Iszapból és vizeletből készül az új fenntartható, megújuló biocement

A szingapúri Nanyang Technological University (NTU) kutatói megtalálták a módját annak, hogy  iszapból és vizeletből állítsanak elő biocementet. 

Ezzel egy olyan keveréket hoztak létre, amely nem csak fenntarthatóbb, de sokkal olcsóbb is, mint a korábbi alternatívák.

A cement, mondhatni az egyik legproblémásabb anyag a Földön. Bár hihetetlenül hasznos, de az előállítása és felhasználása hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátását eredményezi. A cementgyártás a teljes, ember által okozott globális kibocsátás körülbelül 8 százalékát teszi ki. A kutatók ezért lelkesen keresik a cement fenntarthatóbb alternatíváit, és az egyik ilyen lehet a Journal of Environmental Chemical Engineering tudományos szaklapban bemutatott biocement.

EZ A KUTATÓK SZERINT EGY OLYAN TERMÉK, AMELY ÚGYMOND „OKOS MEGOLDÁST" KÍNÁL,

mert arra serkenti a natív talajbaktériumokat, hogy összekapcsolják a talajrészecskéket, így erős és megújuló építőanyagot hoznak létre, amely szinte élő szervezetként működik, és sokkal kisebb hatással van a környezetre.

AZ ÚJ TANULMÁNYBAN A TUDÓSOK AZ EMLŐSÖK VIZELETÉBŐL KIVONT ANYAGOT (KARBAMIDOT) ÉS ISZAPOT HASZNÁLTAK A BIOCEMENT LÉTREHOZÁSÁRA.

A Chu Jian professzor által vezetett kutatócsoport olyan eljárást dolgozott ki, amelyben a karbamid reakcióba lép a karbidiszap kalciumionjaival, és így egy kemény szilárd anyagot képez; közelebb köti egymáshoz a részecskéket, kitölti a köztük lévő réseket, és szilárd keveréket hoz létre: a cementet.

- A biocement a hagyományos cement fenntartható és megújuló alternatívája, és nagy lehetőségeket rejt magában a talaj kezelését igénylő építési projekteknél

– mondta Chu professzor a ZME Science online tudományos portálnak, aki egyben az NTU Városi Megoldások Központjának igazgatója is.

– Kutatásunk még fenntarthatóbbá teszi a biocementet azáltal, hogy kétféle hulladékanyagot használunk alapanyagként. Ez nemcsak olcsóbbá teszi a biocement gyártását hosszú távon, hanem csökkenti a hulladékártalmatlanítás költségeit is.

A kifejlesztett anyag nemcsak tartós és fenntartható, hanem költséghatékony is. A szakemberek szerint használható például talajerózió elleni védekezésre, a talaj megerősítésére építkezések vagy földmunkák során, vagy habarcsként repedések vagy műemlékek esetén. 

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat! 

Kapcsolódó anyagok:

Újfajta betont készítenek szén-dioxidból