2011-ben rekord magas áron kereskedtek a kőolajjal, miközben a globális olajfogyasztás is új csúcson tetőzött. Az USA és az EU olajéhsége éves szinten csökkent, miközben a kínai fogyasztásnövekedés továbbra is töretlen.
A BP nemrég megjelentetett globális energiapiacot átfogó éves statisztikája szerint az elmúlt évben ismét rekordot döntött a világ kőolajfogyasztása. 2010-hez képes ugyan arányaiban nem volt magas a fogyasztásbővülés, de a 0,7%-os emelkedés így is közel napi 600 ezer hordós többletet jelentetett. 2011-ben a világon napi 88 millió hordót olajat fogyasztottak.
A világ bizonyított kőolajkészlete 2010-hez képest 1,9%-kal emelkedett tavaly, ami így összesen 1 652 milliárd hordós készletszintet eredményezett. Ez az aktuális fogyasztással számolva 54 évre elegendő készletet jelent.
A 2011-es adatok alapján Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb bizonyított készletével. A dél-amerikai ország közel 300 milliárd hordós olajvagyonon ül. Ehhez hasonló készletszinttel csak Szaúd-Arábia büszkélkedhet, a királyság gazdaság 265 milliárd hordós olajkészletre támaszkodhat. A ranglista harmadik helyét a Venezuelához hasonlóan nagymennyiségű nehézolajjal bíró Kanada foglalja el 175 milliárd hordóval. A TOP10-es listára Oroszország, Nigéria és Líbia mellett csak közel-keleti államok férnek fel.
A világ kőolajvagyona igen koncentráltan helyezkedik el, az összes bizonyított készlet 85%-a az imént említett 10 államban található. Még jobban szemlélteti ezt a koncentráltságot, ha figyelembe vesszük, hogy a globális készlet fele mindössze négy ország között szétosztható.
A OPEC tavaly a világon kitermelt kőolaj 42,4%-a felett gyakorolt kontrollt, míg a volt a szovjet térséghez köthető kihozatal a globális termelés 16,%-át adta. Az OPEC-en és a FÁK-államokon kívüli termelés így a tavalyi össztermelés 41%-át adta. Ez egyben azt jelenti, hogy 2011-ben az azt megelőző évhez képest az OPEC 3%-kal növelte a kitermelését, ami mellett a többi ország nagyságrendileg szinten tartott termelését.
2011-ben még főleg a líbiai események tartották izgalomban az olajpiacokat (az "Arab tavasz" kiújulásától való félelmek továbbra is hatást gyakorolnak a piacokra, de 2012-ben már alapvetően az Iránnal kapcsolatos hírek befolyásolják az olajpiacot), a polgárháborúba sodródott országban jelentős kiesés következett be a kitermelésben, amely mennyiségeket a kereslet-kínálati egyensúly fenntartása érdekében elsősorban Szaúd-Arábia igyekezett pótolni. Líbiában 2011-ben éves összehasonlításban 71%-kal csökkent a kitermelés, ami napi 1,2 millió hordós kiesést jelentetett. Szaúd-Arábia ezzel szemben tavaly 12,7%-kal emelte kihozatalát, a BP adatai alapján így a királyság napi 11 161 hordónyi olajat hozott a felszínre. Arányaiban szintén jelentős, 10% feletti termelésnövelés valósult meg Irakban és az Egyesült Arab Emirátusokban is tavaly.
A világ legnagyobb kőolajfogyasztója továbbra is az Egyesült Államok volt 2011-ben, amelyet az Európai Unió követett. A dobogó utolsó fokán Kína állt, azonban míg előbbi két államszövetség fogyasztása csökkenő trendet mutatott az elmúlt években, addig a kínai olajéhség továbbra is jelentős növekedést mutat. Az USA 1,9%-os, és az EU 2,6%-os fogyasztáscsökkenése mellett Kína 5,5% növelte felhasználását a fekete aranyból 2011-ben.
Az Egyesült Államokban a relatíve alacsony készletek ellenére továbbra is igen nagymennyiségű olajat hoznak a felszínre (2011-ben a globális termelés 8,8%-a valósult meg itt), és a kitermelési szint az elmúlt években folyamatosan emelkedett, így érdemben javult az ország nettó importőri pozíciója az elmúlt évek során. Európában is érdemben csökkent az olajbehozatal az elmúlt évek során, azonban ez elsősorban a gazdaság lassulásával összeköthető fogyasztáscsökkenésnek volt betudható, az uniós olajtermelés ugyanis folyamatos csökkenést mutat. Az EU olajimportja jelenleg több mint napi 1000 hordóval haladja meg az Egyesült Államokét.
2011-ben folytatódott az olaj árának szárnyalása, illetve tovább tágult a a Brent és a WTI közötti árkülönbözet is. Az olaj árát az év első felében az Arab tavasszal kapcsolatos aggodalmak hajtották fel, majd a líbiai helyzet csitulásával az év vége felé az Irán nukleáris politikájához kötődő kockázatok tartották magasan a fekete arany árát. A BP kalkuláció szerint a Brent éves spot-átlagára meghaladta a hordónkénti 111 dollárt, míg az amerikai piacra jellemző WTI-vel éves átlagban 95 dolláros szinten kereskedtek.
Kép forrása: http://commons.w/File:Oil_Bahttp://commons.w/File:Oil_Baikimedia.org/wikirrel_graphic.png
TOP 5
