Nincs új a nap alatt. Vagy mégis? Egy gyártó ezzel a szövegezéssel dobta piacra a napelemes csatos befőtt termékét.
„Szeretnél valami különleges, egyedi ajándékot adni? Ez a csatos üveg napközben a beépített napelem segítségével feltöltődik, majd a sötétben egész éjszaka halványan világít és őrzi az álmod! Két színre tudod állítani, lopd bele a holdfényt és világítson kéken, vagy pislákoljon benne a felkelő nap aranya! Az üveg teljesen vízálló, tarthatsz, tárolhatsz is benne apró dolgokat. Környezettudatos szolár cellás világítás, Tobias Wong világhírű designer koncepciója alapján. A napfényüveg barátságos, meghitt melegséget varázsol észrevétlenül a hűvös éjszakákba, vagy a szobába.”
A szövegezés mellé igen rövid videó is járul, mely itt tekinthető meg:
Nos, kétségtelen, egyszerre több kérdés is felmerül az emberben. Szükség van-e ilyen termékre?
Ha abból indulunk ki, hogy díszkertekben régóta használják e technológiát, és elültetgetnek elektromos mécseseket, azt mondhatnánk, kedvtelésből miért ne lehetne használni a lakásban is. Hangulatos díszkivilágítást adva partikhoz, rendezvényekhez, bár utóbbi esetében tán nem a befőttesüveg a megfelelő „burkolat”. Tovább fejtve a gondolatmenetet, szülőként egyből arra asszociálhatunk, a meghitt melegséget árasztó világítás bizony jól jön akkor, ha gyermekünk el szeretne aludni, de kéri a világítás fenntartását, hogy „Be ne jöjjenek szobájába a szörnyek”. Nem vitás, jól jöhet ez a szerkezet a spórolni vágyó idős nyugdíjasoknak is, akik a hálózatba olyan apróbb kis világító testeket dugnak, mely az éjszakai tájékozódásban, közlekedésben segíti őket.
Egyszóval lehet hasznos egy ilyen szerkezet annak ellenére, hogy már hallom is az ellenvéleményeket, mennyi felesleges hulladék termelődhet ilyen eszközök sorozatgyártásával. Ugyanis az otthon kallódó üres üvegbe bármikor telepíthető apróbb gyertya, mécses, így a hangulatvilágítás partikra így is megteremthető. Az már más kérdés, éjszakai szórakozóhelyeken melyik megoldás az olcsóbb, minden nap újra és újra tölteni mécsesekkel az üvegeket, vagy egyszer beruházni több napelemes világítótestbe, és éveken keresztül azzal megoldani a hangulatvilágítást.
Természetesen az érvek és ellenérvek ütköztetését még órákig folytatni lehetne, így mindenki állást foglalhatna, haszontalan-e egy ilyen „vacak”, vagy sem. Mi azt gondoljuk, nem, figyelemfelkeltő, nevelő hatású uis egy ilyen eszköz megismerése. Bárkit ab ovo elgondolkodtat, - ha megtekinti a „lámpácskát” -, hol lehetne még ezt a fajta technológiát felhasználni. Mert pl. ha megtekintünk egy-egy olyan parkolás céljából felállított jegyszedő automatát, mely ugyanezen elv alapján működik, hát valljuk be, kevesen asszociálnak arra, ezt a technológiát mindennapi életünkben, lakóterünkben is alkalmazni kellene.
Pedig nagy szükség lenne rá. Annak ellenére, hogy a nap nem süt mindig, és nem is mindenhol. Ugyanakkor gondoljunk csak bele, a közlekedésben felhasznált lámpák mekkora hányadát válthatná ki az alternatív, építésében nem, de működésében szinte teljesen ingyenes technológia, és mennyire lenne ez környezettudatos megoldás a hagyományos, szén-dioxid kibocsátást eredményező áramellátáshoz képest. Vagy gondoljunk csak az éjszaka kigyulladó (nagy mennyiségű energiát zabáló) neonhirdetésekre, mennyivel csökkenthető lenne a mindezen eszközökhöz felhasznált áramfogyasztás, ha elterjedne az új/régi technológia. A példák természetesen még sokáig sorolhatók lennének.
Hogy megfelelő fogalmakat alkothassunk, mekkora problémáról van szó, érdemes megtekinteni éjszaka a Földet, így már kellő fogalmaink lehetnek, mi is manapság a fogyasztói társadalmak egyre növekvő energiafelhasználása, és kb. meddig mehet ez így: http://utajovobe.eu/hirek/energetika/335-megint-egy-meses-video-az-ejszakai-foldrol
Mára már köztudott adat, miszerint a Földre érkező napenergia csupán kb. 1 %-ból teljesen fedezhető lenne a bolygó energiaigénye. Hát akkor miért nem vesszük igénybe az „ingyenes energiaforrást”?
Ja, igen, az olajlobbi. Az azonban már egy másik történet.
Béer
Kép forrása: http://inhabitat.com/solar-powered-moon-jar-by-tobias-wong/