Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

atulipanoshazIMG.jpg

Egy háznak minden évszakban és minden napszakban jól kell működnie, mivel a környezeti hatások időben dinamikusan változnak. A jó épületet úgy tervezték és építették, hogy ezekhez a változó hatásokhoz tudjon alkalmazkodni, a belső klíma egyenletesen kellemes maradjon. A kedvező környezeti hatásokat az épület hasznosítani tudja, a kedvezőtleneket pedig kivédi.

Az építészet a tömeg és a közre zárt tér művészete.

A közrezárt tér jellemzői a tágasság, levegősség, fény; az építész ezekre hat, amikor a téri keretet megfogalmazza. Az ember valamikor barlangokba húzódott be, mára mesterséges barlangrendszereket épít városaiban, településein. Ez persze túlzás, de a mesterségesen épített környezetnek mindig is az volt a célja, hogy menedékként szolgáljon a káros hatásoktól. A jó építészetnek azonban célja a kedvező környezeti hatások felhasználása is.

A természettel együtt élő ember tudta, hova telepítse a házát, az évszázados építési technikák nem tartogattak meglepetést. Ma nem ritka, hogy a kaotikus beépítésű terület túlzsúfolt telkein hiába is próbáljuk a benapozást maximálisan lehetővé tenni, nem lehet, mert a szomszéd épülete leárnyékol. A jó levegőt hiába próbáljuk biztosítani, ha az egész utca a gépkocsi kipufogógázától fulladozik, a drágán előállított és helyszínre szállított építőanyagok egyik-másikáról pedig kiderül, hogy mérgező vagy sugároz.

A cikk itt folytatódik...

Forrás