Azt hiszi, nem eszik szóját? Pláne génmódosítottat?

2014. március 03

Soha nem fogjuk elfelejteni, amikor a kilencvenes évek elején a világ legborzalmasabb pörköltjében találkoztunk a szójával. Azóta kitalálták a génmódosított szóját is, és anyukánknál sokkal erőszakosabb módon próbálja velünk feletetni az élelmiszeripar.

A világ szójatermelése 1970-ről 2010-re 44 millióról 261 millió tonnára növekedett. A listát közel 100 millió tonnával az USA vezeti, és a szójabab száz évvel ezelőtti kizárólagos termelője, a szóját akkor még gasztronómiai szempontokat is figyelembe véve felhasználó Kína 15 milliós termésével mára a negyedik helyre szorult Brazília és Argentína után. A szójatofuból, a szójaszószból és a miszopasztából állati takarmány, élelmiszer-ipari fehérje és adalékanyag lett, amellyel a legváratlanabb helyeken találkozhat, és a legváratlanabb helyeken eszi meg.

Szóját hazánkban is termesztenek, keveset (35-40 000 hektáron, 1,5–2,5 t termés/ha), és egyelőre nem GMO-t. Attól még nem vagyunk GMO-mentes övezet, mert import génmódosított szója kerülhet az állatok takarmányába és emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekbe is.

A genetikailag módosított szóját 1996 óta termesztik, a világtermelést vezető USA-ban és Argentínában szinte kizárólag genetikailag módosított (GMO) fajtákat találunk, amelyek gyomirtószer-toleránsak és kártevő-rezisztensek. Magyarországra elsősorban Brazíliából – 2003 óta termelnek GMO-szóját – importálunk szóját, tudtuk meg a VM-től. Az unióban a felhasználás 15-30 százaléka GMO-mentes.

0,9 százalék alatt mindent lehet emberi fogyasztásra

A szójatartalmat minden esetben fel kell tüntetni az emberi fogyasztásra szánt élelmiszereken, így ha egy kicsit figyel, könnyen tájékozódhat.

Ha a szójatartalom több mint 0,9 százaléka génmódosított szójából származik, ezt külön fel kell tüntetni a csomagoláson. Abban az esetben, ha ez a génmódosított tartalom nem szennyeződésből ered, hanem direkt így tervezett, az alacsonyabb értéket is jelezni kell.

Hazánkban takarmányokban (az EU-ban 2004-ben oldották fel a tilalmat) engedélyezett a GMO-szóját tartalmazó tápkeverékek etetése, de az ezekből a jószágokból készült termékeken, az általuk termelt tejen, tojáson nem kell feltüntetni ezt a tényt. Egy megkérdezett szarvasmarha-tenyésztő elmondása szerint ez praktikusan – a szója mint takarmánykomponens elterjedtsége miatt – azt jelenti, hogy a GMO-szójás tápon hizlalt húst, tejet, tojást szinte csak vad, egyes ökológiai gazdálkodásból, szabadtartásból, esetleg saját nevelésből származó termékek vásárlásával lehet elkerülni.

A GMO-szóját fogyasztó állatok húsát, tejét, tojását, illetve közvetlenül a GMO-szóját fogyasztó emberekre gyakorolt hatásokról nincsenek megbízható klinikai tesztek. Az esetleges kísérleteket, amelyek a genetikailag módosított élelmiszer negatív hatásait igazolják, rendre kritika éri. A genetikailag módosított szójára szórt gyomirtó hatásával – ezek az élőlények gyomirtó-rezisztensek, ez a genetikai módosítás egyik lényege – kapcsolatban is rendszeresen felmerülnek aggodalmak.

A szója (minden szója, nem csak a GMO) rendszeres fogyasztása – fitoösztrogén-tartalma miatt – állatoknál meddőséghez vezet, gyengíti az immunrendszert, embereknél pedig a Harvard Egyetem 2008-as tanulmánya szerint bizonyítottan csökkenti a spermaszámot.

Szerencsére allergén

A szója allergén, ezért ha jelenlétére nem utal a termék neve vagy az összetevői, akkor a csomagoláson fel kell tüntetni (például szójalecitin).

Helyek, ahol nem számít feltétlenül szójára vagy belőle készült adalékanyagra, pedig előfordul fehérje vagy szójalecitin (E322) formájában, ami egy rendkívül széles körben használt emulgeálószer: