A műanyagok lágyítására használt, a hormonrendszer működését megzavaró négy ftalátvegyület használatát betiltják Dániában. Így az EU-ban a gyermekjátékokban már tiltott anyagokat (DEHP, DIBP, DBP és DBP) Dániában más termékekhez sem lehet majd felhasználni.

A betiltást kezdeményező dán környezetvédelmi miniszter, Ida Auken, szerint nem lehet a fogyasztókat felesleges egészségügyi kockázatoknak kitenni. Dánia már korábban kezdeményezte az anyagok teljes körű uniós tiltását, de az ezzel kapcsolatos – remélhetőleg pozitív – döntés csak 2013 év tavaszára várható.

Bőr- és környezetbarát, károsanyag-mentes termékek gyártására fekteti a hangsúlyt a következő években a Johnson & Johnson. A cég bejelentette tervét.
Elképzeléseik szerint 2013 végéig eltávolítják a káros vegyi anyagokat bébi termékeikből, ugyanakkor felnőtt piperecikkek is folyamatos átalakuláson mennek keresztül 2015-ig.

- Szeretnénk, ha az emberek teljes bizalommal használnák termékeinket, és tudnák, hogy a J & J a fogyasztók egészségére is körültekintően figyel - nyilatkozott Susan Nettesheim, a társaság alelnöke.
Mindez példátlan lépés a cég életében.

A klórozott víz illata úgy hozzátartozik a városi strandokhoz, mint nyáron a lángosé és a naptejé. A fürdőzés azonban gyakran kipirosodott szemekkel vagy allergiával jár együtt. A chemnitzi Uvion GmbH által fejlesztett eljárás a klórt rézionokkal küszöböli ki. Ehhez a medence hozzáfolyásánál gyenge elektromos áram folyik keresztül egy rézelektródán, amelyből kilépő rézionok a gyártó adatai alapján elpusztítják a baktériumokat és az algákat. Kiegészítésül egy erős UV-lámpa fertőtleníti a vizet.

Egy új kutatás szerint petri-csészében és élő állatokban is nagymértékben gátolja az izomösszehúzódást a triklozán nevű vegyület, amelyet fertőtlenítő hatásának köszönhetően számtalan kozmetikai cikkben és használati tárgyban megtalálható adalékként. Nem ez az első egészségkárosító hatás, ami a negyven éve használt fertőtlenítőszerről kiderül.

A Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban megjelent vizsgálatban a kutatók izolált szívizomsejteken és vázizomrostokon, valamint élő egereken és hallárvákon vizsgálták a triklozán hatását.

Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a természet- és környezetvédelem, ami elérte a ruhaipart is - ami nagyobb jelentőségű, mint gondolnánk.

A világ összes kémiai vegyszerének több, mint húsz százalékát használják gyapottermesztés során! Arról már nem is beszélve, hogy egy póló előállítása során - a növénytermesztéstől kezdve - hány száz liter vizet használnak fel.

Ennek megoldásaként mára több alternatíva létezik: ruhaszövetet ma már számtalan alapanyagból készítenek.

A Greenpeace-t is egyre többen keresik meg az úgynevezett „chemtrail”-nek nevezett összesküvés elmélettel kapcsolatosan. Sokan aggódnak amiatt, hogy a repülőgépek mögött látható kondenzcsíkok igazából szándékosan kibocsátott veszélyes vegyi anyagok. Megvizsgáltuk ezért a rendelkezésre álló információkat, ami alapján kijelenthetjük, hogy nem találtunk olyan információt, ami alátámasztaná a chemtrail elméletet.

Mi is az a chemtrail? A chemtrail, azaz chemical trail (vegyi nyomvonal) kifejezés több hasonló elméletet is takar. Az interneten a Google több mint 2 millió találatot ad a chemtrail kifejezésre, azaz sokakat foglalkoztat a jelenség. A legelterjedtebb elmélet szerint, mind a katonai, mind a polgári repülőgépekből kipermeteznek vegyi anyagokat, elsősorban alumíniumot annak érdekében, hogy manipulálják a klímánkat.

Külföldi turisták és gyógyulni vágyó nyugdíjasok kedvelt célpontja a Keszthely közelében fekvő Hévízi-tó. Itthon nem túl közismert, külföldön viszont kifejezetten radioaktivitásával reklámozzák Magyarország egyik legkorábban feltárt termálvizét. Tényleg van benne sugárzó anyag? Ártalmas vagy gyógyító hatású? A kérdés eldöntése nem egyszerű.

A sugárzástól való félelem mélyen gyökerezik az emberekben, pedig környezetünkben mindig is jelen volt az ionizáló sugárzás és a természetes eredetű radioaktív anyagok. Előbbiről pedig sok kutató úgy véli, hogy valószínűleg egyáltalán nem rossz: egy elmélet szerint az ionizáló sugárzás okozta spontán mutációknak köszönhetjük, hogy egyáltalán kialakult a mai élővilág a Földön.

A biológiai lárvairtást idén is igen hatékonyan sikerült megoldani Szegeden, ugyanis azok a csípőszúnyogfajok, amelyek a szegedi tavakban, állóvizekben fejlődnek, szinte eltűntek a városból.

Szegeden a tavalyi évtől alapvetően átalakították a szúnyoggyérítést a Szegedi Környezetgazdálkodési Nonprofit Kft. szakemberei. Az új, hazánkban egyedülállón működtetett rendszer a vizekben élő szúnyoglárva földi biológiai kezelésére vonatkozik, ellentétben a korábbi, teljes várost érintő légi kémiai irtással. Ennek köszönhetően, várhatóan idén is tudunk pénzt spórolni. Tavalyi spórolt pénzt idén plussz kátyúzásra tudjuk költeni, amelyre (a város évek óta elmaradó nagyfelületű aszfaltozásainak elmaradása miatt) sosem elég.