Árvíz, aszály, vízhiány: új korszak kezdődik a hazai vízgazdálkodásban

Az MTI beszámolója szerint 2025. május 14-én a Fehér- és Fekete-Körös deltájában tartott vízkárelhárítási gyakorlaton V. Németh Zsolt államtitkár és Láng István főigazgató is megszólalt – hangsúlyozva: eljött az idő, hogy komolyan vegyük a vízvisszatartás kérdését. 

V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára kiemelte: bár úgy tűnhet, az árvizek kora lejárt, a veszély továbbra is valós. Tavaly az évtized legnagyobb árhulláma vonult le a Dunán, míg a Tisza vízgyűjtőjén aszályhelyzet alakult ki – ez is mutatja, mennyire kiszámíthatatlanná vált a vízháztartás.

Jelenleg Magyarország területének több mint fele ki van téve ár- és belvízveszélynek. Ennek 97 százalékát ugyan már töltésekkel védik, de ez nem elegendő. A folyók árterületein mintegy 700 település, közel 2000 ipari létesítmény, és 7,5 millió ember található – ez óriási felelősséget ró a vízügyi rendszerre.

A vízvisszatartás tehát nem új ötlet, de most még sürgetőbb, mint valaha. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, Láng István arról beszélt, hogy az elmúlt 15 év extrém árvizei 400 milliárd forintos fejlesztési beruházásokat indukáltak. A tározók működtetése nem lehet véletlenszerű: azok az egész Tisza-völgy vízháztartására hatással vannak. Ezért jött létre a Tisza-völgyi Árvízvédelmi Elemző Központ, amely digitális modellezéssel segíti a legoptimálisabb nyitási időpontok és védekezési módszerek meghatározását.

A korszerű vízgazdálkodásban már nem elég a rutin. Modellalapú tervezés készül arra az esetre is, ha egy töltés átszakadna: pontosan számítják, milyen gyorsan, milyen mélységben és milyen irányban terjedne el a víz, ezzel támogatva a kitelepítési és mentési műveleteket.

A vízügyi ágazat egyébként belső átszervezésen is átesett, jelenleg mintegy 4600 fővel működik. A cél, hogy behozzák a klímaváltozás miatt kialakult technológiai és stratégiai lemaradást. Ennek része a helyi vízvisszatartás lehetőségeinek feltérképezése is, különösen a tározók leürítését követő időszakban. Ezekről a tervekről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával is egyeztetnek, hiszen a mezőgazdasági vízellátás biztonsága is kulcsfontosságú.

A cél kettős: egyrészt csökkenteni kell az aszályok okozta károkat, másrészt biztosítani kell, hogy elegendő vízkészlet maradjon a helyi közösségek és a gazdaság számára. A digitális eszközök, a precíziós vízgazdálkodás és a hosszú távú stratégiai tervezés most már nemcsak lehetőség, hanem követelmény.

A szakemberek szerint a jövő vízgazdálkodásában kulcsszerepe lesz a közösségi együttműködésnek, a lakosság tájékoztatásának, valamint a mezőgazdasági termelők aktív bevonásának. A vízügyi infrastruktúra fejlesztésébe fektetett források pedig hosszú távon nemcsak a természeti károkat csökkentik, hanem a lakosság biztonságát is erősítik.

A klímaváltozás hatásai már itt vannak – a kérdés már nem az, hogy mikor kell cselekedni, hanem az, hogyan. A válasz pedig a vízvisszatartásban, az együttműködésben és a modern technológiákban keresendő. 

Kapcsolódó anyagok:

Megjelölte az osztrák elnök az európai árvizek okát – „Készüljünk fel a még rosszabbra!”

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Balázs Somos from Pixabay