Vajon miért isszák szívesebben az állatok az esővizet? A növények miért fejlődnek jobban a természetes csapadéktól? Az emberek miért isznak inkább kútvizet? Bizonyára már sokan észrevették, hogy egy kiadós eső után szinte azonnal felélednek a növények. Nyilván, hisz a természetes csapadékot nem tudja pótolni semmilyen mesterséges vízforrás. Ugyanakkor észrevehető az is, hogy a városban élő állatok ugyanúgy, mint a kedvtelésből tartott vagy haszonállataink is, előszeretettel isszák a pocsolyákban összegyűlt esővizet. Az élőlények közül csupán az emberek azok, akik szinte teljesen leszoktak az esővíz ivásáról. Vajon miért csak mi, emberek feledtük el, hogy milyen finom is az égből hulló csapadék?
Az emberiség valamikor még az érzékszerveire és a tapasztalataira hagyatkozva állapította meg, hogy mi az, amit elfogyaszt táplálékként. Ma már mindenre pontos meghatározások vannak, melyek alapján egyértelműen bekategorizáltuk, mi nevezhető tápláléknak, egészségesnek, vagy éppen ivóvíznek.
Ezek szerint az nevezhető emberi fogyasztásra is alkalmas ivóvíznek, ami színtelen, szagtalan, kellemes ízű és hőfokú, megfelelő keménységű és szennyező, valamint fertőző anyagoktól mentes, lehetőleg ideális mennyiségben és arányban tartalmazza a különböző oldott anyagokat, és megfelel a jogszabályi előírásoknak.
„Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről rendelkező 201/2001 (X. 25.) Korm. Rendelet tartalmazza az emberi fogyasztásra is alkalmas víz legfontosabb paramétereit. A rendelet alapján „a víz akkor felel meg az ivóvíz minőségnek, ha: nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet”.
Az ivóvízre vonatkozó előírások megalkotása előtt is volt azonban fogyasztásra alkalmas víz hazánkban. A XIX. század legvégéig a folyók vizét használták az emberek erre a célra. Szolnokon például a Tisza vizét itták, melyet a „merigető” helyekről hordtak el otthonaikba. A folyók vizét a természetes csapadékok táplálják, melyek folyamatosan tisztítják természetes vizeinket. Az esővíz 80%-nál is magasabb oldott oxigén tartalommal rendelkezik, pH-értéke enyhén lúgos, 7,0-7,5 közötti. Energetizált víznek is nevezzük, hiszen mikor lehullott a Föld felszínére, mozgásával átszelte a föld mágneses- és egyéb erővonalait. A természetes indukciónak köszönheti energetizáló hatását (Oláh Gábor, 2011. zoldujsag.hu). Az oxigénnel dúsított víz jótékony hatással van az élő szervezetre. Talán az sem véletlen, hogy az élővilág az evolúció során, mindig magas oxigén tartalmú, enyhén lúgos és energetizált víz környezetében fejlődött. Az emberiség pedig az 1900-as évekig kizárólag a patakokból, folyókból, és nyílt felszínű ásott kutakból nyerte a használati vizet.
A természetes csapadék tulajdonságai:
A csapadékvíz már a keletkezése pillanatában sem tiszta desztillált víz, ugyanis még légszennyezés nélkül is savas kémhatású, pH 5-6 között van. A felhőcsepp általában savasabb, mint a csapadék, mert hulltában alkalikus részecskéket fog be. A csapadékhullás kezdetén a kisebb mennyiségű eső szintén savasabb, mint a később esett, vagy nagyobb esőzés esetében is, melynek oka a gázok kimosása az esőzés elején.
Már az 1800-as évek közepén végzett csapadékkémiai vizsgálatok is kimutatták, hogy a csapadékban lévő anyagok lehetnek hasznosak (pl. tápanyagok) de lehetnek károsak is (pl. savasodás, eutrofizáció). A Magyarországon végzett vizsgálatok alapján például Kazay Endre (1902) megállapította, hogy „A légköri nedvességek lecsapódása alkalmával a fenti alkatrészek oldott állapotban a földfelszínre kerülnek, s mivel nitrogént tartalmaznak, nagymértékben hozzájárulnak a föld trágyázásához,…egy-egy ún. „kövér eső” annyi termékenyítő nitrát- és ammonia-vegyületet hoz a földre, hogy érték tekintetében hektáronként 30-30 kg műtrágyával felér.” A csapadék tehát jelentős mennyiségű anyagot távolít el a légkörből és juttat vissza a talajba.
