Globális élelmiszerválság: Soha nem látott éhínség törhet ki Afrikában

A világ szegényebb országai súlyos élelmiszer-ellátási gondokkal küszködnek. Csak a fejlett országok segítségében bízhatnak.

Oroszország és Ukrajna békeidőben a világgazdaság legjelentősebb mezőgazdasági exportőrei. De a konfliktus ezt a szektort is megbolygatta, és további hatásként katasztrófaközeli állapotokat okoz Afrikában. A szegény országok komoly humanitárius válsággal néznek szembe, ellentétben a Nyugattal, amely eddig képes volt finanszírozni a kialakult inflációt.

Oroszország 30, Ukrajna 20 százalékát adta az elmúlt három évben a globális búza- és kukoricaexportnak. Most viszont a háború miatt Ukrajnában a vetési munkálatok elmaradtak, Oroszország pedig kitaszítottja lett a világgazdaságnak, exportlehetőségei korlátozottak. A problémát tovább tetézi, hogy az Egyesült Államokban komoly veszély van az ez évi termelési hozam jelentős visszaesésére.

Oroszország és Ukrajna a háború előtt jelentős gabonaszállítói voltak Afrikának, és most a konfliktus élelmiszerválságot okoz szinte az egész világon, de főként a nyugati államoknál jóval szegényebb térségekben. 

AFRIKA LAKOSSÁGÁNAK EGYNEGYEDE ÉLELMEZÉSI VÁLSÁGGAL NÉZ SZEMBE A SÚLYOS ASZÁLY, AZ OTTANI HÁBORÚK ÉS VLAGYIMIR PUTYIN INVÁZIÓJA MIATT.

Az ENSZ szerint Szomália lehet az egyik legsúlyosabban érintett ország. Ha az élelmiszerárak tovább fognak emelkedni, akkor az év közepére akár éhínség fenyegethet. A térségben az esőzések a negyedik egymást követő szezonban is elmaradnak a várakozásoktól, és jelenleg a nemzetközi segélyszállítmányok is akadoznak. A humanitárius szervezetek szerint március eleje óta mintegy 800 000 szomáliai hagyta el az otthonát élelem- és vízhiány miatt – az év végére pedig 1,4 millió öt év alatti szomáliai gyermek lehet alultáplált. Ha a fejlett országok nem tesznek semmit, és az ukrán válság elhúzódik, a szakértők szerint katasztrófa lesz.

A Világélelmezési Program (WFP) számításai szerint jelenleg 149 millió dollár (több mint 51 000 milliárd forint) hiányzik a szervezet büdzséjéből – derül ki a Wall Street Journal elemzéséből. Petroc Wilton, a WFP szomáliai szóvivője szerint jelenleg azt vizsgálják, hogy honnan vegyenek el erőforrásokat:

Rangsorolnunk kell a segítségnyújtásokat. Ez lényegében azt jelenti, hogy az éhezőktől veszünk el, hogy más éhezőket etessünk. Van Szomáliában olyan gyerek, aki szó szerint csont és bőr, kilátszódnak a bordái.

Az ENSZ adatai szerint Szomália általában búzájának 49-59 százalékát Ukrajnából, további 33-43 százalékát Oroszországból szerzi be. De más hagyományos élelmiszer-exportőrök is csökkentették a tengerentúli eladásaikat, hogy az ukrajnai válság idejére biztosítsák a saját belföldi ellátásukat.

Az afrikai segélyszervezetek nem akarják lekicsinyelni az ukránok humanitárius szükségleteit. Ugyanakkor attól tartanak, hogy a világ fejlett országai, akik eddig adományoztak, most az európai háborúra koncentrálnak, és figyelmen kívül hagyják Afrikát. A Vöröskereszt az idei évre 1 milliárd dollárt (több mint 345 milliárd forintot) irányzott elő a kontinensen végzendő munkáira, de további 800 millió dollár (több mint 276 milliárd forint) hiányzik a számításaik szerint. A segélyszervezetek arra figyelmeztetnek, hogy

AZ ÉHÍNSÉG VÉGÜL NEMCSAK SZOMÁLIÁT FOGJA ÉRINTENI, HANEM ÁTTERJEDHET MALIRA VAGY MÁS ORSZÁGOKRA IS.

A nyugat-afrikai országokban ráadásul az al-Kaidával és az Iszlám Állammal is élet-halál harcot kell folytatni, sőt a szárazsággal is meg kell küzdeni.

Globális élelmiszer-drágulás van

Miközben Putyin csatatérré változtatta Ukrajnát, egyúttal globális élelmiszer-vészhelyzetet teremtett. Felhajtotta a búza, a kukorica, a szójabab, a műtrágya és a napraforgóolaj árát is.

A GAZDAGABB, FEJLETT ORSZÁGOK FEL TUDJÁK VENNI A HARCOT A HIRTELEN ÁREMELKEDÉSSEL, DE AZ INFLÁCIÓ HATÁSAIT A NYUGATI EMBEREK IS MEGÉRZIK.

Mivel Ukrajna és Oroszország a háború előtt állattenyésztésre szánt takarmányt és műtrágyát is exportált, az elkövetkező hónapokban nemcsak a mezőgazdasági termékek ára fog emelkedni, hanem a húsárué is.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteki jelentése szerint az élelmiszer-alapanyagok világpiaci ára márciusban jelentős mértékben tovább emelkedett. A FAO élelmiszerár-indexe – ez a mérőszám az általánosan forgalmazott élelmiszeráruk nemzetközi árváltozásait követi – 12,6 százalékkal emelkedett februárhoz képest úgy, hogy akkor már elérte a legmagasabb szintet az index 1990-es bevezetése óta. Az eddigi legmagasabb szint egyértelműen az orosz–ukrán háború hatása.

A LEGUTÓBBI MÉRÉS SZERINT AZ ÁRAK 33,6 SZÁZALÉKKAL MAGASABBAK VOLTAK, MINT 2021 MÁRCIUSÁBAN.

A FAO gabonaárindexe márciusban 17,1 százalékkal ugrott meg februárhoz képest. A búza világpiaci ára 19,7 százalékkal emelkedett a hónap folyamán. A kukorica 19,1 százalékos árnövekedést könyvelhetett el. A FAO árindexe a növényi olajra nézve 23,2 százalékkal emelkedett. A cukor indexe 6,7 százalékkal emelkedett februárhoz képest. A tejé pedig 2,6 százalékkal emelkedett az ezt megelőző hónaphoz képest.

Erre az évre a FAO 469 millió tonnára csökkentette a világ gabonakereskedelmére vonatkozó előrejelzését, ami a 2020/21-es szinthez képest további esést jelent. A várakozások szerint azonban az Európai Unió és India növeli a búzaexportját. Argentína, India és az Egyesült Államok pedig feltehetően több kukoricát fog szállítani, ezzel részben kompenzálva a kirobbant háború miatt kialakult exportkiesést