Egy informatikus szakember úgy véli, hogy nem csupán a szerverszobákat is tartalmazó irodaházak, hanem lakások fűtésére is fel lehetne használni a számítógépeket. Az utóbbiak esetében nem a házi laptopok csatasorba állításáról lenne szó.
Sajátos forrásból merítette új fűtési ötletét a francia Paul Benoit informatikus szakember - írja a BBC. A kínai háztartásokban 3000 évvel ezelőtt az volt szokásban, hogy a falusi házakban az emberekkel együtt egy jól megtermett disznó is lakott. A háziállatot elsősorban azért tartották, hogy később megegyék, ám élete során részben a disznó gondoskodott az emberek lakóterének fűtéséről. Európában a vidéki házakban tehenekkel laktak együtt az emberek ugyanilyen céllal a 19. század végéig.
Mindkét esetben egy mellékterméket, az állatok testhőjét használták fel a lakók. Ez adhatta az ötletet a francia szakembernek, aki a modern kor egyik mindennapos eszköze, a számítógépek nem csekély hőtermelésében látott lehetőséget a fűtési módszerek korszerűsítésére. Benoit éveken át dolgozott egy bank informatikai osztályán, ahol azt tapasztalta, hogy gyorsan bővül a pénzintézet szerverparkja. A pénzintézet vezetői egyszerűen versenyelőnyt láttak az erősebb számítástechnikai felkészültségben, ezért egymás után vették a gépeket.
Az ötlet
Ezek a komputerek azután egyre több hőt termeltek, amivel kezdeni kellett valamit: a bank egy rakás pénzt volt kénytelen arra költeni, hogy légkondicionálókkal hűtse a szerverszobákat. Benoitnak szemet szúrt a dolog, ami elvezetett a digitális fűtőtest feltalálásához. Az újdonság értékesítésére létrehozta a Qarnot Computing vállalatot, amely összeköti a fogyasztók két típusát: az egyiknek számítástechnikai kapacitásra, a másiknak fűtésre van szüksége.
A digitális fűtőtest nem más, mint egy olyan szerver komputer, amelyet gyakorlatilag beépítenek egy hagyományos, modern fűtőtestbe. A nagy teljesítményű processzorok által termelt hőt ezen keresztül engedik szabadon a fűtendő helyiségben. A számítógép működését az garantálja, hogy a felhőtechnológiát felhasználva összeköttetésben áll egy távoli felhasználóval. Mivel a gép működéséhez szükséges áramért az utóbbi fizet, az előbbinek ingyen van a fűtés.
Távvezérlés
A rendszert egy hőérzékelő termosztát kapcsolja ki és be, így a digitális fűtőtestek csak akkor kapcsolódnak be a számítástechnikai felhőbe, amikor e hőérzékelő jelzése alapján a fűtésére igényt tartó felhasználónak erre szüksége van. A teljes rendszert a Quarnot okos szoftvere vezérli. Amikor a másik oldalon nincs igény a pluszkomputerre, akkor a vállalat egyetemi laboratóriumoknak ajánlja fel ingyen - azaz a szolgáltató saját áramköltségén - a belépő számítástechnikai kapacitást.
A Quarnot vállalati ügyfelei az adatbankjaikban működő szervereket használják fel az irodaházak fűtésére, de, mint a rendszer leírásából kiderül, a szolgáltatásba be lehet kapcsolni normál lakásokat is.
Fényes jövő
Benoit ötletének furfangosságát csak aláhúzza a nagy szerverfarmokat üzemeltető szolgáltatók, köztük a Google vagy az Amazon kínlódása hűtési költségeik lefaragásával. Egyesek közülük azért telepítik az egyesült államokbeli Oregon államba farmjaikat, mert ott olcsó az áram. Mások északi országokba, például Finnországba vitték a létesítményt, ahol a hűvös idő oldja meg a probléma nagy részét.
És a kilátások nagy üzletet sejtetnek. Benoit felhívja a figyelmet arra, hogy a világon működő adatbázisok már mai is elnyelik a világ energiatermelésének két százalékát. Becslések szerint ez öt éven belül négy, tíz év múlva pedig nyolc százalékra megy fel. A feltaláló szerint egyre több cég fog környezetbarát megoldást keresni üzemeltetésükre. És akkor léphet a színre az ő cége...
TOP 5
