Feltámaszthatók lesznek a cukorgyáraink?

Két éven belül megnyílnak a kapuk a hazai cukoripar előtt. Az uniós cukorkvóta kivezetésével akár a többszörösére is növelhetnénk a jelenlegi százezer tonnás éves termelést. Mindehhez azonban számos beruházásra lenne szükség. Az agrártárcához több fejlesztési javaslat is érkezett, komoly szakmai befektető azonban egyelőre nem jelentkezett.

Bár az uniós cukorkvóta 2017-es megszűnésének köszönhetően jelentősen növelhetné hazánk a cukorgyártást, a jelenleg egyedül működő kaposvári cukorüzem nem valószínű, hogy ugrásszerűen növeli a termelést. A Földművelésügyi Minisztériumtól (FM) úgy tudjuk, hogy a közelmúltban számos cukorgyár fejlesztési javaslata érkezett meg a tárcához. Látókörbe került például a hét éve bezárt szerencsi gyár újraindítása is.

Korábban Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter nyilatkozott úgy, hogy bízik abban: a jó néhány évvel ezelőtt, az uniós cukorgyártási szabályozás miatt lebontott Szerencsi Cukorgyár ismét működhet majd. – Most, amikor az uniós akadályok elhárultak, lehetőség nyílhat arra, hogy újra cukorgyárak épülhessenek Magyarországon. Szerencs az első körben lehet – jelentette ki. Szavai szerint a cél az, hogy a magyar piacot magyar cukorral lássuk el, ne kelljen importra szorulnunk.

Az FM szerint a szerencsi helyszín mellett szól többek közt a munkahelyteremtés, a rentábilis cukorrépa-termesztésre alkalmas termőterületek közelsége, a cukorgyártás hagyományai, valamint a helyszín infrastrukturális adottságai is. Bár több megkeresés is érkezett az elmúlt évek alatt a tárcához, a beruházás nagyságának megfelelő tőkével rendelkező szakmai befektetőről ugyanakkor jelenleg nincs tudomásuk. A majdani fejlesztéseket nagyban befolyásolhatják a piaci folyamatok. Az uniós cukorágazat jelenleg nehézségekkel küszködik, amelynek fő oka a cukor világpiaci – és az unió közös piacán mért – árának folyamatos csökkenése. Sok helyen a kvótán felül termelt cukor miatt jelentős készletek halmozódtak fel, a tavalyi év ugyanis rekordmértékű cukorrépa termést hozott.

A kvóták kivezetése amellett, hogy feloldja a korábbi korlátozásokat, nagyobb piaci versenyt hoz az unióban. Az Európai Bizottság elemzése szerint 2017 után a cukorrépa-termesztés elsősorban azokra az országokra koncentrálódik majd, ahol alacsonyabb termesztési-termelési költségek mellett magasabb hozamot lehet elérni. Egy tervezett cukorgyár versenyképességét elsősorban a 2017 után kialakuló uniós cukorárak befolyásolhatják. Az árszint a szerződéses feltételek és a termelési kedv szempontjából is döntő jelentőségű lesz, mivel a cukorrépáért fizetendő minimum répaárat is eltörli az unió.

Az FM becslései szerint az uniós cukorkvóta kivezetésével a hazai termelés növelése kedvező piaci viszonyok esetén első körben a meglévő cukorgyártó kapacitás teljes kihasználásával valósulhatna meg, ezt követhetnék az új fejlesztések, amelyek volumene jelenleg nem becsülhető. Az esetleges állami szerepvállalás lehetőségét akkor tudja majd mérlegelni az agrárkormányzat, ha ismertek lesznek a 2016– 2017-es cukorgazdasági év utáni szabályozási környezet részletszabályai és a várható piaci körülmények.

Szakmai szereplők szerint nincs reális esélye annak, hogy a hazai cukorgyártás visszakerüljön az évtizedekkel korábbi szintre, új üzemet nyitni pedig egyszerűen nem érné meg. A jelenlegi nagyon alacsony cukorárak mellett a hazai gyártók ugyanis nem tudnák felvenni a versenyt a külföldi termékekkel.

Ismeretes, az állami kézben lévő cukorgyárak többsége 1989 után külföldi tulajdonoshoz került. Az új gyárigazgatók azonban kevésbé voltak érdekeltek abban, hogy itthon hosszú távon virágzó termelőüzemeket alakítsanak ki. A 2004-es EU-csatlakozásunk előtt a hazai gyárak évi négyszázezer tonnányi cukrot állítottak elő, a 2006. július elsején életbe lépett uniós cukorreform részeként Magyarország az éves kvóta háromnegyedéről mondott le. A termelés csökkentésében az uniós támogatások a termelőket és a gyártókat is érdekeltté tették.