Japán elfogadta a megújuló elterjesztését célzó jogszabálycsomagot, aminek értelmében a jövőben az országban termelt megújuló alapú energiát a hazaihoz hasonló, kötelező átvételi rendszerben értékesíthetik majd a termelők. Az zöld áram után igen jelentős prémiumot kapnak majd az erőmű-tulajdonosok, amely ártöbbletet végül a fogyasztóknak kell majd megfizetniük.
A japán gazdasági miniszter hétfőn bemutatta az ország új megújuló-támogatási rendszerét, amely alapvetően az Európában is irányadónak számító kötelező átvételes szisztémának felel meg. A rendszer lényege, hogy a zöld erőművek által termelt energiát a szolgáltatók kötelesek - jogszabályokban meghatározott - magasabb áron átvenni, és ezt továbbértékesíteni a fogyasztóik felé. Az ártöbbletet a szolgáltatók elismertethetik tarifájukban, tehát a támogatást fedezetét a fagyasztók állják.
A japán által bejelentett átvételi árak nemzetközi szinten is igen magasnak számítanak, ami arra enged következtetni, hogy Japán gyors kapacitásbővítést vár a megújulók piacán. A Reuters által megkeresett CLSA brókercég számításai szerint a támogatási rendszernek betudhatóan a japán megújuló-iparághoz köthető bevétel 2016-ra eléri majd a 30 milliárd dollárt.
A támogatási rendszer július 1-én lép hatályba. A naperőművekben termelt áram egységéért a német tarifa közel dupláját, míg a Kína egyes tartományaiban élő rendszerben nyújtottnál háromszor annyit fizet Japán. A szélenergia tekintetében még ennél is nagyobb differencia mutatkozik a japán és a német tarifák között, az új japán átvételi ár akár ötször magasabb is lehet.
A kormány várakozása szerint 2013 márciusáig a jelenlegi 19 500 MW-ról 22 000 MW-ra nő Japán megújuló-kapacitása. A vezetés ebből 2000 MW szán a napenergia terjedésének. A CLSA becslése szerint 2016-ra a jelenlegi 5 GW körüli napenergia-kapacitás 2016-ig 19 GW-ra növekedhet, míg a szélenergia-kapacitás elérheti 7,6 GW-ot.
Az új támogatási rendszer életbeléptetése nagyban segítheti az olyan helyi napelemgyártókat, mint a Panasonic vagy a Sharp, de vélhetően az összes nagy napenergetikai szereplő a világon igyekszik majd részesedni a japán piac robbanásszerű növekedéséből.
Eközben Európában "árnyékolás" zajlik, avagy a nem átgondolt szabályozás árnyoldala
Miközben Japán, az egyik legígéretesebb piac lehet a közeljövőben az új zöld kapacitások telepítése tekintetében, addig a korábbi vezető országok, mint például Németország, Olaszország vagy Spanyolország egyre erőteljesebb lépéseket tesz ösztönzési rendszerük leépítésére, visszafogására. Németországban az elmúlt félév során több alkalommal merült a fel a napenergia esetében az átvételi tarifák jelentős csökkentése, ugyanis a tavalyi hasonló lépések ellenére a kormányzati célkitűzésekben szereplő tervszámok közel duplája épült ki. A német vezetés azonnali beavatkozásokat, és tarifavágásokat rendelt el, hogy ezzel igyekezzen visszafogni a szektort övező beruházói kedvet.
Mindeddig azonban Spanyolország produkálta a radikálisabb reakciót az ösztönzési rendszerek felülvizsgálata tekintetében. Az új vezetés januártól gyakorlatilag moratóriumot hirdetett az új projektek támogatására, vagyis jogszabályi változtatások útján egyik napról a másikra megállt az a spanyol zöld ipar, amelybe 2004 óta mintegy 69 milliárd eurónyi beruházás valósult meg.
A moratórium időtartama egyelőre még ismeretlen, illetve kérdéses az is, hogy milyen további "speciális" kormányzati beavatkozások érhetik az iparágat. Felmerültek kapacitáskorlátok, speciális adók bevezetésével összefüggő gondolatok is annak érdekében, hogy valamilyen formában stabilizálni tudják az ország energiaellátásnak pénzügyi oldalát. A megújulóknak járó támogatásoknak ugyanis a regulált fogyasztói árak nem nyújtottak fedezetet, aminek eredményeként már évi 6 milliárd eurós hiány keletkezett az energiaszolgáltatóknál. Az áramellátási rendszeren lévő kumulált hiány 23-25 milliárd euróra tehető. A várakozások szerint a kormány a hónap végén állhat majd elő az egyensúlytalansági helyzetet orvosló intézkedéscsomagjával. Az új projektekre vonatkozó támogatási moratórium hosszával kapcsolatban 18-tól 60 hónapig tartó időskálán szórtak eddig a becslések, vagyis nem lehetetlen, hogy 2017-ig egyetlen spanyol megújuló beruházás sem részesülhet majd támogatásban.
Ez gyakorlatilag az eddig kiépült gyártókapacitások megszűnését, és az iparágban tevékenykedő társaságok kivonulását eredményezheti. Már most a legtöbb spanyol székhelyű, nemzetközi jelenléttel bíró zöld energetikai vállalat külföldi irányba súlyozza át tevékenységeit. Spanyolországban egyébként a csúcsigények közel duplájának megfelelő áramtermelői kapacitás épült ki az elmúlt években, vagyis tisztán energiaellátási (-biztonsági) okokból nincs szükség új kapacitásokra
Vissza Japánba
Japánban ezzel szemben továbbra is kérdéses, hogy mi lesz az ország áramellátásának korábban közel 30%-át adó atomenergetika sorsa. A fukusimai balesetet követően mintegy 50 működő reaktor maradt az országban, amelyeket az aggódó közvélemény nyomására biztonsági felülvizsgálat céljából üzemen kívül kellett helyezni. A kieső kapacitások komoly ellátásbiztonsági problémákat vetettek fel, egyrészről a nyári hónapokban ellátási zavaroktól kell tartani a szigetország több részén, továbbá jelentősen megugrott az országban a fosszilis energiahordozókon alapuló energiatermelés, amely a nyersanyagokban szegény ország esetében érdemi növekedést eredményezett az importkitettségben.
A japán kormány a gazdaság védelme, és a lakosok folyamatos ellátása érdekében már döntést hozott két reaktor újraindításáról, hogy elkerülhessék a hálózat sorozatos összeomlását, azonban továbbra sem tisztázott, hogy a szigetország a jövőben milyen szerepet szán a nukleáris energiatermelésnek, illetve hogy milyen energiaellátási mixet lát üdvözölendőnek az ország biztonságos és hosszú távú ellátása szempontjából.
A most meghirdetett megújuló támogatási program mindenképpen irányadónak minősíthető, a meghirdetett átvételi árak pedig igen komoly felfutást vetítenek előre japán zöldenergia-piaca tekintetében, azonban magukban hordozzák azt a nem megfelelően átgondolt szabályozásból eredő veszélyt is, amely már több európai országot is elért. A japán lakosságnak mindenképpen fel kell készülnie a korábbiaknál drágább energiaellátásra, és ezt a költségtöbbletet a japán gyártóvállalatoknak is kezelniük kell.
Forrás: http://www.portfolio.hu/vallalatok/zold_energia/kaprazik_a_zold_befektetok_szeme_hatalmas_tamogatasok_japanban.168938.html
Fotó forrás: http://www.energydigital.com/renewable_energy/japanese-breakthrough-in-wind-turbine-design
TOP 5
