EU társadalom és jog
A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
Az egészséges és fenntartható étrend biztosításához elengedhetetlen a nemzetközi élelmiszer-kereskedelem és együttműködés – figyelmeztet egy friss nemzetközi tanulmány.
A Göttingeni és az Edinburghi Egyetem kutatói 186 országot vizsgáltak meg abból a szempontból, vajon képesek-e kizárólag hazai élelmiszer-termelésből ellátni saját lakosságukat. Az eredmények a Nature Food tudományos folyóiratban jelentek meg, írja az EurekAlert!.
hirdetés
A kutatás a WWF által javasolt „Livewell” étrend hét alapvető élelmiszercsoportját vette alapul: ezekből csupán minden hetedik ország képes legalább ötféle csoportban önellátásra – főként Európában és Dél-Amerikában. A legnagyobb hiányt a Karib-térség, Nyugat-Afrika és az Öböl-menti országok mutatják. Különösen aggasztó, hogy hat ország – elsősorban a Közel-Keleten – egyetlen vizsgált élelmiszercsoportból sem képes elegendőt termelni.
A kutatás kiemeli, hogy csupán Guyana az egyetlen ország, amely mind a hét élelmiszercsoportból teljes önellátást biztosít. Kína és Vietnam szintén jól teljesítenek, hat csoportban már elérik a szükséges szintet. Ezzel szemben óriási különbségek mutatkoznak például a hús- és tejtermékek önellátása terén: míg több európai ország jóval többet termel, mint amennyire szüksége van, addig Afrikában gyakran kritikusan alacsony a termelés. A Kongói Demokratikus Köztársaság például csupán a szükséges húsfogyasztás 15%-át képes előállítani.
Világszerte súlyos hiányok mutatkoznak a növényi fehérjében gazdag élelmiszerek terén is. Az országok kevesebb mint fele termel elegendő hüvelyest (pl. babot, borsót), diófélét vagy magvakat, és csak minden negyedik képes elegendő zöldséget előállítani a lakosság szükségleteihez mérten.
A tanulmány arra is rámutat, hogy több ország nemcsak alacsony termelési szinttel küzd, hanem egyetlen kereskedelmi partnerre támaszkodik az import több mint felében – ez pedig tovább növeli a sebezhetőségüket. Ez a minta különösen jellemző a kisebb államokra és szigetországokra. Közép-Amerika és a Karib-térség sok országa például szinte kizárólag az Egyesült Államokra támaszkodik az olyan alapélelmiszerek, mint a búza és a kukorica importjában, míg több európai és közép-ázsiai ország egyetlen partnerre hagyatkozik hüvelyesek, diófélék és magvak esetében.
„A nemzetközi élelmiszer-kereskedelem és az együttműködés elengedhetetlen ahhoz, hogy a lakosság egészséges és fenntartható étrendhez jusson. Ugyanakkor, ha egy ország túlságosan függ egyetlen beszállítótól, az komoly kockázatot jelenthet” – mondta Jonas Stehl, a tanulmány első szerzője, a Göttingeni Egyetem doktorandusza. Hozzátette: „Rugalmas és ellenálló élelmiszer-ellátási láncok kiépítése kulcsfontosságú a közegészségügy biztosítása szempontjából.”
Kapcsolódó anyagok:
Magyarország nem tud elég burgonyát termeszteni, importra szorulunk
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by AS Photography: pexels
TOP 5
