapacitással. A számítások alapján 2050-re a hidrogén az EU energiaigényének akár 24 százalékát is fedezheti – derül ki az Oxford Institute for Energy kutatásából.

Ugyanakkor az unió elismeri a szomszédos régiókból – különösen Észak-Afrikából – származó hidrogénimport fontosságát is. Tehát Európa energiaszuverenitását továbbra sem tudja megoldani.

A hidrogén könnyen alkalmazható elektromos áram vagy hőenergia termelésére, ezért kiemelten fontos az energiaellátás szempontjából. Felhasználható kis teljesítményigényű egységektől kezdve ipari létesítmények energiaellátásáig.

A hidrogénnek kedvező sajátsága, hogy segít a teljes energiarendszer fenntarthatóságának megteremtésében. Lehetővé teszi a villamos és gázszektor integrálását. Szükség esetén a villamosenergia-hálózatban feleslegben felhalmozódó energia hidrogénné alakítható a víz elektrolízise révén, hiány esetben pedig a hidrogén visszaalakítható villamos energiává

– nyilatkozta az Index megkeresésére Tompos András, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség szakmai tanácsadó testületének a vezetője. Flexibilitásának köszönhetően a hidrogén hangsúlyos lehet az energiahordozók diverzifikálásában.

Hidrogén az energiaellátásban

A hidrogén az egyre növekvő energiaigényt a környezet károsítása nélkül képes biztosítani. Az orosz–ukrán háború rávilágított, hogy képes hozzájárulni az országok nyersanyagfüggőségének mérsékléséhez, tehát kedvező hatása van az energiafüggetlenségre is. Köztes energiatárolóként kulcsfontosságú lehet egy villamosenergia-dominált energetikai ellátásban. Mindezek miatt kerül olyan országok előterébe, amelyek prioritásként kezelik a szuverenitást és az elektrifikációt. Ezt képviseli a magyar kormány is, amely e két tényezőt számtalanszor, több szinten is hangsúlyozta.

A hidrogénnek minden jelenleg ismert technológiánál kisebb az ökológiai lábnyoma. Számos érv szólt mellette, azonban egyelőre még kis szerepe van az energiaellátásban, de nem csak Magyarországon. Vannak ám hátrányai is ennek a technológiának, például magas költségei vannak, illetve kihívást jelentenek a termelési, az infrastrukturális és a biztonsági szempontok.

Szinte kifogyhatatlan mennyiségben rendelkezésre álló kémiai elem a hidrogén, amely a Földön a vízben vagy szénhidrogénekben kötött formában található. Ezzel szemben az energia-előállításhoz szükséges kétatomos molekula formájában korlátozottan van jelen. 

A hidrogént 99,75 százalékban jelenleg fosszilis forrásokból például metán reformálásával állítják elő. Ezért nagyon kevés a fenntarthatóan megtermelt, „zöld” hidrogén. Karbonmentes előállítási módok között vezető helyen a víz elektrolízise áll, amihez megújuló energiából származó villamos energiát használnak.

Többnyire akkor várható a vízbontás megtérülése, ha villamosenergia-túltermelés van, és éppen abban a pillanatban nem lehet felhasználni. Ekkor a felesleges energiát hidrogénné lehet alakítani. A villamos hálózat bővítését lehet elkerülni ezzel ez az energiatárolási megoldással. Sajnos azonban a vízbontás technológiájának terjedése elmarad a várakozásoktól, a merészen megálmodott célszámokat egyelőre évről évre lefele módosítják

– mondta Tompos András, aki emlékeztetett arra, hogy 2020-ban még a terv az volt, hogy 2022-ben 523 MW új elektrolizáló kapacitás áll Európában üzembe. Ezzel kapcsolatosan 2021-ben már szerényebben fogalmaztak: csak 253 MW új kapacitás telepítését várták, de 2022 augusztusáig mindössze 35 MW új elektrolizálót adtak át. Ezzel Európa teljes kapacitása 162 MW-ra nőtt.

A SZAKÉRTŐ SZERINT UGYANAKKOR AZ BIZTOS, HOGY A HIDROGÉN EGYÉRTELMŰEN HOZZÁSEGÍTHET AZ ENERGIAVÁLSÁG ENYHÍTÉSÉHEZ.

Emlékeztetett arra, hogy már a világjárványt követő Helyreállítási és Ellenálló Képességi Eszköz (RRF) is új lendületet adott a megújuló energiarendszer és benne a hidrogén térnyerésének. Így született meg az „Irány az 55 százalék!” intézkedéscsomag.

Van még hova fejlődni

Palkovics László technológiai és ipari miniszter többször is említette már, hogy komoly szerepet szán a magyar kormány a hidrogénnek a magyar energiamixben. Ugyanakkor Magyarországon marginális a zöldhidrogén termelése és az energiarendszerben való felhasználása. Tompos András szerint jelenleg itthon elsősorban a földgáz reformálásával előállított hidrogén hagyományos vegyipari felhasználásáról beszélhetünk – olajfinomítókban, ammónia és műtrágyagyártásban. 2020-ig Magyarországon nem kerültek kiírásra kifejezetten hidrogéntechnológiai fókuszú pályázatok sem.

„Ezen az állapoton változtatott a Zöldgazdaság Fejlesztési Rendszer (ZFR) előirányzat által finanszírozott pályázati felhívások a többlet-villamosenergia innovatív technológia által gázenergiává történő alakítását célzó fejlesztések megvalósítására. Ezen a területen kiemelendő a Magyar Földgáztároló Zrt. Akvamarin projektje, amelyben az MFGT elektrolízis útján fog hidrogént előállítani Kardoskúti tárolója telephelyén, amely a cég négy porózus szerkezetű tárolója közül a legkisebb”

– foglalta össze a hazai szerepét a hidrogénnek Tompos András. 

A magyar hidrogénstratégia célszámai 2021 májusában kerültek nyilvánosságra, ám a hazai primer energiafelhasználásban mindössze 0,5 százalékos szerep jut ennek a nyersanyagnak. Így ez a stratégia inkább csak előszobának nevezhető, és egy megalapozása a technológia igazi hazai térnyerésének. Ugyanakkor Tompos András optimista, lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a Magyar Nemzeti Hidrogénstratégia létrehozásának ténye is bizakodásra ad okot, továbbá szerinte fontos megemlíteni: a magyar stratégia mielőbbi gyakorlatba ültetését hat, átfogó prioritást élvező projekt segíti elő. Ezeket 2030-ig ütemezett szakterületi intézkedések tesznek teljessé. 

A hazai hidrogénstratégia úgy számol, hogy 2030-ra közel ötezer tüzelőanyag-cellás gépjármű lesz Magyarországon, amit húsz töltőállomás fog ellátni, a felfutás 2030 után válik igazán jelentőssé.

Forrás- A nyitókép csak illusztráció, forrás: By Sachi Gahan from San Francisco, USA - BMW Hydrogen 7 at TED 2007, CC BY-SA 2.0, - wikimedia