Frisomat könnyűszerkezetes acélcsarnok

Kép forrása: Frisomat

A könnyűszerkezetes acélcsarnok és vasbeton konkurenciájának összehasonlítása persze teoretikus, csupán néhány alapvető tényezőt veszünk most nagyító alá. De ne feledjük: a sok tényező között ott vannak a környezetre gyakorolt hatások is. 

Nézzük meg tervezett építkezés esetén, milyen szempontok mentén haladva érdemes a csarnokunk típusát meghatározni. Előre kell bocsátani: nem arról van szó, hogy az egyik vagy a másik jobb, csak arról, hova melyiket érdemes.

Előny: a gyártmány súlya

Első fontos különbség az acél megmunkálásának módjából fakad: míg a melegen hengerelt acél egy masszívabb, súlyosabb produktumot eredményez, addig hidegen hengerelt társaiból készülő csarnokok előnye és egyben egyik fő jellemzője, hogy súlyuk könnyű. A beton felhasználását igénylő építkezés esetén szintén elmondható, hogy az építési tömegek jóval súlyosabbak, esetlegesen maga után vonva, hogy a kivitelezés egyes lépései is komplikáltabbak. Ettől eltekintve, van olyan eset, amikor ez utóbbi – az épület funkcióját és méreteit tekintve – hasznosabb. Vegyük egy bevásárlóközpont példáját: nagy tömegek befogadására képes épület, nagy területen, több emelettel. Kétség nem fér hozzá, hogy ilyen jellegű épületekhez vaskosabb, tömörebb szerkezet indokolt.

Az összehasonlítást most folytassuk az egyszerűség kedvéért egy konkrét, Magyarországon is 30 éve működő, tehát stabil lábakon álló cég műszaki megoldásainak vizsgálatával. Hogy miért velük? Mert az elmúlt évtizedekben épület, egy-egy megrendelőnek gyakran 2-3 csarnokot felhúzó vállalkozásra nem jellemző, ami az építőiparban sok kivitelezőre. Sajnos az építőipar nem túl fényes megítélése nem véletlen, ami alól esetünkben példaként hozott cég kifejezetten kivételt képez.

A Frisomat korszerű, saját fejlesztésű hidegen hengerelt acélszerkezeteiben rejlik egy sor előny, amellyel a világszerte 14 országban több mint 40 éve működő cég széles spektrumon képesek lefedni az legkülönbözőbb igényeket, legyen szó gazdasági, gyártási, vagy akár irodaépületekről.

Standardból egyedi, gyors, könnyű, hulladékmentes

A Frisomat acélcsarnokai, pontosabban azok elemei nagy százalékban előregyártottak (igény esetén személyre szabhatóak), ezáltal olyan gyári előkészítéssel ellátottak, hogy ettől a későbbiekben jelentősen csökken a szerelési munka időtartama. Az általában fix, vagy szabvány méretű oldalpanelek (bár természetesen egyedi igényekre szabottan is kínálnak megoldásokat) könnyen összecsavarozhatók, előre jelölt furatokkal, műszakilag könnyített összeszerelést biztosítanak. A tervezési fázist szintén segítik a kész elemek, hiszen az ügyfél pontos elképzelését szem előtt tartva kerül a szükséges acélanyag legyártásra, majd szinte keletkező hulladék nélküli összeállításra. Tehát előre jól kitalált elemekről van szó, amelyek maximálisan igényre szabhatók, a tűpontos gyártás után, a nehéz betonhoz képest kedvezőbb költséggel építési helyszínre szállíthatók, és végül gyorsan, hulladékmentesen összeszerelhetők. Már ezek között a tényezők között is találunk olyat, amely a környezetterhelés szempontjából előnyös.

Frisomat könnyűszerkezetes acélcsarnok

Ilyen egyszerű egy acélcsarnok megvalósítása? Mi lehet hát, ami ellene szól?

A könnyűszerkezetes acél építményekben rejlő lehetőségeknek is megvannak az észszerű határai: leginkább 1000-2000 közötti négyzetméteres verzióban a legoptimálisabb a kihasználhatóságuk – különböző szempontokat figyelembe véve. Természetesen vannak ettől a számtól felfelé eltérő méretek, például gabonatároló esetében, de pár kivételtől eltekintve és használati szegmenst figyelembe véve, 4000 négyzetméter felett már kevésbé működhetnek jól, és nem maga az anyag, hanem az általában ilyen méretű épületekre rendeltetés alapján vonatkozó szabályozások miatt. Itt jön képbe a vasbeton csarnokok masszívságának előnye. Bár ezek az épületek általánosságban többlépcsős előkészítő munkálatokat, nagyobb számú humán munkaerőt igényelnek az alapozástól kezdve a burkolásig, mégis vannak területek, ahol biztonságosabbnak minősülnek.

