Így szőttek összeesküvést az európai olajcégek

Az egész Oslóban, a norvég fővárosban kezdődött, amikor a világ vezető olajvállalatai szokásos éves konferenciájukra gyűltek össze februárban. A cégek rendszeres évi értekezlete a kívülállók számára úgy tűnhetett, hogy a megszokott mederben zajlik. A vállalatok képviselői pénzről beszélnek, az utcán tüntetők pedig a környezetszennyezés szomorú bizonyítékait sorolják. Aztán június elején olyasmi történt, amire senki sem várt:

a vállalatok közösen aláírt nyílt levelet adtak ki, amelyben gyakorlatilag elismerték, hogy eddig a történelem rossz oldalán álltak, de mostantól másként lesz minden.

A Royal Dutch Shell, a BP, a Total, az Eni, a Statoil és a BG Group globális károsanyag-kibocsátási kvóták létrehozását követeli, amelynek kialakítására az államokon kívül az ENSZ-t is felszólítja - tudósít róla a Bloomberg.

„Teljes mértékben megváltozott a vállalatok retorikája. Belátták, hogy ha nem ülnek asztalhoz, lecsúszhatnak az ebédről is” - mondta a hírügynökségnek Charlie Kronick, a Greenpeace környezetvédő szervezet klímaügyi tanácsadója. Szerinte tehát arról van szó, hogy

a cégek saját jól felfogott pénzügyi érdekeiket felismerve döntöttek a változtatás mellett.

Több a gázkitermelés

Lehet abban valami, amit a környezetvédő mond, ugyanis a cégek nemcsak olajat, hanem gázt is bányásznak, utóbbiból újabban többet is, mint a fekete aranyból. A Shell először 2013-ban hozott felszínre több földgázt, mint olajat, egy évvel később pedig a Totalnál is bekövetkezett ez a váltás. A gáz tisztább energiaforrás, mint a szén – ezt nem győzik hangsúlyozni a vállalatok, ilyen mondat a közösen aláírt közleménybe is bekerült.

Ha az olajosok stratégiája bejön, annak a világ nagy széntermelő cégei láthatják kárát - például a Glencore vagy az Anglo-American. A szénben gazdag országok gazdaságai is hátrányba kerülhetnek – ezek között Ausztrália, Indonézia és Kolumbia a legjelentősebbek.

A váratlan nyílt levél publikálása előtt viszont történt egy-két dolog a BP és társainak háza táján.

Benne van az egyház keze is

Az olajcégek egyik nagy befektetője, az Anglikán Egyház pénzügyekkel foglalkozó részlege például decemberben bejelentette, hogy

részvényesként mindent elkövet majd az érintett vállalatok éves közgyűlésein a szemléletváltás érdekében.

A „nagyok” pedig tudták, hogy az egyházzal nem érdemes packázni, mert a szent szervezet emberei a többi részvényest is könnyen meg tudják győzni igazukról.

A válasz nem is maradt el sokáig. Davosban, a Világgazdasági Fórum egyik titkos vacsoráján a nagyvállalatok vezetői tárgyalásokba kezdtek. A Bloomberg információi szerint akkor még az olyan, főleg állami tualjdonban lévő vállalatok, mint a Saudi Arabian Oil Co. és a mexikói Petroleos Mexicanos képviselői igyekeztek lassítani a tempót. Ezekben az országokban az anglikán egyház befolyása szinte a nullával egyenlő, az állami tulajdon miatt a részvényesek között sincs jelen a szervezet.

Tamáskodtak az amerikaiak is: az Exxon és a Chevron nem akartak belemenni olyan egyezségbe, amely adókedvezmény nélküli, önkéntes kibocsátáscsökkentést eredményez, hisz az az energiaköltségek emelkedésével járna.

Elbújtak a világ elől

Miután a titkos találkozón kristályosodtak valamelyest az álláspontok, a február már Norvégiában találta a vezető olajvállalatokat. A festői környezetben fekvő Holmenkollen Park hotel magányában kívántak tovább tárgyalni, de az oslói fórumra készülő tüntetők megtalálták őket. A BP vezérigazgatója, Bob Dudley úgy emlékszik vissza a történtekre, hogy a közös nyilatkozathoz vezető első lépés az ő felszólalása volt, amely mellett végül kiállt a Statoil, a Total és a Royal Dutch Shell egy-egy döntéshozója is.

Az emberek nyelvén kell beszélnünk, márpedig az emberek azt akarják, hogy a klímaváltozással is foglalkozzunk

- mondta Dudley a Bloomberg információi szerint. Szavait a tüntetők utcai jelenléte is alátámasztotta.

Amerikai ellenállás

Már csak az amerikaiakat kellett meggyőzni. Úgy döntöttek, hogy Houstonban, tehát hazai pályán támadnak. Az impozáns Hilton szálló különtermében gyűltek össze egy zárt ajtós megbeszélésre – mondta a Bloombergnek egy olyan forrás, aki részt vett az eseményen. A roham sikertelenül zárult.

Az Exxon részt sem vett a megbeszélésen, a Chevron pedig világossá tette, hogy nem ért egyet a károsanyag-kibocsátási kvóták árazásával.

Májusban John Watson, a Chevron vezérigazgatója még egyszer elmondta - immár nyilvánosan, a cég közgyűlésén –, hogy nem kívánnak részt venni semmilyen iparági együttműködésben, ami a klímaváltozással kapcsolatos. „Közleményeket mi is ki tudunk adni, a közleményeink pedig önmagukért beszélnek” - mondta a cégvezető.

Az amerikaiak így végül kimaradtak a nagy összeesküvésből. Az eredeti hat aláíróhoz pedig azóta még csatlakozott a spanyol Repsol is.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkeink:

KISZÁMOLTÁK, MEDDIG ELÉG A FÖLD OLAJTARTALÉKA

OLAJVILÁG: MÁR BELÉPTÜNK A VESZÉLYZÓNÁBA

MIT JELENT MAJD A HÉTKÖZNAPI EMBERNEK, HA ELFOGY AZ OLAJ?

LEGYŐZHETŐ LESZ AZ AMERIKAI HADSEREG, HA ÜZEMANYAG HÍJÁN RONCSTEMETŐBE KERÜLNEK REPÜLŐIK, JÁRMŰVEIK?

Forrás

Kép: Bloomberg