A csapadékban lévő káros anyagok okozzák, az un. „savas esőket”, melyek több országban is okoztak már halpusztulást, súlyos erdőpusztulásokat, épületek korrózióját. A savas ülepedés mérséklése érdekében számos légszennyezésre vonatkozó korlátozást vezettek már be, melynek következtében jelentősen csökkent a kén-dioxid kibocsátás Európában, és Észak-Amerikában is, azonban Ázsiában fokozatos romlás figyelhető meg. A káros anyagok jelenléte még egy kis országon belül is jelentős eltéréseket mutathat. Magyarországon például a nyugati határszélén a lehulló csapadék átlagos pH-ja mintegy 4,5, a keleti határszélig ez körülbelül 6,5-re nő.
Vízben oldódó részecskék tehát mindig vannak a légkörben, melyeknek aránya eltér a levegőben megszokottól. A szén-dioxid például jobban oldódik a csapadékban, mint a nitrogén, és az esőben szinte mindig található por, korom, pernye, melyeknek mennyisége térben és időben változó.
A földünkön lévő összes édesvíz a természetes csapadékból származik. A csapadékvíz vegyileg sokkal tisztább, mint a legtöbb természetes víz, amit a vízelosztó hálózatok a lakosságnak biztosítanak. Azonban az esővíz csak megfelelő tárolás (semlegesítés) és szűrés után kerülhet felhasználásra. Belgiumban és Franciaországban például a legjobb minőségű ásványvizeket esővízből állítják elő.
A csapadék víz ásványi anyagokban szegény víznek számít, a boltban kapható ásványvizekhez képest jóval kevesebb ásványi sót tartalmaz. Tudományos körökben még ma is komoly vita folyik arról, hogy az élő szervezet számára mi a legideálisabb folyadék beviteli forrás. Országh József professzor, nyugalmazott egyetemi tanár szerint például a vízben lévő ásványi anyagoknak túl nagy jelentőséget tulajdonítanak a szakemberek. Kutatásai szerint a tápanyagok bevitele a szervezetbe főleg a táplálkozástól függ. Az ásványi anyagokban szegény vizek fogyasztása pedig azért fontos, mert így egy sokkal jobb oldószert használunk ahhoz, hogy a hasznosítható anyagokat kinyerjük a táplálékunkból.
Dr. Karl Ludwig Resch professzor egy ásványvizek kutatásával foglalkozó német intézet ügyvezető igazgatója szerint azonban az ásványi anyagokban szegény víz folyamatos fogyasztása arra készteti a vesét, hogy a szervezet saját ásványi anyag készleteit kezdje el használni, hogy ki tudja választani a folyadékot. Egyesek a „Vincent-elmélettel” értenek egyet, mely szerint az ásványi anyagokban gazdag víz túlterheli a vese működését, míg mások az ásványi anyagok beépülésének jótékony hatásairól beszélnek.
A fogyasztók gyakran tanácstalanok annak eldöntésében, hogy melyik érv mellett tegyék le voksukat.
Az élő szervezetek a víz, a levegő és a konyhasó kivételével csak szerves eredetű anyagokat vesznek magukhoz, tehát a víz mint szervetlen anyag vesz részt az élők táplálásában. Víz nélkül nincs élet, így a szervezet vízszükségletének kielégítése, oldószerrel való ellátása alapvető életfeltétel. A Földön található minden édesvíz forrása az eső, ill. a csapadékok, melyekhez az ember legközvetlenebb formában ezek hasznosításával juthat hozzá. A fenntartható vízgazdálkodás egyik legfontosabb része, hogy ezeket a vizeket egyre szélesebb körben használja az emberiség.
Aki nem tudja eldönteni, hogy melyik tudományos nézet tekinthető a leginkább elfogadhatónak, kénytelen a saját tapasztalataira hagyatkozni. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a természetben létező élőlények megérzéseik alapján az esővizet fogyasztják szívesebben, még akkor is, ha ez a professzorok szerint csupán tévedés lehet.
Szerző: Bárány Angéla
Felhasznált irodalom:
http://www.kotikovizig.hu/index.php?option=com_content&
http://nimbus.elte.hu/oktatasi_anyagok/levegokemia/13_Csapadekkemia.pdf
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hidroszf%C3%A9ra
http://www.iparosujsag.hu/eletmod/360-mit-erdemes-tudnunk-az-esviz-minsegerl-hasznalhatosagarol
http://www.eautarcie.com/hu/03b.html
http://www.agraragazat.hu/kategoria/cikk-temak/esoviz
Kép forrása: http://www.davesblogcentral.com/2011_05_22_archive.html