Magyar többségi tulajdonba kerülhetnek a hazai Tesco-lánc áruházai

Gyorsulni látszik az az évek óta emlegetett iparági fordulat, miszerint a magyar piacon a legtöbb üzlettel és legnagyobb bevétellel rendelkező multinacionális szereplő, a Tesco áruházlánc búcsúzni készül Kelet-Közép-Európától – ezt egy, a londoni tőzsdén megjelent friss elemzői vélekedés feltételezi, amit idézett a magyar sajtó is.

Állítólag már osztanak-szoroznak Londonban

A lengyel Gazeta.pl portál által közölt értesülés szerint, amit a német Lebensmittel Zeitung írt meg, Londonban újra átvizsgálják a multivállalat régiós működését, s a tőzsdei elemzők szerint ennek lehet az eredménye a további karcsúsítás.

A folyamat idén a 301 áruházat, elosztóközpontot és az ottani székhelyet jelentő lengyel üzletág felszámolásával már megkezdődött.

A német sajtó szerint a brit lánc régiós vállalkozásait a Schwarz-csoport veheti át, ehhez tartozik a hazánkban is népszerű diszkonthálózat, a Lidl, illetve a jó néhány országban több mint ezer bolttal rendelkező németországi Kaufland üzletlánc. A brit Tesco sajtóirodája cáfolta ezeket a feltételezéseket.

Inkább hazai kézben

A Magyar Nemzet megtudta: a pandémiás helyzetben átalakult befektetői-piaci viszonyokban jelenleg külföldről és hazánkból is több vevő érdeklődik a Tesco kelet-közép-európai áruházai, logisztikai bázisai iránt. A Tesco Europa kivonulásával ugyanis az egyes országokban (Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, valamint Lengyelországban, ahol már értékesítették a hálózatot) túlságosan nagy piaci rést hagyna maga után a vállalat. Ez még úgy is érvényes kijelentés, hogy a Tesco globális piaci jelenlétében mindössze két százalékot képviselnek a lengyelen kívüli régiós leányvállalatok.

Arra azonban kicsi az esély, hogy a Tesco több mint kétszáz magyarországi üzletének átvételével a fogyasztási cikkek kereskedelmében olyan cég nyerjen túlságosan nagy teret, amely már meghatározó arányban van jelen a hazai piacon. Mégpedig azért, mert a nagy szereplők összeolvadását a magyar és az uniós versenyjogi szabályok alapján ítélik meg.

A lap úgy tudja, továbbra is az a szándék, hogy a hazai kiskereskedelemben a magyar tulajdon kerüljön többségbe, és ezzel a lakosság napi szintű élelmiszerkiszolgálása minden helyzetben zavartalan és országszerte mindenütt garantált legyen.

A Covid–19-járvány teremtette helyzet is rámutat annak fontosságára, hogy a lakosság semmilyen körülmények között ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe az élelmiszerpiacon, azaz a beszállítói források, az áruelosztás és -beszerzés, a logisztikai háttér összességében magyar területen koncentrálódjon.

Kérdésessé váltak a tervek

A Magyar Nemzet szerint létezik egy vészforgatókönyv, amely a Covid–19-járvány miatt veszteségessé vált kelet-közép-európai Tesco Europa eladása mellett szól, és amelyben a korábbi években jól teljesítő magyar leányvállalat értékesítése is szerepel. Ezt a londoni anyacégnél a kockázatelemzők egyre inkább támogatják, mivel az új számítások szerint a diszkontok által elhódított magyarországi kereskedelemben 2020-ban bevezetett szektorális adó végképp ellehetetleníti az átalakított hipermarketekre szóló üzleti tervekben előírt profit megtermelését – közölték a Magyar Nemzettel a Tesco londoni központjából. Hozzátették, hogy már a Tesco Bank, a cég pénzügyi szolgáltató vonala is veszteséget termel. A lap forrásai szerint a kiszivárgott átvilágításmár a vevőjelölteknek készül, amelyek európai piaci befektetői csoportok.

