A szalmaház - nem csak környezetbarát, olcsó technológia is

A szalmaház egy régi-új technológia, mely előtt remélhetőleg nagy jövő áll. Ezen épületeknek - lakóházaknak, de kisebb közösségi épületeknek is - számtalan előnyük van. Olcsóságuk elsősorban nem az építkezés során mutatkozik meg, hanem sokkal inkább az üzemeltetés, egész konkrétan a kisebb fűtésigény kapcsán válik nyilvánvalóvá.

Mindemellett az időnkénti karbantartási munkálatok költségei is kisebbek, mint egy hagyományos téglaépületé.

Ezeken túl számos más ökológiai szempont szerint is energiatakarékosnak, azaz környezetkímélőnek bizonyult ez a technológia.

A szalmaház eredete

Szalmát időtlen-idők óta használnak az építkezésben: tetőnek, rönkházaknál hézagolásnak, szigetelésnek, vályogháznál adalékanyagnak.

Hogy falazóanyagnak mikor és hol használták először, nem tudjuk. A biztos ismereteink szerint a 19-20. század fordulóján Észak-Amerikában jelent meg ez az építkezési forma, de nehéz elképzelni, hogy korábban ne alkalmazták volna. A legrégebbi, ma is álló szalmaház 1901-ben épült Nebraskában. Ez az adat egyben a technológia tartósságára és időtállóságára is utal. Több, közel hasonló korú épületet megbontottak, és a szalma még "friss", azaz sárga színű, kellemes illatú volt.

Az ökoszemlélet és a szalmaházak reneszánsza

A szalmaépítkezés reneszánsza az 1980-as években kezdődik az "őshazának" számító USA-ban és Kanadában, valamint Franciaországban.

Európában még Írországban, Dániában, Németországban és Ausztriában folynak kísérleti építkezések, de már Moldáviában és Magyarországon is megjelent ez az építkezési forma. A szalmaházak terjedése összefüggésben áll a környezettudatos szemléletelterjedésével, a fenntartható fejlődés egyre sürgető igényével. Közvetve vagy közvetlenül néhány európai uniós szabályzó is (többek között) a szalmaépítkezés irányába (is) irányt mutat.

A szalma a szükséges mezőgazdasági termelés "magától adódó" mellékterméke, mely csak korlátozottan hasznosítható másként is. A leendő felhasználás helyszínéhez közel "terem", így az építőanyag szállítása lényegesen kisebb környezetterheléssel jár. Helyben élő embereknek ad munkalehetőséget, ami országos, uniós, de akár globális mértékben is fontos szociális szempont. Maga az építkezés is kevesebb energiafelhasználással jár, továbbá az épület kisebb fűtésigénye kapcsán jelentősen csökken a kibocsátott égéstermékek mennyisége. Az épület majdani elbontása is kevesebb energiát igényel, a felhasznált faanyag újrahasznosítható, a vályog a földbe visszaforgatható, a szalma elfűthető, komposztálható.

Jogi háttér

Magyarországon a szalmaház építési technológiája ÉME engedéllyel rendelkezik, mely tulajdonosa a Ceredom Kft. A lakcímke-energiatanúsítványa A, A+.

A technológia

A szalmaház építési technológiája egyszerű: néhány szakmunkát leszámítva több munkafázist sajátkezűleg is elvégezhetünk. Az alapozásra felépítjük a ház favázát, majd a vázat kitöltjük a kötésben felfalazott szalmabálákkal, természetesen kihagyva a nyílászárók helyét. Egyes szalmabálákat természetszerűleg méretre kel szabni, ezt is elvégezhetjük magunk. A falat mindkét oldalán rabichálóval borítjuk, majd több rétegben vályoggal, sárral bevakoljuk. Az épületgépészeti megoldások természetesen a körülményeknek megfelelőek kell hogy legyenek, ezek azonban semmilyen "extra" megoldást nem igényelnek.

A költségek

Az építkezés költségei az adott konkrét viszonyoktól illetve az egyéni igényektől függően lehetnek valamivel olcsóbbak vagy valamivel drágábbak mint egy ugyanolyan hagyományos épületé. Azonban nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy jelen gazdasági viszonyok között nagyjából azonos költségszintről beszélhetünk.

A ház olcsósága elsősorban az üzemeltetés során jelentkezik: például jelentős a fűtésköltség-megtakarítás, valamint lehetőség van alternatív energiaforrások alkalmazására is (szélkerék, napkollektor). Ezen túl a karbantartás költségei is olcsóbbak, már csak annak okán is, hogy gyakorlatilag mindent szakember nélkül, magunk is elvégezhetünk.

A ház paraméterei

A szalmaház jó szigetelő, minden tekintetben. Kiváló hangszigetelő, a légtér páratartalmát is ideális szinten tartja. Hőszigetelő-képességének köszönhetően fűtésigénye 2-3-szor kisebb, mint egy régebbi hagyományos épületé. A szakszerűen bevakolt szalmafal gyakorlatilag nem tűzveszélyes. A rágcsálóktól és a rovaroktól sem kel tartani, a vakolat őket is távol tartja. Mindemellett a szalma sem a rovarok, sem a rágcsálók számára nem emészthető táplálék, így nem is vonzza őket (szemben például a szénával).

Ellenvélemények

Magyarországon még nem kellően elterjedt technológia, így a piac még idegenkedik tőle, ezért nem biztos, hogy gazdaságosan lehet értékesíteni a megépült ingatlant. Kevés a szakember, kivitelezéssel jelenleg csak egy cég foglalkozik az országban. Mivel a szalmaépületek még újak, ezért a karbantartási tapasztalat is kevés még Magyarországon - bár ezek az ismeretek beszerezhetőek tengerentúli szaklapokból, internetes forrásokból.

Forrás: 7HÁZ