Európa energiaválsága az egész világot magával ránthatja

Nincs elég földgáz ahhoz, hogy egyszerre indítsák újra a járvány után a gazdaságot és töltsék fel a tározókat. Ha kemény tél lesz, az egész világgazdaság megérzi majd.

A közeledő téllel fokozatosan erősödik Európa energiaéhsége, ám az étvágya egy energiahordozóra összpontosul, miután a menüről több ország leszedte a szén- és – például Németország – az atomenergiát.

Csakhogy nincs elég földgáz arra, hogy egyszerre indítsák újra a gazdaságot a pandémia után és töltsék fel a megüresedett tározókat, miközben az európai országok egymásra licitálva próbálnak minél több jutni Oroszországtól, amely nem viszi túlzásba az Európába irányuló gázexportot.

A Bloomberg szerint az európai energiaválság előrejelzi, mi történhet globálisan: áramkimaradásokkal és gyárleállásokkal kell számolni. 

Az időjárás markában

Több nyugat-európai ország is elkötelezte magát a megújuló energiaforrások mellett, szélturbinákkal telepítettek be domb- és partvidékeket. Csakhogy nem nagyon fújt a szél az utóbbi évek enyhe telein, a szakértők pedig ugyancsak enyhe télre számítanak a 2021/22-es évben. 

Nem véletlenül emelkedett történelmi csúcsra a földgáz ára Európában, mintegy ötszáz százalékos drágulást mértek a tavalyi évhez képest. 

Ezt pedig az egész gazdaság megérzi. Például

Az Egyesült Királyságban több műtrágyagyártó vállalat is lehúzta a rolót a megugrott földgázárak miatt – jegyzi meg a gazdasági oldal. 

„Békeidőben” a bolygó északi féltekéjén bekövetkező hideg tél miatt a földgáz természetesen drágul. Attól még, hogy a hideg napokat megélő Ázsiában bevásároltak a láthatatlan kincsből az ottani energiacégek, a drágulást így is a fogyasztókon fogják leverni. Kínában az építőipari vállalatok felemelhetik termékeik árát, Brazíliában a háztartásoknak számlázhatnak ki brutális összegeket. Azoknak a fejlődő országoknak, amelyek nem engedhetik meg maguknak a drága földgáz luxusát – mint például Pakisztán és Banglades –, konkrétan befagyhat a termelésük.

Éppen ezért imádkozhatnak a politikai és gazdasági vezetők az enyhe télért Európában, mert most már túl késő elkezdeni feltölteni a gázkészleteket. Az amerikai külügyminisztérium energiabiztonság-ügyi tanácsadója, Amos Hochstein attól tart, hogy egy hideg tél esetén elképzelhető, hogy Európa egyes részein átmenetileg nem lesz fűtés. 

Káoszelmélet gázállapotban

Még a világ második legnagyobb gazdaságának, mondhatni a világ gyárának, Kínának sem sikerült feltöltenie a tározóit, pedig kétszer annyi földgázt importál, mint tavaly. Peking eközben mintha nem viccelne az energiatakarékossággal és a károsanyag-kibocsátás csökkentésével: több tartományban is a hatóságok határozzák meg, mely iparágnak mennyi, földgázzal előállított villamos áram jut.

A Bloomberg szerint a nem mellesleg szénhiánnyal (is) küzdő vörös óriásnál is energiaválság alakulhat ki, ha a kormány a lakossági felhasználásra (fűtés, világítás) irányítja át a jelenleg ipari termelésben felhasznált földgázmennyiség egy részét. Ez pedig gyárleállásokban tetőzhet, amibe, mint korábban is írtuk, az egész világgazdaság beleremeghet.

Megoldást kínál erre a cseppfolyósított földgáz, az LNG, amelynek exportőrei, Katar, Trinidad, Tobago és az Egyesült Államok állnak elébe a nemzetközi megrendeléseknek. Csakhogy ha a legrosszabb forgatókönyv valósul meg – ahogy Katar energiaügyi minisztere fogalmazott –, a hatalmas a keresletet nem fogják tudni kielégíteni. 

A Bloomber végezetül rámutat: az amerikai vállalatok soha nem látott mennyiségben terveznek külföldre LNG-t exportálni. Ennek csak az a hátránya, hogy ahogy viszik ki az országból az energiatároló nedűt, úgy lesz kevesebb otthon is. A termelők pedig vonakodnak fokozni a termelést, hogy feltöltsék az apadozó tárolókat, mert ugye annál drágább egy termék, minél kevesebb van belőle.