A Magyar Nemzet szerint itthon nincs a kormány napirendjén a kiskereskedelem legnagyobb foglalkoztatója, a stratégiai partnerként jegyzett Tesco áruházlánc értékesítése, ami azt jelenti,

nem kell attól tartani, hogy rövid időn belül változna a vállalat egységei által érintett területek ellátottsága.

A 2010-es különadó mintájára – a hazai gazdaság védelmében – a mostani Covid-járvány miatti válságra válaszul a nyár elején ismét bevezetett sávos kereskedelmi adó ugyanakkor valóban érzékenyen érintheti az elmúlt években globálisan folyamatosan piacot veszítő áruházláncot. Annak ellenére is, hogy hazánkban diszkontosították a hipermarketeket, így próbálva lépést tartani a megváltozott fogyasztási szokásokkal.

A sikeresnek bizonyult racionalizálás azonban a főként a vírussal még inkább háttérbe szorult nagy alapterületű, városszéli eladóterekkel rendelkező áruházláncnál már nem hozza a várt eredményt, miközben az online kiszállítás csúcsra futott, noha ebben a szegmensben is erős verseny alakult ki. Az az elkövetkező időszak kérdése, hogy Londonban milyen megoldást találnak a tőzsdei vállalat korábban több milliárd forintos nyereségének pótlására és a keletkezett veszteségek felszámolására, amely a pandémiás folyamatokkal immár az eladósorban lévő leányok élére repítette a kereskedelmi szereplőt.

Mi lesz a magyar vállalattal?

A magyar leánycég fenntartása amiatt sem érheti meg a brexiten átesett angol tőzsdei cégnek, mert az Európai Bíróságon elvesztette a magyar állam ellen még 2010-ben indított különadópert, ami azzal jár, hogy a 2013-ig befizetett hárommilliárd forint körüli adó összegét sem igényelheti vissza. Hazánkban az idén ismét az egyik legnagyobb befizető lett a szektorális adó kötelező teljesítésében.

A lap szerint a Tesco az elmúlt időszakban több javaslatot is eljuttatott a kereskedelem kormányzati képviselőihez, amelyben a különadó rendszerének nagy cégek számára kedvezőbb átalakítását javasolják. A nemrégiben bevezetett új közteher feltételeit azonban 2021 végéig nem tervezik megváltoztatni a jogalkotók– írja a lap.

Ennek kapcsán nemrégiben a Magyar Nemzettel a Tesco Globál Áruházak Zrt. azt közölte, hogy folyamatosan a hatékony működésre törekednek, ugyanakkor a nagyméretű áruházak méretoptimalizációja befejeződött, az eddigi stratégiájuk pedig nem változott.

"Eddig is folyamatosan reagáltunk arra, ahogy a vásárlói szokások változnak. A koronavírus okozta helyzet a fejlesztések intenzitását, ütemét gyorsította fel. Az elmúlt két hónapban a Tesco Közép-Európában megduplázta online kiszállítási kapacitását. Magyarországon pedig májusban jelentettük be, hogy három új nagyvárossal és vonzáskörzetükkel bővült a szolgáltatás" – jelezte a vállalat.

Annak kapcsán, hogy a kereskedelmi adó befolyásolja-e az itteni működésüket, azt válaszolták: „Az adómértéket törvény szabályozza. A Tesco elkötelezett magyar üzletága fejlesztése iránt. Továbbra is az a cél, hogy egyfelől az alapcsatornákba, a hipermarketekbe történjenek befektetések, másrészt a kényelmi és online kiszállításban."

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat! 

Kapcsolódó anyagok: 

EGY MILLIÁRD MŰANYAG CSOMAGOLÁST VON KI A FORGALOMBÓL A TESCO

Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: wikipedia