EU társadalom és jog
A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
A jövőben, ha a sci-fi filmek jóslatai valóra válnak, az emberiség az űrbe indul, hogy aszteroidákból bányásszon ki értékes fémeket – vagy azért, hogy meggazdagodjon, vagy azért, hogy felkészüljön a gépek elleni lázadásra.
Egy friss tanulmány szerint azonban ennél jóval egyszerűbb lehetőség is kínálkozik: magán a Holdon is hatalmas mennyiségű nemesfémek lehetnek, írja az IFLSCIENCE.
hirdetés
A gondolatmenet meglehetősen egyszerű. Ha valaha is felnéztél a Holdra, észrevehetted, hogy kráterek borítják. Egy 2020-as kutatás például több mint 109 000 új krátert azonosított égi kísérőnk középső és alacsonyabb szélességi körein. Ezeket a becsapódásokat meteoritok, aszteroidák vagy üstökösök okozzák, amelyek a hangsebességnél is gyorsabban ütköztek a felszínbe. A becsapódások típusa és ereje az objektum méretétől, sebességétől és sűrűségétől, illetve a felszín típusától függ – magyarázza a NASA.
De míg sokan sajnálkozva néznek a „sokszor megsebzett” Holdra, egy űrbányász szemével nézve ezek az ütközések valódi aranybányát jelentenek – szó szerint. Az új kutatás szerint ugyanis számos kráter mélyén kereskedelmi szempontból is kitermelhető mennyiségű nemesfém található.
A kutatók – élükön Jayanth Chennamangalam független csillagásszal – a 2014-es, Martin Elvis vezette kutatás módszertanát vették alapul, amely a Föld-közeli kisbolygók fémkészletét próbálta felbecsülni. Ezúttal azonban azt vizsgálták, hogy a Hold felszínébe csapódó aszteroidák milyen arányban hozhatnak magukkal fémeket, és ezek közül hány maradhat a felszín közelében, bányászható formában.
A számítások szerint nagyjából 6500 kráter tartalmazhat olyan mennyiségű platinacsoportbeli nemesfémet, amely gazdaságosan kitermelhető. Ha az 1 kilométeres átmérőt vesszük küszöbértéknek, a potenciálisan fémhordozó kráterek száma még magasabb. Még konzervatívabb becslések szerint – például az 5 km-es átmérő alapján – is sokszoros az ilyen kráterek száma a Föld körül keringő, érctartalmú kisbolygókéhoz képest.
Mindez azt jelenti, hogy lehet, több értelme és haszna lenne a Holdba csapódott aszteroidákat bányászni, mint azokat, amelyek még mindig a Nap körül keringenek. Chennamangalam szerint a Hold krátereiben rejlő nemesfémek értéke akár az 1000 milliárd dollárt (vagyis ezermilliárd dollárt) is meghaladhatja.
„Ma az asztronómia elsősorban a kíváncsiság kielégítését szolgálja” – mondta a kutató a New Scientistnek. „Kevés közvetlen gyakorlati haszna van, és főként állami pénzből finanszírozzák, így ki van téve a politikai széljárásnak. Ha azonban sikerül pénzzé tenni az űrbeli nyersanyagokat – legyen szó a Holdról vagy kisbolygókról –, akkor a magánszektor is hajlandó lesz komolyan befektetni a Naprendszer felfedezésébe.”
Az új eredmények új lendületet adhatnak a Hold gazdasági célú feltérképezésének – és talán a következő évtizedek űrversenye már nem csak a zászlókról fog szólni, hanem a bányászati jogokról is.
Kapcsolódó anyagok:
A NASA űrhajót indít a világgazdasághoz képest 75 ezerszer többet érő aszteroidához
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Alex Andrews: pexels
