A világ legtöbb részén a klímaváltozás negatív hatásai, az aszály, elsivatagosodás, áradás és az elviselhetetlen hőség fenyeget, amely hatalmas régiókat tehet lakhatatlanná, és óriási népmozgásokat indíthat el a világ számos térségében. Néhány ország számára azonban az éghajlatváltozás páratlan lehetőséget kínál, mivel a bolygó korábban leghidegebb régiói mérsékeltebbé válnak.
Míg az előrejelzések szerint az Egyesült Államokban, Európában és Indiában csökkennek a mezőgazdasági termések, addig Oroszországban várhatóan az elkövetkező évtizedekben a melegedő hőmérséklet és a hosszabb vegetációs időszak fokozza a növénytermesztést.
OROSZORSZÁG, KANADA ÉS SKANDINÁVIA NEMCSAK A MEZŐGAZDASÁGI SZEKTOR BŐVÜLÉSE MIATT, HANEM AZ OLVADÓ JÉG UTÁN AZ ÉSZAKI-SARKKÖRÖN ÁLLANDÓSULÓ ÚJ HAJÓZÁSI ÚTVONALAKNAK KÖSZÖNHETŐEN IS AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS GYŐZTESE LEHET.
Azonban egyesek szerint a hatalmas, kihasználatlan és melegedő szibériai régiójának köszönhetően egyetlen ország sem állhat jobb helyzetben az éghajlatváltozás kiaknázására, mint Oroszország.
Ezért van jobb helyzetben Oroszország a Föld többi északi államánál
Kétségtelen, hogy Kanada és a skandináv országok is profitálnak a hőmérséklet emelkedéséből, de egy fontos körülmény miatt Oroszország kiemelt figyelmet érdemel: a Föld legnagyobb területű országa sokkal több földdel bír bármely más állammál. Egy orosz tanulmány becslése szerint
A PERMAFROSZT - AZAZ AZ ÁLLANDÓAN FAGYOTT SZIBÉRIAI TALAJ - OLVADÁSA 2080-IG 2 MILLIÓ NÉGYZETKILOMÉTERT SZABADÍT FEL SZIBÉRIÁBAN A MEZŐGAZDASÁGI MŰVELÉS SZÁMÁRA.
Ez közel 1,3 milliárd hektár. Összehasonlításképpen az Egyesült Államokban nagyjából 897 millió hektáron gazdálkodnak.
Egy amerikai külpolitikai szakértő szerint Oroszország a jövőben potenciálisan uralhatja a világ mezőgazdasági termelését, mert az emelkedő hőmérséklet károsítja az amerikai mezőgazdasági termést, míg ugyanez Oroszországnak előnyt jelenthet.
A kontinensnyi ország már most növekvő mezőgazdasági hatalom. 2000 és 2018 között mezőgazdasági exportja mintegy 16-szorosára nőtt, és nemrégiben a világ legnagyobb búzaexportőre lett. Rengeteg kínai tőke is befolyik a mezőgazdaságba, különösen szójabab termesztésére és sertésfarm-beruházásokra.
Az ország keleti felében nagy átalakulás zajlik. Míg a föld túlnyomó többségét évszázadokig lehetetlen volt megművelni - csak a legdélibb szakaszok a kínai és a mongol határ mentén voltak termők -, ez mára megváltozott. A húsz évvel ezelőtti májusi, tavaszi olvadás helyett most már áprilisra csupasz a talaj.
KELET-OROSZORSZÁGBAN A VAD ERDŐK, MOCSARAK ÉS GYEPEK LASSAN ÁTALAKULNAK RENDEZETT SZÓJABAB-, KUKORICA- ÉS BÚZAÜLTETVÉNYEKKÉ.
Ez a folyamat pedig valószínűleg felgyorsul a jövőben.
Nem lesz egyszerű búzamezővé alakítani Szibériát
Ugyanakkor a helyzet korántsem ennyire egyszerű. Az éghajlatváltozás ugyan átalakítja a globális mezőgazdaságot, de ehhez - részben a termelés átalakulásával összefüggésben - a várakozások szerint komoly népmozgások kapcsolódnak majd.
HABÁR AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HAT ÉVTIZED MÚLVA 1,3 MILLIÁRD HEKTÁRNYI SZIBÉRIAI FÖLDET TEHET GAZDÁLKODÁSRA ALKALMASSÁ, OROSZORSZÁG TÁVOL-KELETI TÉRSÉGÉNEK NÉPESSÉGE JELENLEG CSÖKKEN, ÉS MOSZKVÁNAK EGYELŐRE KEVÉSBÉ SIKERÜLT VONZÓVÁ TENNI AZ ODATELEPÜLÉST AZ ORSZÁG MÁS RÉSZEIN ÉLŐK SZÁMÁRA.
Oroszország pedig jelenleg inkább tartózkodik attól, hogy külföldről érkezők népesíthessék be ezeket a vidékeket, akikre a mezőgazdasági termelési folyamatokat később rá lehet bízni.
A szibériai agrárforradalom kapcsán a szkepticizmusnak további oka is van: a felolvadó területek talajminősége korántsem egyenletes, talajszerkezetük erősen változó, rengeteg az élősködő rovar, szúnyog, és az egyik nagy félelem szerint a permafroszt eltűnésével korábban nem is ismert, veszélyes kórokozók is elszabadulhatnak.
Van jövője a térségnek, de egyelőre nem tudni, milyen
Ugyanakkor Szibéria térsége az orosz ipari nyersanyagtermelés megkerülhetetlen régiója, ahol rengeteg arany, gyémánt és más értékes ásvány lapul a földben. Ezért nem meglepő, ha a mezőgazdaság leendő sikerét a bizakodó elemzők is Szibéria átformálódó térségéhez kapcsolják.
AZ ÉSZAKI-SARKI TENGERI JÉG FOLYAMATOS OLVADÁSA ÚJ HAJÓZÁSI ÚTVONALAT NYIT MEG, ILLETVE ÁLLANDÓSÍT, AMELY AKÁR 40 SZÁZALÉKKAL IS LERÖVIDÍTENÉ A DÉLKELET-ÁZSIÁBÓL EURÓPÁBA VEZETŐ TRANZITIDŐKET, ILLETVE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBA TARTÓ UTAZÁSI IDŐT IS.
Néhány kivételtől eltekintve Oroszország legnagyobb városai és a legfontosabb katonai bázisok is sokkal kevésbé kitettek a tengerszint emelkedése miatti áradásoknak, mint például az Egyesült Államok, vagy Afrika és Ázsia számos települése. Ráadásul a hőmérséklet-emelkedésből származó energiamegtakarítás is további ösztönzést jelenthet a gazdaság felpörgetésére Szibériában.
Többen máris úgy vélik, hogy az elkövetkező évtizedekben komoly geopolitikai hatásai lesznek az oroszországi gabona- és szójatermelés növekedésének.
UGYANAKKOR A TÉNYLEGES KIMENETEL ENNÉL VALÓSZÍNŰLEG SOKKAL ÁRNYALTABB LESZ,
hiszen a globális felmelegedés járulékos következményei - ahogy összeállításunkban imént bemutattuk - teljesen nem kiszámíthatóak, és nem is feltétlenül csak kedvezőek.
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat!
Kapcsolódó anyagok:
A FELMELEGEDÉS MIATT JELENNEK MEG TITOKZATOS LYUKAK SZIBÉRIÁBAN
TOP 5
