A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
A múlt héten három apró ausztrál műhold égett el a Föld légkörében, ami komoly problémát jelent, adott erről hírt a The Conversation.
Mint ismeretes, a Föld körüli pályán alacsonyan keringő műholdak folyamatosan közelebb kerülnek a felszínhez, ami végül az atmoszférában való elégésükhöz vezet életciklusuk befejeztével. Azonban ezek a kocka műholdak (CubeSat-ok), Binar-2, 3 és 4, a tervezettnél jóval hamarabb léptek be a légkörbe, mindössze két hónapig maradtak fent, az előre várt idő harmadáig. Ez jelentősen csökkentette a tudományos kísérletekre és az új rendszerek tesztelésére a rendelkezésre álló időt, azaz így a műholdak küldetése kudarcba fulladt.
Miért olyan aktív a Nap?
A napaktivitás olyan jelenségeket foglal magában, mint a napfoltok, napkitörések és a napszél – ez utóbbi töltött részecskék áramlata, amely a Föld felé halad. Ez a tevékenység a Nap változó mágneses mezőjének az eredménye, amely körülbelül 11 évente teljesen átfordul, e ciklus közepén a napaktivitás a legintenzívebb. Bár a ciklus ismert, az egyes naptevékenységek előrejelzése bonyolult feladat, mivel a dinamikája összetett, így a napelőrejelzés még gyerekcipőben jár. Az elmúlt hónapokban a naptevékenység mutatói több mint másfélszer magasabbak voltak, mint amit a tudósok a jelenlegi, 25. ciklus ezen szakaszára vártak.
Az űridőjárás hatása
Az űridőjárás a Föld atmoszféráján kívülről érkező környezeti hatásokat jelenti (többnyire a Napból), amelyek sokféleképpen befolyásolják életünket. A legnyilvánvalóbb jelenség az aurorák megjelenése. Az elmúlt hónapokban a megnövekedett napaktivitásnak köszönhetően az aurorák sokkal intenzívebbek és közelebb láthatók az egyenlítőhöz, mint az elmúlt két évtizedben valaha.
A magasabb napaktivitás több napkitörést és erősebb napszelet jelent, ami nagyobb fluxust eredményez töltött részecskékből, amelyek károsíthatják vagy megzavarhatják a műholdak elektromos alkatrészeit. Emellett a nagyobb ionizáló sugárzás növeli az űrhajósok és pilóták sugárterhelését, és zavarokat okozhat a nagy távolságú rádiókommunikációban is. A Föld körüli pályán alacsonyan keringő műholdak számára azonban a legjelentősebb hatás az, hogy az extra energia a külső atmoszférába jut, ami kitágul. Ennek következtében az 1 000 km-nél alacsonyabban keringő összes műhold, mint például a Nemzetközi Űrállomás és a Starlink konstelláció, jelentős légellenállás-növekedést tapasztal. Ezek a műholdak azonban a hajtóműveikkel ellensúlyozhatják ezt a hatást, de ezek a pályakorrekciók igen költségesek.
A Föld körüli alacsony pályán sok egyetemi műhold, például a Binar CubeSat-ok is megtalálhatók. Ezek a kisműholdak ritkán vannak ellátva olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik a magasságuk beállítását, így teljesen ki vannak téve az űridőjárásnak.
Mi történt a Binarral?
A Binar Space Program a Curtin Egyetemen működő műholdkutatási program, mely a Naprendszer kutatása, jobb megértésére céljából jött létre. A program első műholdja, a Binar-1, 2021 szeptemberében indult, amikor a 25. napciklus kezdetén a napaktivitás viszonylag alacsony volt. Ebben a környezetben a tíz centiméteres kockaműhold 420 km-es magasságban indult el, és teljes 364 napig maradt pályán. A következő küldetés, a Binar-2, 3 és 4 esetében a CubeSat-ok várhatóan hat hónapig maradtak volna fenn, ehelyett mindössze két hónapot bírtak ki, mielőtt elégtek.
Bár a CubeSat küldetések viszonylag olcsók, egy küldetés idő előtti befejezése mindig költséges. Ez még inkább igaz a kereskedelmi műholdak esetében, ami az űridőjárás-előrejelzés pontosabbá tételét teszi szükségessé. A jó hír ugyanakkor az, hogy a Nap nemsoká ismét nyugalmi állapotba kerül. Annak ellenére, hogy a jelenlegi napaktivitás váratlanul magas, valószínűleg 2026-ra ez csillapodni fog, és 2030-ra visszatérhet egy minimális szintre. A Binar-2, 3 és 4 idő előtti vesztése sajnálatos esemény, de a tudósok már elkezdtek dolgozni a jövőbeli küldetéseken, melyek várhatóan sokkal kedvezőbb űridőjárási körülmények között fognak megvalósulni.
Kapcsolódó anyagok:
A sarki fény súlyos károkat okozhat az elektromos hálózatokban
A nyitókép csak illusztráció, forrás: PIRO képe a Pixabay -en.