Csak a hibátlan és az egyforma méretű zöldség vagy gyümölcs adható el a fogyasztóknak? A kereskedők, így pl. a szupermarketek, bármilyen hihetetlen is, de ezt állítják.
Ez a kérdést boncolgatja a Friss és máris a szemétben (Taste the Waste) c. film is, mely bemutatja pl. a krumpli-termesztés kapcsán, hogy a termelőtől a burgonya felét azért nem veszi át a kereskedő Németországban, mert az vagy kicsi, vagy nem megfelelő alakú. Nincs ez azonban másképp más zöldségek vagy gyümölcsök esetében sem, a kereskedők szerint ugyanis a terménynek pont egyforma méretűnek és alakúnak kell lennie, különben nem adható el a „finnyás” fogyasztónak.
E felfogás kapcsán pár éve még azt is kezdeményezték az EU illetékes szervei előtt, hogy hozzanak olyan jogszabályokat, melyek által csak a standardok lesznek felvásárolhatók és értékesíthetők az Unióban. Szerencsére ez az uborka projektként elhíresült javaslat elbukott, hisz nonszensz lenne csak azért kidobni a termények egy részét, mert azok nem „hibátlanok”, így pl. a görbére sikeredett, azaz nem egyenes uborkákat.
Sokan, még a gyakorlottabb hírolvasók sem tudják, - bár ez kiderül a fentebb hivatkozott filmből -, mekkora mennyiség is landolt a szemétben a kereskedők gyakorlata miatt az elmúlt években, évtizedekben, mely ellen tavaly az egyik szupermarketlánc, a francia Intermarché kampányt kezdeményezett. A cég szerint a ronda zöldségek és gyümölcsök éppen olyan finomak és táplálóak, akár a hibátlan társaik, így azokat is fogyasztani kell, különben kidobva semmi mást, csak a hulladékhegyeket növelik. Ez az élelmiszerpazarlás pedig teljesen értelmetlen, egy „normális” világban pedig fenn sem tartható, főleg akkor, amikor az adott országban sok ember éhezik, vagy nem táplálkozik megfelelően.
A kampány, mondanom se kell, rendkívül sikeressé és népszerűvé vált Franciaországban, melynek mintájára más kereskedők, illetve más országok is belevágtak hasonló kezdeményezésbe, így Európában pl. Németország és Ausztria mellett Svájc, Anglia és Portugália is, a tengerentúlon pedig Amerika, Kanada és Ausztrália.
Hogy Magyarországon mennyi élelmiszer kerül a szemétbe csak azért, mert a kereskedők finnyásak, nem tudjuk, mint ahogy arról sem tudunk, hogy indult volna-e hasonló kampány kicsiny hazánkban. Azt azonban tudjuk, hogyha nem vásárolunk szupermarketekben, csak a termelő piacokon, - vagy a zöldséget és a gyümölcsöt a saját kiskertünkben állítjuk elő -, általában pont akkora mennyiséget veszünk vagy termesztünk, mint amit el is fogyasztunk. E szempont szerint pedig teljesen mindegy, maradva a fenti két példánál, hogy mekkora vagy milyen alakú a krumpli vagy az uborka.
Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó cikkeink:
90 SZÁZALÉKBAN CSAK LOPOTT ÉLELMISZEREKEN ÉLEK
HOGY NE MENJEN VESZENDŐBE ANNYI ÉLELMISZER, SEGÍTSD AZ ÉLELMISZERBANK MUNKÁJÁT!
KISKERESKEDŐK AZ ÉLELMISZER-PAZARLÁS ELLEN
PÉNZ ÉS PAZARLÁS NÉLKÜL ÉLNI – GONDOLKODÁS A FENNTARTHATÓSÁG JEGYÉBEN
LEJÁRT TERMÉKEKBŐL MILLIOMOS IS LEHET
Forrás: maga a videó
TOP 5