A biztonság elsődleges

Az egyik legfontosabb szempont a használat során adódó veszélyhelyzet. A vasbeton nem éghető anyag, így probléma esetén maga az építmény ott marad stabilan, fixen, sértetlen szerkezettel, amely nagyban gyorsíthat egy – esetlegesen szükségessé vált – újjáépítésen is. A könnyűszerkezetes acélcsarnokoknak ez a tulajdonsága csak bizonyos ideig áll fenn, ugyanis, a panelek 600-800 Celsius-fok között olvadni kezdenek, amely a szerkezet összecsuklásához vezet. Csarnokok tervezése során figyelembe kell venni a tűzvédelmi előírásokat, tekintettel a szóban forgó csarnok méreteire, felhasználási területére. Munkavédelmi szempontból mind a csarnokban végzett tevékenység, mind a bent tartózkodók száma meghatározó tényező. Ezek mellett ún. passzív tűzvédelmi intézkedés, amelyet a Frisomat is alkalmaz, az acél vázszerkezetet tűzgátló festékbevonattal történő ellátása. Ez a réteg lánggal történő érintkezés esetén felhabzik, ezzel kitolva a lángok, közvetlenül az acélszerkezettel való érintkezését, gátolva a tényleges szerkezetégést, segítve a menekülést és a mentést. Ez általánosságban egy bő fél órás tűzgátlást jelenthet. Elmondható ez hőszigetelt csarnokok esetén is, ugyanis ezen építmények szigetelését szendvicspanelekkel oldják meg, tehát egy-egy réteg acéllemez között kap helyet maga a szigetelőelem - az említett időintervallumban ezt is hasonlóan védi a tűzgátló technológia.

Mikor legyen mégis acélcsarnok?

Bár nagyobb épület kivitelezésének sincs semmi akadálya, a Frisomat csarnokok 1000-2000 négyzetméter között készülnek általánosságban, illetve szintén ebben a méretben bizonyul kihasználhatóságuk a legoptimálisabbnak. Az esetek többségében raktár, vagy mezőgazdasági tároló szerepet kapnak, de műhelyeknek, géptárolóknak, gyártósoroknak, sőt, egyre gyakrabban elegánsabb termeknek – például autószalon - is otthonául szolgálnak. Ezen a legelterjedtebb méretskálán mozogva egy-egy csarnok nagyságrendileg 13-14 hét alatt készül el, nagyobb méretűek pár héttel hosszabb idő alatt, viszont ez utóbbi esetében az egyes elkészült blokkok egyből szállításra kerülnek, hogy a gyártási idő végéig is lehetőség legyen haladni az összeszerelés fázisával. A határvonalat a két csarnoktípus között tehát nem is annyira az alkalmazott anyag, sokkal inkább a méret, illetve biztonságtechnikai előírások miatt az alapterület, továbbá funkciója határozza meg.

De ha egy információt ragadunk most meg, hogy a jövőben könnyítse döntési helyzetünket, az a következő legyen: 4000 négyzetméternél kisebb csarnokban esetében, érdemes felkeresni a Frisomat szakértőit, hiszen építményeik gyorsan, nagy volumenű építési hulladék keletkezése nélkül elkészülnek, olcsók és nem utolsósorban 100%-ban újrahasznosíthatók, mi több, bizonyos elemek bontás után akár újra fel is használhatók – így biztosítanak hosszútávú és flexibilis megoldásokat vállalkozásunk jövőjének.

Acélcsarnokok megtekintéséért és bővebb leírásért kattintson az alábbi linkre: Acélcsarnokok a csarnoképítés nemzetközi szakértőjétől – Frisomat.hu

A képek forrása: Build Communication / Frisomat

Szponzorált tartalom - Hirdetés (X)

TOP 5

Ne maradjon le
egy hírről sem

utajovobe.eu
Rendszerezett a fenntartható fejlődés oktatásához is felhasználható tudás. Segíti az oktatók környezeti nevelésének beépítését az oktatott tantárgyakba.

Copyright © 2011 Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel - Útajövőbe.eu. Minden jog fenntartva.
Weboldal programozás, karbantartás SelfMed.pro. Villám tárhely Szerver.eu